1. ORBÁN VIKTOR GRANADÁBAN
Nem volt nagy siker a harmadszorra megrendezett európai csúcstalálkozó, amelyet Európai Politika Közösség néven Macron francia elnök hívott életre az orosz támadás után, hogy 47 európai vezető keressen megoldást a kontinens legfontosabb gondjaira. A jelenlévők nagy többsége ugyan megadta a szokásos verbális támogatást Kijevnek, de az örmény-azeri helyzet csillapítására esély sem volt, hiszen se az azeri, se a török elnök nem utazott el a spanyolországi Granadába. Nem történt előrelépés Koszovó és Szerbia konfliktusában sem. A magyar miniszterelnök minden kérdésben markáns különvéleményt képviselt: kiállt a szerbek és az azeriek mellett, s bár hangsúlyozta, hogy szinten minden ország esetében támogatja az EU-bővítését, Ukrajnánál vannak fenntartásai. Orbán Viktor bírálta az elmúlt napok két legnagyobb brüsszeli eredményét is: a migrációs megállapodást és az európai médiaszabályozás tervét. Utóbbi célja, hogy egy kormány se tudja úgy bedarálni a sajtót, mint ahogy a magyar kormány tette. Orbán a brüsszeli terveket az X-en (a volt Twitteren) a kommunista és náci sajtószabályozáshoz hasonlította, amit ismét egyetértően kommentelt az X tulajdonosa, Elon Musk.
2. HÚSZ ÉV UTÁN ÚJRA IRÁNI NŐÉ A NOBEL-BÉKEDÍJ
Egy Nobel-díjas már biztos nem lesz ott az ünnepi díjátadón: a Nobel-békedíjat egy hírhedt iráni börtönben tízéves büntetését töltő nőjogi aktivista kapta. Az 51 éves Nargesz Mohammadi kitüntetésével a díjazók ki akarták fejezni elismerésüket azon iráni nők százezreinek, akik sokszor életüket kockáztatva tüntettek az elnyomásuk ellen. A tüntetések egy évvel ezelőtt robbantak ki, amikor iráni milicisták agyonvertek egy fiatal nőt, aki nem takarta el eléggé magát. A megmozdulások mára elhaltak, és a rendszer azokat az engedményeket is visszavonta, amiket a tüntetések hatására tett. Mohammadit eddig ötször ítélték el, összesen 31 évre és több mint 150 korbácsütésre.
3. VISSZAVONTA A KORMÁNY A VENDÉGMUNKÁSTÖRVÉNYT
Az Orbán-kormány figyel és reagál azokra a társadalmi elégedetlenségekre, amelyek veszélyeztethetik támogatottságát: alighanem ennek jegyében vonta vissza a novembertől hatályos vendégmunkás-törvényt, hogy ígérete szerint tovább szigorítsa a külföldiek magyarországi munkavállalását. Sok választó fejében összemosódik a kormány menekült- és bevándorlóellenes kommunikációja az átmeneti munkavállalással: az elmúlt hetekben ugyanis szaporodtak a tiltakozások kormánypárti vezetésű településeken is, ahova jellemzően ázsiai, leginkább távol-keleti vendégmunkásokat szállásoltak volna el új nagyberuházások dolgozóiként, maximum 2+1 évre. Az ellenállás hangulatát megérezve már a főváros vezetése is kritizálja azt a tervet, mely alapján ázsiai buszsofőrök jelennének meg a BKK járatain. A téma az ellenzéken belül is vitát gerjeszt: a Jobbik vendégmunkás-ellenes, a Momentum viszont ebben idegenellenességet lát.
4. A LEGNAGYOBB BANKOK MÁR BEÁLLTAK A SORBA
Sorban jelentik be a bankok, hogy a jövő héttől önként megfelelnek a kormány kamatplafonra vonatkozó elvárásának. A lakáshiteleket legfeljebb 8,5 százalékos THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12 százalékos kamattal kínálják majd, mivel nyilvánvalóan tartanak egy esetleges adóemeléstől. Eddig az OTP, az MBH, az Erste és a Gránit is jelezte, hogy eleget tesznek az elvárásoknak, és önként alkalmazzák a kamatplafont az új hitelekre. Várhatóan más bankok is csatlakoznak majd, hiszen a Magyar Bankszövetség is támogatta a kormány kérését.
