1. BRÜSSZEL RÓMA MELLETT A MIGRÁNSOK ELLEN
Annyira drámai az Európába irányuló illegális migráció, hogy az Európai Bizottság elnöke személyesen látogatott el az egyik leginkább érintett pontra, az Afrika és Európa között fekvő Lampedusa szigetére, hogy ott ígérjen európai támogatást a szigorú intézkedéseket bejelentő olasz kormányfőnek. A szélsőjobboldali olasz koalíció élén álló Giorgia Meloni közölte, hogy a migránsokat fel fogják tartóztatni, menedékkérelmük elbírálásáig akár másfél évre táborokba zárják, kérelmük elutasítása esetén pedig kitoloncolják őket. Meloni Lampedusán európai tengeri missziót kért Ursula von der Leyentől, hogy ezzel csökkentsék az átkelők számát. Lampedusára három nap alatt nyolcezer migráns érkezett, idén eddig Olaszországba 125 ezer, ami az egy évvel korábbinak a duplája.
2. ÓRIÁSI VÍZUMBOTRÁNY FENYEGETI A LENGYEL KORMÁNYT
A jobboldali-szuverenista lengyel kormányzópárt októberi újraválasztási esélyeit is jelentősen rombolhatja az elmúlt napokban kirobbant hatalmas vízumcsalási ügy. Az illegális migráció megakadályozását fennen hirdető kormány külügyminisztériumában házkutatást tartott a korrupcióellenes hivatal, a külügyminiszter-helyettest menesztették, s már hét személy ellen emeltek vádat. A feltételezések szerint magán a kormányzaton belül működött egy embercsempész-hálózat, amely afrikai és ázsiai lengyel konzulátusokon keresztül adott ki több százezer lengyel vízumot illegálisan, egy dubaji székhelyű céggel együttműködve. A lengyel munkavállalási vízumok ötezer euróba kerültek, s hiába szóltak csak Lengyelországba, a határellenőrzés hiánya miatt könnyedén tovább lehetett utazni velük nyugatra.
3. FOLYTATÓDIK A GABONAHÁBORÚ
Ukrajna elég rossz néven vette, hogy Magyarország Szlovákiához és Lengyelországhoz hasonlóan úgy döntött, meghosszabbítja az ukrán gabona behozatalának tilalmát. Kijev közölte, hogy pert indít a Kereskedelmi Világszervezetnél a három ország ellen. A májusban meghozott importtilalom eredetileg uniós intézkedés volt és a fenti három országon kívül Romániára és Bulgáriára is vonatkozott, ám Brüsszel nem akarta tovább fenntartani. Bulgária sem látta az intézkedés szükségét, Románia pedig még kivár és egyeztet Kijevvel, a többiek viszont úgy döntöttek, a termékek áthaladását továbbra is engedik, ám saját országukra fenntartják a tilalmat, sőt, Magyarország szinte az összes mezőgazdasági termékre kiterjesztette a hústól a tojáson és a mézen át a borig. A piacok mérete és fontossága miatt nem annyira a magyar, mint a lengyel döntés fáj az ukránoknak, akik meg is fenyegették Varsót azzal, hogy ők a lengyel zöldségek és gyümölcsök ukrajnai exportját fogják betiltani.
4. A DIÁKOK TÜNTETNEK, A TANÁROK ÚJABB SZTRÁJKRA KÉSZÜLNEK
A tanév második hetének végén megvolt az első diáktüntetés: pár ezer diák demonstrált Budapesten az oktatás helyzete és a státusztörvény ellen. A demonstráció végén bejelentették, hogy október 23-ra terveznek újabb tiltakozást, október 27-én pedig folytatódik az országos pedagógussztrájk, amit már a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében jelentett be egy felszólaló. A PSZ szerint 34 ezer ember hiányzik az oktatásból, s az ott dolgozók átlagéletkora 54 év. Szeptember 29-ig derül ki, hány pedagógus nem írja alá a státusztörvény szerinti új szerződését, és inkább távozik a pályáról.
5. PANASZKODNAK A SZÁLLODÁK, SZERVÍZDÍJAT AKARNAK BEVEZETNI
A koronavírust még mindig nem heverte ki a szállodaipar, ezért a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége most az éttermek mintájára szervízdíjat szeretne bevezettetni a szállodáknál. A 2-4 százalékos díjból befolyó pénzt a dolgozók kapnák meg, a munkabérnél kedvezőbb adózással. A fővárosban, ahol a vendégéjszakák 90 százalékát külföldiek adják, 15-20 százalékos áremelést javasolnak, hogy elérhessék a Covid előtti teljesítményt. Ahol magyarok szállnak meg, ott nem tartják lehetségesnek az emelést, mert ők már nem tudnak többet fizetni. Felhívták a figyelmet arra a versenyt torzító helyzetre is, hogy az Airbnb-lakások üzemeltetői támogatott rezsivel gazdálkodhatnak, míg a szállodák piaci árat fizetnek az energiáért.
