1. LESÚJTÓ AZ EP-JELENTÉS, KÖZBEN MILLIÁRDOS EURÓPAI HITELT KÉRÜNK
Politikai alapon osztogatott uniós pénzekről, titkosszolgálati megfélemlítésről, önkényes azonnali törvénymódosításokról, tisztességtelen különadókról, valamint a konkrét válaszok előli kitérésekről tesz említést az Európai Parlament (EP) májusi tényfeltáró missziójának most elkészült jelentéstervezete. A bajor keresztényszocialista Monika Hohleimer vezette delegáció (soraiban az üzemszerű orbánozásról elhíresült Daniel Freunddal is) ellenséges kormányzati fogadtatásról is beszámolt, miközben civilekkel, ellenzékiekkel, üzleti szereplőkkel is találkoztak. A grémium továbbra is várja az új Integritás Hatóság konkrét korrupciós megállapításait. Navracsics Tiborral tárgyalva a miniszter elismerte nekik, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció ellenzéki önkormányzatokkal szemben, de „az nem rendszerszintű”. Navracsics egyébként éppen ma jelentette be, hogy 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújtott be a kormány az Európai Bizottságnak energetikai beruházások finanszírozására.
2. A MAGYAR GAZDASÁG IS BELEDERMEDT A BERUHÁZÁSOK LEÁLLÍTÁSÁBA
Borzalmas adatokat tett közzé a statisztikai hivatal a magyar beruházások alakulásáról, az idei év második negyedében 13,5 százalékos visszaesést mértek az előző év azonos időszakához képest, de a megelőző negyedévhez képest is több mint 4 százalékos az elmaradás. Ez a következménye annak, hogy az unió a jogállamisági kifogások okán befagyasztotta a Magyarországot megillető uniós források kifizetését. Az állami beruházások 18 százalékkal estek vissza, de a külföldi tulajdonú cégek is behúzták a kéziféket. A 19 nemzetgazdasági ágból 15-ben mértek visszaesést. Ugyanakkor a feldolgozóiparban 7,7 százalékos volt a növekedés, ami a járműiparnak köszönhető. Az ingatlanügyleteknél viszont 21, a szállításban és a raktározásban 29 százalékos, míg a mezőgazdaságban 14 százalékos a visszaesés.
3. ROSSZ ADATOK, BÁR MI ÖRÜLNÉNK NEKIK
Váratlanul rossz lett az európai inflációs adat: a várt csökkenés helyett szinten maradt a pénzromlás üteme az eurózónában. A júliusival megegyező 5,3 százalék persze javulás a tavaly augusztusi 9,1 százalékhoz képest, de az élelmiszerárak továbbra is kétszámjegyű drágulása továbbra is nehéz helyzetbe hozza az uniós polgárokat, és ennek megfelelően a politikusaikat is. Egyszersmind komoly feladványt jelent az Európai Központi Bank vezetőinek is, akiknek úgy kéne a becélzott két százalék közelébe hozniuk az inflációt, hogy közben nem döntik válságba a zóna gazdaságát. A jó hír számukra, hogy az infláció jövőbeni alakulását előrejelző maginflációs adat továbbra is szépen csökken.
4. RENDELET MÁR VAN, PÉNZ MÉG NINCS
Ha Brüsszel nem tartja vissza tovább a Magyarországnak járó uniós forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus-átlagbér – közölte a Belügyminisztérium abból az alkalomból, hogy kihirdették az új pedagógus-életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. A kormány 2024. január 1-jétől hazai költségvetési forrásból további legalább tíz százalékos bértömeget biztosít a béremelésre, ekkortól a pályakezdő gyakornokok fizetését havi 440 ezer forintra emelik. Azokban az iskolákban, ahol legalább tíz százalék a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, a pedagógusok alapbérük húsz százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.
5. VÁLTOZNAK A CSOK SZABÁLYAI
Szeptember elsejétől a csok valamennyi formája igényelhető lesz az eddigi kettővel szemben akár három vállalt gyermekkel is. A teljesítési határidő egy vállalt gyermeknél négy év; kettőnél nyolc év; míg háromnál tíz év, vagyis szigorodnak az eddigi előírások, hiszen eddig a tízmillió forint összegű csoknál tíz éven belül kellett megszületnie a vállalt gyereknek, mostantól négy éven belül kell ezt teljesíteni. A szigorítás a folyamatban lévő igénylésekre nem érvényes. Jó hír az is, hogy ha valaki három vállalt gyermekre kért tízmillió forint támogatott hitelt, de csak két gyermeke született meg, akkor nem kell büntetést fizetnie, mert az új szabály szerint két gyermek is elég lenne a tízmilliós hitelhez. A jövőben a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni, ha a pár egyik tagja meghal. Ez a módosítás a szeptember elsejét megelőzően kötött szerződésekre is érvényes.
