1. ITT AZ ELSŐ NOBEL-DÍJAS MAGYAR NŐ
Karikó Katalin kapta az orvosi Nobel-díjat. A magyar biokémikus az amerikai Drew Weismann mikrobiológussal közösen kapta az elismerést. Mindketten az úgynevezett mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez járultak hozzá, amelyekhez a koronavírus elleni új típusú oltások is tartoztak, de a technológiának ennél még sokkal szélesebb körűek az alkalmazási lehetőségei. A 68 éves szolnoki születésű Karikót 30 évesen létszámcsökkentés miatt elküldték az MTA kutatóközpontjából, ekkor költözött ki családjával Amerikába. Ott is sokáig a periférián dolgozott, a mostani kitüntetést megalapozó tudományos cikkét a két legnagyobb orvosi lap is elutasította, míg aztán 2005-ben csak megjelent, és ekkor figyeltek fel az addig elutasított elméletre, amely aztán a pandémia alatt bizonyította zsenialitását. Orvosi Nobelt eddig 227 ember kapott, közülük 13 nő. Karikó a negyedik magyar, aki megkapja az elismerést, de közülük egyetlen egy, Szent-Györgyi Albert kutatott itthon.
2. FICO NYERT ORBÁN ÉS PUTYIN ÖRÖMÉRE
A közvéleménykutatások a magyarhoz hasonlóan felsültek, s hiába jelezte minden exit poll a liberális Progresszív Szlovákia (PS) sikerét, a szlovák előrehozott parlamenti választást Robert Fico balos populista Smer pártja nyerte a szavazatok 23 százalékával, a nagyvárosi PS 18 százalékot szerzett. A királycsináló harmadik szerepébe így a Smerből kiváltak által alapított, szintén várakozáson felül teljesítő Hlas került a maga 15 százalékával, Peter Pellegrini vezetésével. Rajtuk kívül még négy párt lépte át az 5 százalékos küszöböt, viszont megint nem került be a törvényhozásba a felvidéki magyarok pártja, a Szövetség, mintegy 20 ezer vokssal elmaradva ettől. A liberális táborba tartozó Caputova államfő már jelezte, hogy Ficót bízza meg kormányalakítással, elemzők szerint a Smer, a Hlas és a magyarfaló Slota távozása után kissé megszelídített Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hármas koalíciója a legvalószínűbb. Robert Fico szuverenista, EU-kritikus, békepárti (azaz oroszbarát) politikát ígér, Orbán Viktor az elsők között üdvözölte győzelmét. Brüsszel ugyanakkor, bár a választási eredményeket nem vonta kétségbe, példátlan orosz dezinformációs beavatkozásról beszélt.
3. AMERIKAI MEGEGYEZÉS UKRAJNA ROVÁSÁRA
Az utolsó pillanatban mégis sikerült elkerülnie Washingtonnak az országot megbénító költségvetési leállást, ám a demokraták és a republikánusok alkujának Kijev issza meg a levét. A képviselőházban többségben lévő republikánusok egy keményvonalas, Donald Trumphoz hű csoportja a költségvetési egyezség minden áron való blokkolásával akarta nehéz helyzetbe hozni Joe Biden elnököt, ám végül a mérsékelt republikánusoknak és a demokratáknak sikerült egy átmeneti megállapodást kötniük, amivel adtak maguknak még 45 napot az egyezkedésre. Így addig is az amerikai szövetségi szervezetek ugyanúgy működnek, mint eddig. Az egyetlen változás, hogy Ukrajna viszont ez alatt a 45 nap alatt nem kaphat újabb pénzügyi támogatást, bár a Fehér Ház azóta sietett hangsúlyozni, mindent meg fog tenni, hogy Kijev ne érezze ennek a következményeit.
4. NINCS LISTÁN AZ OTP, NINCS KIJEVBEN SZIJJÁRTÓ
Öt görög vállalattal együtt a magyar OTP bankot is levette az ukrán hatóság a háború nemzetközi támogatóinak listájáról, igaz, egyelőre csak feltételesen. Azzal a reményükkel indokolták a lépést, hogy sikerülhet a bankkal megállapodni arról, hogy befejezik az együttműködést Oroszországgal. Valójában az ukránok inkább ettől a gesztustól azt várják, hogy álljon el a magyar kormány az európai békekeretből nekik szánt félmilliárd eurós támogatás vétójától. A magyar külügy viszont jelezte: a felfüggesztés kevés lesz, végleg törölni kell az OTP-t a háborús szponzorok szégyenlistájáról. Josep Borell EU-kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezetésével a támogatásokról tárgyalnak ma Kijevben az unió külügyminiszterei, 27-ből 23 ország tárcavezetője elutazott Ukrajnába, Szijjártó Péter nem, ő egy német acélgyártó óriás képviselőivel tárgyalt ma, Kijevben egyik helyettes államtitkára képviseli.
