1. HATALMAS LYUK TÁTONG AZ ÁLLAMKASSZÁBAN, AZ ÁLLAMADÓSSÁG IS NŐ
Sötét fellegek gyülekeznek a magyar gazdaság felett: az államháztartás folyó egyenlege ez év második negyedévével záruló egy éves időszakra több mint 6 ezer milliárd hiányt mutat a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint, ami a GDP 8,6 százalékának felel meg. Ráadásul 2022 vége óta folyamatosan nő az államadósság is, már közelít az 53 ezer milliárd forinthoz, újra elérve a GDP 75 százalékát, az elmúlt év végén még 73,3 százalék volt. Áprilisban a pénzügyminiszter azt ígérte, hogy 2023 végére a GDP 70 százaléka alá mérsékeljük a GDP-arányos államadósságot, ám erre kevés az esély, mivel a magyar gazdaság negyedik negyedéve recesszióban van, miközben a költségvetés alaposan kiköltekezett, már június végére összejött az egész évre tervezett hiány 90 százaléka. Az idei költségvetést a pénzügyi tárca 1,5 százalékos növekedéssel tervezte, azonban az adatokból az látszik, hogy az egész évre inkább stagnálás, vagy akár csekély GDP-csökkenés várható.
2. EDDIG 330 MILLIÁRDBA KERÜLT A KAMATSTOP
A kamatstop eddig 350 ezer családnak és 60 ezer cégnek nyújtott segítséget; az intézkedés eddig közel 330 milliárd forinttal segítette a családokat és a vállalkozásokat, azaz a bankoknak ez eddig ennyibe került. Egyébként a különböző kormányzati intézkedések a jegybank korábbi számításai szerint csak tavaly körülbelül 500 milliárdot vettek ki a bankok zsebéből. A kamatstopot tavaly januárban vezették be a lakosságnak, majd novemberében kiterjesztették a cégekre is. Eddig többször is meghosszabbították, legutóbb az év végéig. A gazdaságfejlesztési tárca közleménye szerint akkor tudják majd kivezetni, ha a jelenleg 15 százalékos jegybanki irányadó ráta is egy számjegyűre csökken.
3. MÁR MOST 90 SZÁZALÉKOS A TÖLTÖTTSÉG AZ EURÓPAI GÁZTÁROLÓKBAN
November 1. helyett már augusztus közepén meglett a 90 százalékos töltöttség az Európai Unió gáztárolóiban. A télre való felkészülés végett az EU még tavaly júniusban döntött úgy, hogy november elsejéig el kell érni ezt a szintet. A betárolt földgáz a téli fogyasztásnak akár a harmadát is fedezheti. A friss adatok szerint az uniós tárolókban 93 milliárd köbméter földgáz található. Az unió fogyasztáscsökkentést ösztönző döntésének eredményeként 2022 augusztusa és idén májusa között 18 százalékkal csökkent az európai gázfogyasztás. Az orosz-ukrán háború előtt a földgáz 40 százaléka Oroszországból érkezett az unióba. Az EU 2027-ig teljesen meg akarja szüntetni az orosz gáztól való függést.
4. NAGYON LASSAN, DE JÖNNEK AZ AMERIKAI VADÁSZGÉPEK
Megadta az utolsó jóváhagyást is Washington, hogy Ukrajna F-16-os vadászgépeket kapjon Dániából és Hollandiából. Az amerikai gyártású vadászgépekre azonban előbb ki is kell képezni az ukrán pilótákat, így nem valószínű, hogy az F-16-osok jövő tavasz előtt hadrendbe állnának az ukrán fronton, hogy segítsenek ellensúlyozni a nyomasztó orosz légi fölényt. A növekvő amerikai szerepvállalást jól mutatja az az adat is, amelyet a Fehér Ház hozott nyilvánosságra: eszerint százezer amerikai katona állomásozik jelenleg Európában, több mint a hidegháború vége óta bármikor. Az amerikai vezetés azt is hangsúlyozta, hogy ha további katonákat kérnek az európai vezetők, akkor Washington nyitott erre.
5. ÁTADTÁK A RHEINMETALL HADIIPARI GYÁRAT
Rekordidő alatt épült fel a Rheinmetall Magyarország Lynx páncélozottharcjármű-gyára Zalaegerszegen, amit ma adtak át Orbán Viktor részvételével. A miniszterelnök beszélt egy izraeli harci dróngyártó céggel magyarországi dróngyártásra kötött megállapodásról is, és emlékeztetett arra, hogy Várpalotán jövőre lőszergyárat adnak át, Békéscsabán pedig már működik a helikopteralkatrész-gyár, és hogy magyar tulajdonba került egy cseh harcászati kiképző gép gyártó cég is. A magyar hadiipar fejlesztését kiemelten kezelő magyar kormány erőteljes fegyverkezést is végrehajt, ezt jól jelzi, hogy a német gazdasági minisztérium a friss fegyverexport-adatai szerint Magyarország már majdnem megelőzte német fegyver beszerzésben a háborúban álló Ukrajnát.