6. EGY KERÜLET, AHOL A FIDESZ LEMENT KUTYÁBA
A Fidesz XVIII. kerületi polgármesterjelöltje megpróbálta rávenni a Magyar Kétfarkú Kutyapárt egyik aktivistáját, hogy induljon el ő is jövőre a választáson, így rontva a jelenlegi polgármester, a DK-s Szaniszló Sándor esélyeit. A befolyásolási kísérletről azonban a kutyapárti politikus hangfelvételt készített, aminek leirata most nyilvánosságra került. Ebből kiderül, a legutóbbi parlamenti egyéni választáson a körzetben szoros versenyben vesztes fideszes Lévai István Zoltán ezúttal a polgármesteri széket célozza meg, de esélyeiben kételkedve kereste a kapcsolatot a kutyapárti politikussal, akinek felajánlotta, hogy vállalkozókon keresztül finanszírozza is a kampányát, amire a megkeresett színleg ötmillió forintot kért. A csapdába csalt fideszes politikus nem tett utalást semmilyen felsőbb pártbéli kapcsolatára vagy onnan érkező szándékra.
7. A PARTIZÁN AZ ADÓTÁMOGATÁSOK DOBOGÓJÁN
Egy viszonylag új ellenzéki médiafelület, a Partizán NAV-újoncként máris harmadik lett idén az egyszázalékos adófelajánlásokból gyűjtött támogatások toplistáján. A Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány 2023-ban gyűjthetett először adományokat, 21 ezernél több adózó irányította hozzájuk a pénzét, amiből 191 millió forint bevételük lett. A legtöbb felajánlást az Országos Mentőszolgálat kapta (336,8 millióval), a második helyen a Heim Pál Gyermekkórház áll 299,9 milliós adománnyal. Tavalyhoz képest egyébként 26 százalékkal nőtt az adófelajánlók száma, összesen 1,8 millió érvényes nyilatkozat rendelkezett valamilyen szervezet támogatásáról, ami 15 milliárdot hozott a civil szervezeteknek.
8. A TERMÉSZETVÉDŐK LEGYŐZTÉK A SÍZŐKET
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a Normafára tervezett sífutó- és szánkópálya engedélyeit. A beruházásnak csupán a terveire milliárdokat költött el eddig a XII. kerületi önkormányzat, a cél a történelmi sportterület helyreállítása, a síélet feltámasztása volt. A bíróságot azonban meggyőzték a Védegylet Egyesület érvei, miszerint a természetvédelmi területet a tengerszint feletti 470 méteres magasság nem teszi alkalmassá mesterséges hó gyártására és megőrzésére az éghajlatváltozás korában.
9. AMERIKÁBAN DRÁGA AZ EMBERÉLET
Kevés jobban fizető foglalatosság van a túszejtésnél, főleg, ha állami szinten űzik: az amerikai kormányzat öt, Iránban bebörtönzött amerikai-iráni kettős állampolgár szabadon engedéséért cserébe hozzájárult, hogy Teherán hozzáférjen hatmilliárd (!) dollárnyi amúgy behajthatatlan kinnlevőségéhez. Ráadásul Washington vállalta azt is, hogy a pénzen felül szabadon enged öt iráni ügynököt. A katari közvetítéssel létrejött megállapodás miatt a Biden-kormányzat legalább annyi bírálatot kap belföldön, mint dicséretet: az egyetértők az emberiességi szempontot hangsúlyozzák, míg a kritikusok szerint a lépés csak arra ösztönzi Teheránt és a hozzá hasonló rezsimeket, hogy koholt vádak alapján amerikaiakat vessenek börtönbe, akiknek a szabadságáért aztán jó sok pénzt lehet kérni.
10. CSALÁDEGYESÍTÉS A BÖRTÖNBEN
A Köpcös után fia, az Egér is amerikai börtönben töltheti élete hátralevő részét. A világ első számú drogbárójának tartott apát 2017-ben adta ki Mexikó az Egyesült Államoknak, miután többször is meglógott a hazai börtönökből. Fiai azonban igyekeztek örökébe lépni, különösen az Egér becenevű Ovidio, akit a mexikóiak már 2019-ben őrizetbe vettek, de gyorsan szabadon is engedtek, mert emberei olyan fegyverzettel érkeztek a kiszabadítására, hogy két katonai helikoptert is lelőttek, és a harcokban harminc ember halt meg. Idén januárban az újabb elfogásnál is óriási tűzharc alakult ki. Az amerikaiak szerint ő az egyik legfontosabb láncszeme a Kínából Mexikón át az Egyesült Államokba irányuló fentanil-kereskedelemnek. Ez az a mesterséges ópiumszármazék, amely évi 75 ezer halottal minden korábbi drognál nagyobb pusztítást okoz az Egyesült Államokban.