5. JÖN A KORMÁNYÁTALAKÍTÁS, NAVRACSICS TÁRCÁT KAP
Jóllehet Orbán Viktor nem úgy szokta átalakítani kormányát, hogy arról a pozíció várományosa beszéljen elsőként a sajtóban, most egy tévéinterjúban Navracsics Tibor erősített meg egy sajtóértesülést arról, hogy tárgyalásban áll a kormányfővel, és január elsejétől létrejöhet egy önálló közigazgatási és területfejlesztési tárca az ő vezetésével, úgy, hogy megmarad az EU-s forrásokkal kapcsolatos hatásköre is. Mielőtt uniós biztosnak megválasztották volna, Navracsics a 2010-ben alakult Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettesként és igazságügyi miniszterként már egy cikluson át felelt a közigazgatásért is. Ez azt jelenti, hogy Navracsics jelenlegi pozíciója jelentősen megerősödik a kormányban, ugyanakkor a közigazgatást eddig irányító Gulyás Gergely miniszter tehermentesül, hogy a jövőben a politikai feladatokra koncentrálhasson.
6. HAT SZÁZALÉKOS NYUGDÍJEMELÉS JANUÁRBAN
A pénzügyminiszter bejelentette, hogy januártól 6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Idén januárban 15 százalékos nyugdíjemelés volt, azonban az elszállt infláció miatt novemberben 3,5 százalékpontos kiegészítő emelés várható. Az emelésekre azért van szükség, mert így lehet megőrizni a nyugdíjak reálértékét – ez Varga Mihály szerint sikerült is, a nyugdíjak összege 2010 óta a kétszeresére nőtt, vásárlóerejük pedig 20 százalékkal javult. A jövő évi 6 százalékos emeléssel akár nőhet is a nyugdíjak reálértéke: az MNB friss inflációs jelentésében 4-6 százalékos átlagos inflációt vár 2024-re.
7. LEVÁLTOTTÁK AZ IDEGENRENDÉSZET VEZETŐJÉT
Pintér Sándor belügyminiszter visszavonta Halmosi Zsolt rendőr altábornagy, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatójának vezetői kinevezését és rendelkezési állományba helyezte. Utódja Seres József rendőr ezredes lett. Halmosi Zsolt 2021. szeptember elején került az idegenrendészet élére, előtte Vas megyei rendőrfőkapitány volt. A döntéseket nem indokolták, de az idegenrendészet nehéz terep a migrációs válsághelyzet és a magyar kormány vendégmunkástoborzó politikájának kettős szorításában.
8. EDDIG KÖDÖS PESTY LÁSZLÓ NER-TISZTÍTÁSA
Piszkos ügyek leleplezését és bizonyítékokat ígért, ám egyelőre inkább csak egy zavaros történetet tálalt Pesty László filmrendező, aki nyár óta nyilvánosan kritizál NER-oligarchákat, és ősfideszesként a korrupció üldözését tűzte ki célul Budapesti Tiszta Kezek nevű kezdeményezésével. Első közzétett dokumentuma egy általa vállaltan tartalmilag nem ellenőrzött levél, amit egy 2020 óta húzódó, soha meg nem épült konzervgyárhoz kötődő több milliárdos csalási ügy tíz év börtönnel fenyegetett főszereplője írt. A levél beazonosítható küldője azt állítja, más vállalkozókhoz hasonlóan őt is ki akarták semmizni a hatalomhoz közelállók, cégeit mélyen áron alul elvéve tőle – ennél többet, főleg bizonyítékokkal azonban egyelőre nem tudni az esetről.
9. A LEGINKÁBB VADÁSZBARÁT KORMÁNY
Egy konkrét eset kapcsán most derült ki, hogy a vadásztársaságok javára módosítottak a törvényt, amely a vadakkal történt közlekedési baleseteknél szabályozza a felelősséget. Ennek értelmében most már akkor is a vadat elütő autós a felelős, ha a vadásztársaság nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. A sofőr csak akkor úszhatja meg, ha bizonyítja, hogy a vadat a vadászok hajtották az autója elé. A gyorsforgalmi utaknál, autópályáknál viszont nem a sofőr, hanem az útkezelő javára tehermentesítték a vadásztársaságokat: az ilyen gázolásokért az útkezelő a felelős.
10. FORDÍTOTT STOCKHOLM-SZINDRÓMA
Izraelben a jövőben nem őrizhetnek nők palesztin terroristákat, kiderült ugyanis, hogy egy merényletek miatt életfogytiglanra ítélt arab férfi valószínűleg több női börtönőrével is szexuális kapcsolatba került. A szereplők neveit biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, csak a belügyminiszter ígéretét, hogy véget vet annak a gyakorlatnak, hogy besorozott katonanők létszámhiány miatt a legszigorúbb börtönökben is szolgálatot teljesítettek.
