1. MELONI ÉS ORBÁN OPTIMIZMUSA MEG A 9 MILLIÓ RÉME
Teleszülték ötletekkel a fellépők az idei, immár ötödik budapesti demográfiai konferencia mai nyitányát, ahol Giorgia Meloni olasz és Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a két politikai sztárfellépő. A népesedés területén optimista magyar kormányfő kilátásba helyezte az adómentesség kiterjesztését a háromgyermekes anyákra, s bejelentette a konzervatív-patrióta családpolitika 2.0 programját. Meloni olasz vezető kormánya lényegének nevezte a demográfiai kihívások kezelését, példának nevezve a magyar irányt, s némi aktuálpolitikai zökkenővel 1956 törekvéseit az ukránok harcához hasonlította. Novák Katalin államfő a családok szabadságharcáról beszélt, amelynek a templomokat és az iskolákat is meg kell védenie. Eközben a KSH jövőszámítása a hazai népesség gyorsuló fogyatkozását vetíti előre: száz év után 2043-ra eshet a lakosságszám újra 9 millió alá. Egy friss felmérés szerint pedig a 18-29 éves fiatalok negyven százaléka gondolkodik egészen biztosan a külföldre költözésben.
2. ALAKUL AZ EU-KÍNA AUTÓHÁBORÚ
Kína felháborodottan utasította vissza az Európai Bizottság elnökének tegnapi beszédét, amelyben Ursula von der Leyen a kínai elektromos autók európai térnyerését akarja korlátozni. Peking szerint a Brüsszel által kilátásba helyezett vizsgálat rossz hatással lesz a kapcsolatokra, és Kína mindent meg fog tenni érdekei védelméért. Egyelőre nem látni, hogy az egyre kínaibbá váló magyar gazdaságot, azaz a Magyarországra egymás után települő kínai gyárakat érintheti-e a kínai állami támogatások európai vizsgálata. Elvileg elképzelhető, hogy a nálunk gyártó kínai vállalat otthon komoly állami támogatást kap, ami miatt aztán nálunk is olcsóbban tud termelni, ami jogtalan versenyelőny lehet az uniós autógyártókkal szemben.
3. AZ EP ELÍTÉLTE SZIJJÁRTÓT, AKI A SVÉDEKNEK VÁGOTT VISSZA
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely elítéli a fehérorosz diktatúra jogsértéseit, s sajnálatát fejezte ki a magyar külügyminiszter februári minszki hivatalos látogatása miatt, amely ellentmond az uniós politikának. Szijjártó Péter és a külügy szerint egy „háborúpárti, korrupt, gittegylet” képviselői támadják. A miniszter később összecsapott a svédekkel is egy svéd iskolákban bemutatott, a magyar demokrácia hanyatlásáról szóló tízperces film miatt. Szijjártó szerint ez megnehezíti a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását.
4. ÉSZAK-AMERIKA VESZÉLYES HELY A NER-UTAZÓKNAK
Adminisztratív magyarázattal szolgált a budapesti amerikai nagykövetség Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának elutasítására. Érvelésük szerint azért tagadták meg a diplomáciai vízumkérelmet Szöllősi György Nemzeti Sport-főszerkesztőtől, a Puskás-ügyek utazó nagykövetétől, mert esetében nem találtak egyértelmű utalást arra, hogy hivatalos szerepet töltene be a magyar kormányban. Az amerikai szigorítás nyilvánvalóan összefügg a két ország közötti feszültséggel, amelyet mind a magyar kormány, mind Pressman nagykövet rendre ki is fejez, a mostani lépést Gulyás kancelláriaminiszter rendkívül barátságtalannak nevezte. Még rosszabbul járt Bencsik János Kanadával kapcsolatban, ugyanis az exjobbikos politikusnak már az év elején munkába kellett volna állnia torontói főkonzulként, de azóta sem állítanak ki neki vízumot korábbi szélsőséges, antiszemita kijelentései miatt.
5. A MAGYARORSZÁGRÓL ÉRKEZŐ MIGRÁNSOK LETTEK A FŐ SZLOVÁK KAMPÁNYTÉMA
A két hét múlva esedékes szlovák választások legnagyobb esélyese, s egyben a magyar kormány legfontosabb szlovákiai szövetségese a magyar határ lezárására szólította fel a pozsonyi kormányt. Robert Fico szerint csak így lehet megállítani az illegális migránsokat. Szlovákia (magyar nemzetiségű) országos rendőrfőkapitánya szerint ehhez egész egyszerűen nincs elég emberük: az 517 kilométeres határon több mint százezer rendőrre lenne szükség. A migránsok őrizetbe vétele sem megoldható, mert néhány száz főre van kapacitás, miközben több tízezer emberről van szó. A határon mindenesetre már katonák is segítik a rendőrök munkáját, miközben egyes szlovák politikusok a magyar kormányt vádolják azzal, hogy direkt enged át ennyi migránst, hogy ezzel Ficót támogassa.
