1. FILMNÉZÉS A FRAKCIÓÜLÉSEN
A kormánypárti képviselők továbbra sem akarják megszavazni Svédország NATO-csatlakozását. Erről a Fidesz-frakció újraválasztott vezetője nyilatkozott a képviselőcsoport kihelyezett esztergomi ülésén. Kocsis Máté elmondta, hogy a képviselők megnézték az elmúlt napokban óriási vihart kavart, svédországi iskoláknak készült kisfilmet, amely roppant negatívan ábrázolja a magyarországi helyzetet. Kocsis nem is érti, ezek után mit vár Svédország, szerinte kicsi az esélye, hogy ősszel megtörténik a szavazás a parlamentben. Nem sokkal korábban a külügyminisztérium cáfolta azt az értesülést, hogy a magyar kormány a svéd kormányfő budapesti Canossa-járását kérte volna a bővítésért cserébe. Közben megszólalt a kisfilm svéd alkotója is, aki közölte, hogy nem a kormány instrukcióit követve dolgoznak.
2. EGY GYÖNYÖRŰ BARÁTSÁG VÉGE
Tovább durvult az egyszerű gazdasági nézeteltérésnek indult vita Lengyelország és Ukrajna között: Varsó bejelentette, hogy nem küld több fegyvert Kijevnek. Mindez azok után történt, hogy Lengyelország Magyarországgal és Szlovákiával együtt úgy döntött, továbbra sem engedi be országába az ukrán gabonát, amit Ukrajna nagyon rossz néven vett, és élesen bírált. Ezt viszont az ukránok eddigi egyik legfőbb támogatójának számító lengyel kormány kérte ki magának, ráadásul az országban három hét múlva választások lesznek és a közvéleménykutatások nagyon szoros eredményt jósolnak. Ebben a helyzetben a kormány úgy gondolta, hogy nem veszítheti el az olcsóbb ukrán élelmiszerektől félő lengyel parasztok támogatását, inkább a lengyel-ukrán kapcsolatokat áldozza be.
3. SZLOVÁK VÁLASZTÁS: NYOLC PÁRT KÜSZÖB FELETT, A MAGYAR NEM
Két egymással szemben álló nagy párt egyre több kispárti bejutóval, azaz növekvő esély a patthelyzetre – ezt mutatják a jövő hétvégi szlovákiai parlamenti választások közvéleménykutatásai a finisben. A favorit változatlanul a Fico vezette balpopulista-nemzeti Smer 20 százalék fölé mérve, második a nagy ellenfél, a liberális-nyugatos Progresszív Szlovákia 17 százalékkal, harmadik pedig az olvadó Hlas, Peter Pellegrini Smerből kivált szocdem pártja (13), amelyet a szélsőjobboldali Republika követ (8,6). Még négy kispárt csúszna be a parlamentbe az öt százalékos küszöb felett, ám nincs köztük a magyar Szövetség, amely ugyan 4 százalékra erősödött, de kilátásai nagyon kétségesek.
4. CSAK LASSAN HAT A PROPAGANDA
Valamelyest romlott az Európai Unió megítélése a magyaroknál, de azért kilépni semmiképpen nem akarunk belőle: nemcsak a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói között is többségben vannak a tagság hívei – derül ki egy német alapítvány által készíttetett nagy felmérésből. Eszerint egy népszavazáson mindössze az emberek 13 százaléka voksolna a kilépésre, ugyanakkor már többségben vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az unióban. A megkérdezettek 70 százaléka (a fideszesek csaknem 60 százaléka) szerint a kormánynak teljesítenie kellene Brüsszel elvárásait, hogy végre újra kinyíljanak az európai pénzcsapok. A magyarok rendületlenül bővítéspártiak, nemcsak szinte az összes balkáni országot vennénk fel, ha rajtunk múlna, de Grúziát és Törökországot is, egyedül Ukrajnának mondanánk biztosan nemet.
5. ÚJABB ADOK-KAPOK VARGA ÉS MATOLCSY KÖZÖTT
Megszorításokat lengetett be Varga Mihály: a pénzügyminiszter a bankok különadójának lehetséges megemeléséről és a kamattámogatott hitelek kamattámogatásának felülvizsgálatáról beszélt, miután szakértők szerint egyre lyukasabb a költségvetés. A bankszektor nem örült a hírnek, az OTP árfolyama 7 százalékos mínuszban is járt ma. Ugyanakkor Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint „a kormány a kamattámogatott hiteleken nem változtat és a bankadót sem emeli meg”. Varga egyébként odaszúrt a jegybanknak is, bírálva annak kamatpolitikáját. Matolcsy György jegybankelnök szerint viszont pont, hogy a kormány követett el „gazdaságtörténeti hibát” az élelmiszer-árstoppal, de beszélt arról is, hogy a jegybank előre jelezte az inflációs veszélyt, de a kormányt ez nem érdekelte.