6. KÖZELEG A MAGYAR-BASZK TOLMÁCSOK IDEJE
Brüsszellel fizettetné meg kormányon maradásának árát a spanyol kormányfő. A szocialista Pedro Sanchez pártja ugyan csak második lett a választásokon a néppárt mögött, ám sikerült megszereznie a regionális pártok támogatását, mint most kiderült azzal, hogy megígérte, az EU hivatalos nyelvei közé felveteti a katalánt, a baszkot és a galíciait is. Jelenleg 24 hivatalos nyelve van az uniónak, de közülük egyedül az ír az, amelyet a saját tagállam lakosságának csak kis része beszél, és az írnél is másfél évtizedig tartott, amíg találtak annyi fordítót, hogy a hivatalos európai státusz a gyakorlatban is működni tudjon. Madrid a mostani félévi spanyol uniós elnökséget akarja felhasználni arra, hogy keresztülnyomja a javaslatot, amelyet egyáltalán nem fogadnak lelkesen, hiszen a baszk, katalán és gallego tolmácsok önmagukban eurómilliókba kerülnének, ráadásul megnyitnák az utat más tagállamok hasonló igényei előtt.
7. MOST PESTY LÁSZLÓ LETT A NER FEKETE DOBOZA
Tusványosi NER-kritikája óta felkapott megmondóember lett az ellenzéki sajtóban a fideszes érzelmű Pesty László filmproducer, miközben ilyetén megjegyzéseiről természetesen a kormánypárti média hallgat. A rendszerváltó dokumentumfilmes ezúttal a Magyar Hangnak beszélt a „Lölő”-jelenségről, amely alatt tehetségtelen, kormányhoz dörgölőző, csak kapcsolatokból élő üzletemberek maffiamódszereit érti. Pesty egyébként tud meglévő bizonyítékokról, hangfelvételekről, dokumentumokról, amelyek alapján az ilyen bűncselekmények azonosíthatóak. Szerinte a Fidesz arculata változott meg, ő ezért szól fideszesként most – bizonyítékai felfedésére pedig az ellenzék bukott kormányfő-jelöltje, Márki-Zay Péter szólította fel rögtön a NER friss fekete bárányát.
8. AZ ATLÉTIKAI VÉBÉ A BARÁTOK KÖZT EPIZÓDJA IS
Holnap kezdődik Budapesten az idei legnagyobb sport világesemény, az atlétikai világbajnokság, amelynek helyszíne a Gubacsi-hídnál 246 milliárd forintból felépített atlétikai stadion. A nyolc napos vébé rendezési költsége 70 milliárd. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a sportesemény ide vonzza Magyarország politikai barátait is, hiszen a következő napokban a török és a szerb államfő mellett a katari emír is ellátogat hozzánk, s rangos vendégek jönnek a közép-ázsiai országokból is. A vébé indulása előtt egy közvéleménykutatás azt mutatja, a magyarok negyede nem is tudja, hol lesz rendezvény, viszont a válaszolók kétharmada örül a budapesti rendezésnek.
9. A FRADIT KIVÉVE NEM ÉRHETIK MEG AZ ŐSZT A MAGYAROK
Megint beárazta a nyár a labdarúgó NB I-et: mostanra mindegyik labdarúgócsapatunk kiesett a nemzetközi kupákból, az egyetlen kivétel a Ferencváros, amely bajnokként még érdekelt, de csak a harmadik számú sorozatban, a Konferencia Ligában. A ZTE és a Kecskemét korábbi kihullása után ezúttal a Bécsben még döntetlenező Debrecen szaladt otthon megalázó, 5-0-ás vereségbe a Rapid ellen, ráadásul a klublegenda Dzsudzsák Balázs adta az ellenfélnek az első gólpasszt. A Fradi kettős sikerrel lépett túl máltai ellenfelén, s a főtábláért a Zalgiris Vilniusszal játszik.
10. MATTOT KAPTAK A TRANSZSAKKOZÓK
Arra a sportágra is átterjedt transzvita, amelyről azt gondoltuk, a legkevésbé van jelentősége, hogy a versenyzők férfiak-e vagy nők. A Nemzetközi Sakkszövetség megtiltotta, hogy transznemű nők női versenyeken vehessenek részt. A FIDE ugyanakkor azt is közölte, hogy újragondolják majd a döntést, miután alaposan megvizsgálják a helyzetet és a többi sportág gyakorlatát, de ez két évig is eltarthat. Legutóbb a kerékpárosok nemzetközi szövetsége jelentette be, hogy nem indulhatnak férfiből lett nők a versenyein, de ez a fizikai sportoknál sokkal könnyebben magyarázható és logikusabb döntés, mint a sakknál.