6. LÁZÁR A MÁV VEZETŐINEK: NE OKOSKODJATOK!
Megtalálta régi, keményen nyilatkozó önmagát Lázár János. „Arra szeretném kérni a sajtón keresztül a MÁV vezetését, hogy ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket: azonnal kezdjék meg a helyreállítást” – üzent a közlekedési miniszter, aki azon rágott be, hogy hiába rendelte el, hogy mihamarabb javítsák ki a Budapestről Bécsbe tartó vasútvonal műszaki hibáit, a MÁV-nál közölték, hogy nincs rá pénz. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – így Lázár.
7. ÓRIÁSI PROFIT MÉSZÁROS BANKJÁNÁL
Eredményes időszakon van túl az MKB, a Takarék-csoport és a Budapest Bank egyesüléséből létrehozott MBH Bank, melynek adózott eredménye 50 százalékkal 142,1 milliárd forintra ugrott az első félévben, mérlegfőösszege pedig 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra nőtt június végére. A Mészáros Lőrinchez köthető bankcsoport ezzel még mindig jócskán le van maradva a Csányi Sándor vezette OTP mögött, mely rekordnyereséget ért el a második negyedévben, mérlegfőösszege pedig megközelítette a 37 ezer milliárd forintot – az első féléves adózott eredménye pedig majdnem a duplája volt az előző év azonos időszakáénak, meghaladta a 470 milliárd forintot.
8. MÁRKI-ZAYÉK ZÁRHÁBORÚJA A REFORMÁTUS ISKOLÁVAL
Bezáratta a hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi református általános iskola épületének földszinti termeit, mert a város szerint azokat jogtalanul használja az intézmény. A négy helyiséget érintő zárcsere feszült vitához vezetett, a helyszínre a rendőröket is kihívták. Az intézményfenntartó református gyülekezet lelkipásztora jelezte az eljáró aljegyzőnek, hogy az új zárakat másnap feltörik, mert a 400 gyereknek valahol tanulnia kell péntektől. A vita alapja az a tavalyi törvénymódosítás, amely előírja bizonyos önkormányzati ingatlanok ingyenes átadását az egyházaknak, amit az ellenzéki vezetésű hódmezővásárhelyi önkormányzat nem akar végrehajtani. A felek egyaránt bíróságra küldenék a másikat, s kompromisszum híján alighanem jogi útra is kerül a konfliktus, bár azt tényleg nem tudni, hol fognak ülni közben a tanulók.
9. UKRÁNOSÍTANÁK A MUNKÁCSI MAGYAR KÖZÉPISKOLÁT
Úgy tűnik, sem Zelenszkij elnök kárpátaljai, sem Novák Katalin kijevi látogatásával nem javul a magyarok helyzete Ukrajnában. A munkácsi II. Rákóczi Ferenc középiskola 17 éve regnáló magyar igazgatóját elmozdítása után áprilisban egyszer még visszahelyezték posztjára a helyiek tiltakozása miatt, azonban most tényleg itt van a semmilyen kötődéssel nem bíró új ukrán igazgató. Az intézmény első szakszervezeti gyűlésén az új vezetők jelezték, rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása. A tanárok tiltakozása miatt a bejelentett tervek ellenére idén ősztől még marad a magyar a tanítás nyelve, de hamarosan csak idegen nyelvként akarják a magyart oktatni.
10. VESZÉLYES KÖZELEDÉS
Miközben az arab országok vezetői sorra békülnek ki Izraellel, egyáltalán nem biztos, hogy maguk az arabok támogatják a kapcsolatok normalizálását. A legújabb példa erre Líbia, amelynek külügyminiszternője elmenekült az országból, mert kiderült, hogy találkozott izraeli kollégájával. Miután Izrael beszámolt a megbeszélésről, Tripoliban tüntetések robbantak ki, amire a miniszterelnök azt mondta, hogy nem tervezett, véletlen beszélgetésről volt szó, és felfüggesztette a minisztert. Utóbbi persze közölte, hogy nagyon is volt felhatalmazása a találkozóra a miniszterelnöktől. Az eset nyilván el fogja gondolkodtatni a többi arab-muszlim állam vezetőjét is, akik a kapcsolatok rendezésén gondolkoznak, követve az Izraelt az elmúlt években elismerő Egyesült Arab Emírségek, Marokkó, Szudán és Bahrein példáját.