5. A TANÁROKNAK CSAK EGY SZÁZALÉKA NEM ÍRTA ALÁ AZ ÚJ SZERZŐDÉST
1205 pedagógus döntött úgy, hogy nem írja alá a státusztörvény szerinti új jogállását, hanem inkább elhagyja a pályát. A határidő a szerződések elfogadására vagy elutasítására szeptember végén lejárt, azóta kiderült, hogy a heves tiltakozáshullámot és rendőri összecsapásokkal is tarkított tüntetéseket kiváltó jogszabály nem mozgatta meg a pedagógusok többségét, a látványos felszín ellenére 99 százalékuk a tanári hivatásánál marad. A BM államtitkára, Rétvári Bence azt nyilatkozta, hogy a következő feladatuk tanárbérek nagyarányú emelése, s ha az EU-pénzek elindulnak, az átlagbér azonnal 561 ezer forintra ugrik. A szakszervezetek ezzel szemben minimális bérajánlatokról beszélnek, ami az I. kategóriában 410 ezer bruttót jelent.
6. ÚJ NAPELEMES PROGRAM INDUL
A kormány újabb programot indít a lakossági napelemek telepítésére és az energia tárolására. A 75 milliárd forintos keretösszegű pályázatban a családok a költségeik 65 százalékát fedező vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. Ezt azok használhatják ki, akik 2024. január elsejét követően, a korábbinál rosszabb feltételekkel akarnak napelemet telepíteni. A napelem és a tároló telepítését csak együtt finanszírozzák: maximum 4 kW napelem mellé legfeljebb egy 8 kWh-ás aksit.
7. FELMENTETTÉK AZ OROSHÁZI KÓRHÁZ IGAZGATÓJÁT
Felmentették Duray Gergőt, az orosházi kórház igazgatóját azt követően, hogy magánpraxist nyitott az általa vezetett kórház közelében. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár indoklásképpen elmondta: amit Duray tett, nem törvénytelen, de etikátlan. A belgyógyász, diabetológus Duray 2013-tól vezette az intézményt, a napokban megnyitott magánklinikájának orvosai közül többen az orosházi kórházban dolgoznak főállásban, ahol jelenleg is folyamatos az orvoshiány, jelenleg szünetel a traumatológiai ellátás, és mostantól hétvégenként pedig leáll a sebészet is.
8. ÚJABB „HUNGARIKUM”: CSÓNAKÁZÓTÓ VÍZ NÉLKÜL
A nyírmártonfalvai lombok nélküli lombkoronasétány után, a magyar briliáns sumákság újabb példájaként víz nélküli csónakázótó épült Máriapócson. A könnyező Szűzanya ikonjáról híres település 20 millió forintos uniós forrásból valósította meg két fahidacska felújítását, egy 15 négyzetméteres napelemes WC felállítását és egy parkoló kialakítását. Az ügyet megszellőztető Hadházy Ákos képviselő derítette ki, hogy korábban egy másik tóból szivattyúzták át a vizet a kiszáradtba, ám az áram drágulása miatt ennek költsége 700 ezer forintról 6 millióra ugrott, ezért szüntették meg a víz utánpótlását.
9. FRADI: A FOCISTÁK EDZŐJE MEGDICSŐÜLT, A KÉZISEKÉ ELMENEKÜLT
A Ferencváros magabiztos futballal 2-2-őt játszott a Fiorentina vendégeként az Európa Konferencia Ligában, s első csoportjában. A csapat szárnyalása igazolni látszik a klubvezetés döntését, amellyel a sikeres magyar trénert külföldi mesterre, a játékosként világklasszis Dejan Sztankovicsra cserélték. Ez éppen fordítva sült el a női kéziseknél, ahol páratlanul gyors távozás történt a tavaly még BL-döntős társulat kispadjáról: a csapat történetének első külföldi edzője, a dán Martin Albertsen csak a nyáron érkezett a zöld-fehérekhez, ráadásul élő svájci szerződéséből vásárolták ki, ám a csapat sorozatos és megalázó BL-vereségei miatt magától döntött a gyors búcsú mellett. Albertsen a kispadot az azon 15 évet eltöltő FTC-sikertrénertől, Elek Gábortól örökölte, a váltást a klubelnök azzal indokolta, hogy topkategóriás csapattá válva BL-trófeát szeretnének nyerni.