6. CSAK A MINISZTERELNÖK JÁRT JÓL
Drámai életszínvonalromlás elé néznek a minisztereink, akik legfeljebb abban bízhatnak, hogy hó vége felé a miniszterelnök kisegíti őket: elmaradt ugyanis a fizetésemelés a kormányban. A miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok fizetésének emeléséről minden évben a kormányfő dönt, méghozzá a nyár közepén, egy évre előre. Mint egy mostani tájékoztatásból kiderül, idén a rekordmagas infláció ellenére Orbán Viktor nem emelt a kabinet tagjainak a fizetésén, igaz egy évvel korábban 33 százalékkal ugrott meg a bérük. A kormányfő fizetése viszont automatikusan igazodik az átlagkereset változásához. Azaz Orbán fizetése júliustól 18 százalékkal bruttó 4 178 000 forintra nőtt.
7. RENDELETEK ROGÁNÉK ÉRDEKÉBEN
Továbbra sem képes veszteni a Rogán Antalhoz köthető IT-cég, az elmúlt évekhez hasonlóan idén is úgy változott a szabályozás, hogy még versenytársa se lehessen a Hunguard Kft.-nek. Ez az egy cég végezheti a pénzügyi intézmények kiberbiztonsági rendszereinek tanúsítását, amikor a múltban felbukkant más, hogy ő is el tudná látni a tanúsítási feladatot, akkor változtattak a szabályokon, hogy mégse rúghasson labdába. A Hunguard tulajdonosai a miniszter két feltaláló társa, akikkel egy digitális aláírási eljárást dolgoztak ki, amelynek szabadalma 2017 óta 1,1 milliárdot hozott a Rogánnak. Most megint módosultak az MNB-listára kerülés feltételei: ehhez előbb fel kell kerülni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (amelyet pont a miniszter felügyel) által vezetett listára, mint magas megbízhatóságú megfelelőségértékelő szervezet, amire viszont az eddigieknél szigorúbb, s pont a Hunguardra szabott feltételekkel lehet feljutni.
8. A DK-BÓL ÉRKEZETT A FIDESZ ÚJ SZEGEDI ELNÖKE
Minden politikai sztereotípiát megdönt a Szegeden örök vesztesnek számító Fidesz legújabb helyi vezetőválasztása. A baloldali, de mára független Botka László polgármester nagyvárosában az egyéni parlamenti mandátumokat sem a jobboldal szokta elvinni, amelynek jelöltjeit éppen ezért is sűrűn cserélgetik. Ezúttal a korábbi kézilabdás Bartók Csabát váltotta a párt, az új helyi elnök pedig az egyiptomi származású Rádi Feriz lett. A 31 éves üzletemberről aztán kiderült, hogy a Fideszhez csatlakozása előtt aktívan politizált az ellenzékben, olyannyira, hogy még a DK agrárkabinetjének is tagja volt. A hírt kommentáló helyi momentumos politikus felidézte, hogy hat éve Rádi még erősen berzenkedett a migránsellenes kormányzati kampányoktól és magától a NER-től.
9. FELROBBANTOTTA MAGÁT ÉS AZ ÉRTE KÜLDÖTT RENDŐRÖKET
Egy zavart elméjű, összeesküvés-elméletekben hívő, szélsőjobbos férfi robbantotta fel magát és az elfogására kiérkező rendőröket tegnap éjszaka Esztergomban: a detonációban nemcsak ő, de egy TEK-es is életét vesztette. A férfi masszőrként dolgozott, és becsületsértés miatt körözték a rendőrök. Tegnap délután folyamatosan kiabált és fenyegetőzött, a szomszédok ezért kihívták a rendőröket, ők pedig erősítést kértek a TEK-től, akik több órán keresztül próbálták rábeszélni a férfit, hogy adja meg magát. Ez azonban nem sikerült, s mint utóbb kiderült, a férfi közben telelocsolta a házat benzinnel és készenlétbe helyezett egy gázpalackot is, amelyet felrobbantott, amikor a kommandósok behatoltak az épületbe. A robbanásban tizenegyen sérültek meg.
10. A LEGÚJABB CSÚCSTÁRLAT: RENOIR BUDAPESTEN
Holnap ismét topkategóriás kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban, ahol ezúttal a francia Pierre-Auguste Renoir remekműveit láthatja a magyar közönség. A festő és modelljei című tárlaton hetven Renoir-alkotás szerepel húsz európai közgyűjteményből, köztük csaknem harminc magyar tulajdonú, például az a Fekvő női akt, amit a magyar kormány hazai rekordként három és félmilliárdért vásárolt meg 2019-ben, s most mindhárom verziója együtt lesz látható. Eközben a Szépművészetiből Pécsre ment tovább a nagysikerű Csontváry 170 kiállítás, Székesfehérváron pedig Munkácsy-tárlat nyílt Pákh Imre magángyűjteményéből kölcsönözve.