6. GYURCSÁNY TÍZ ÉVVEL TOVÁBB MARADNA ORBÁNNÁL
Nem sokat várt Orbán Viktor kötcsei, még tíz évnyi országvezetést kilátásba helyező beszéde után a legnagyobb ellenzéki pártot vezető Gyurcsány Ferenc, hogy megduplázza a tétet. Az exminiszterelnök egy interjúban jelezte, még húsz évre tervez a politika élvonalában, mert több ciklusnyi kormányzásra lesz szükség, hogy „eltakarítsák a mostani kurzus mocskát”. A DK-elnök azt is elmondta, nekik mindössze két hét kellene ahhoz, hogy hazahozzák az országnak EU-támogatásként járó, ám Brüsszel által demokrácia-kifogások miatt visszatartott 22 milliárd eurót. Gyurcsány szerint a progresszív világ egyetlen reménye ma az a DK, amelynek annyi szavazója van, mint az összes többi ellenzéki pártnak összesen.
7. MEGJELENT A NAPELEM-RENDELET
Hosszú hetek félhomálya után végre a napnál is világosabban látnak a napelemesek: megjelent és hatályba is lépett ugyanis a háztartási napelemes rendszerek elszámolását szabályozó rendelet, s eszerint valóban megtörtént a hátraarc. Mégsem vezetik ki az éves szaldóelszámolást tíz évig, de rendszerhasználati díj megfizetésére kötelezik a kedvezményezett napelemeseket. Ők azok, akik már rendelkeznek napelemmel, vagy szeptember 7-ig bejelentették fejlesztési igényüket, és 2026. január 1. napjáig üzembe helyezik rendszerüket. A többiek, akik csak most tervezik ezt, már csak havi elszámolással tudnak csatlakozni, vagyis a nyáron rendszerbe betáplált villamos energiamennyiséget nem tudják majd télen – csupán a rendszerhasználati díjat megfizetve – felhasználni. Önhibájukon kívül ugyanilyen rosszul jártak azok is, akik a tavaly októberben elrendelt hálózati csatlakozási tilalom miatt nem telepíthettek napelemes rendszert, ennek feloldására a kormányinfón elhangzottak szerint január elején kerül sor.
8. MÁV: A KIRÚGOTT VEZETŐK VÉGKIELÉGÍTÉSÉRE IS TALÁLTAK 300 MILLIÓT
A jövő héten már meg is kezdi a MÁV a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal felújítását, amire Lázár János építési és közlekedési miniszter utasította a vasúttársaságot két héttel ezelőtt, amikor kirohant a menedzsment ellen, mondván: „aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, az tegye le a lantot”. Néhány nap múlva két vezérigazgató-helyettest menesztettek is, akik nem nagyon búsultak emiatt, mert a nekik járó végkielégítéssel és az egyéb jogcímen kapott járandóságukkal együtt 110-120 millióval távozhattak azzal a harmadik társukkal együtt, aki mindössze három évig dolgozott a vasútnál, de neki is 100 millió körüli összeget fizettek ki a lelépésnél.
9. MÉG EGY ILYEN HÉT ÉS ITT A 700
Egészen hihetetlen, de a szerdai 15 forint után pénteken is emelkedik 11 forinttal a gázolaj ára. Ez egy átlagos kúton 676 forintos literenkénti árat jelent majd, aminél többet legutóbb február elején kellett fizetni. A benzin is drágul, de csak 7 forinttal, és így 655 forintba kerül majd. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt négy hónapban a dízel 25 százalékot drágult, ami az infláció csökkenését sem segíti.
10. HAVI 630 EZERREL MÁR BOLDOG A MAGYAR
Forintosítható a boldogság egy kutatás szerint, amely arra volt kíváncsi, hol mennyi jövedelemre lenne szükségnek egy polgárnak ahhoz, hogy boldognak érezne magát. Ennek alapján egy átlagos magyar polgár évi 21 ezer dollárból vígan ellenne, legalábbis ez derült ki egy nemzetközi felmérésből. Ez valamivel több mint évi 7,5 millió forint, azaz havi 630 ezer. A régióban az ukránok vannak el a legkevesebb pénzzel (évi 16,5 ezer dollárral), Szerbiában 19,9 ezer, Romániában 20,7 ezer dollár ugyanez, míg Ausztria már szinte össze sem hasonlítható ezekkel az országokkal – az osztrákok évi 86 ezer dollárban határozták meg a boldogságot. A lista élén 240 ezer dollárral egyébként Irán végzett, míg a „legolcsóbb” ország Sierra Leone lett 8600 dollárral.
