1. LENGYELORSZÁGBAN AZ ELLENZÉK GYŐZÖTT
A pártok közötti versenyt megnyerte, a választást elvesztette az Orbán Viktor első számú ideológiai szövetségesének számító lengyel kormánypárt. Térségünk legfontosabb idei választásán a téthez illően rekordmagas részvétel mellett a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a voksok 36 százalékát gyűjtötte be, ami több, mint a jobboldali-liberális Polgári Platform 30 százaléka. Ám utóbbi a centrista-vidéki Harmadik Úttal (14 százalék) és a baloldallal (9) összefogva mégis biztos többséget tudhat magáénak az alsóházban. A szintén bejutott szélsőjobboldali Konföderáció 7 százaléka pedig nem oszt, nem szoroz a PiS-t nyolc év után leváltani képes új kormány megalakításánál. A Brüsszellel és Berlinnel is hadban álló PiS vereségét elsősorban a váratlanul nagy arányban voksoló fiatalok döntötték el. A változásnak örülő nyugati kommentárok nagy örömmel fogadták, hogy így a legfontosabb új tagállam nem fog végigmenni Magyarország, azaz az orbánosodás útján. A kormányfő így várhatóan a korábban a lengyel kabinetet, majd az EU vezetőinek tanácsát irányító Donald Tusk lesz, akinek híresen rossz a viszonya a magyar miniszterelnökkel.
2. KÉTSZÁZ ELRABOLT TÚSZ GÁZÁBAN
Gázában már 2700 fölé emelkedett az izraeli légicsapások halálos áldozatainak száma, de nőtt a túszok becsült száma is. Izrael szerint kétszáz túszt hurcoltak el a múlt hétvégi terrortámadásnál a Hamasz fegyveresei, akik 1400 embert öltek meg. Amerikai és izraeli források szerint egy magyar állampolgár is van a terrortámadás halottai között, de a magyar külügy szerint ez tévedés. Izraelből már szinte mindent magyart hazahozott a kormány, aki kérte, de Gázában még vannak tizenöten, ők abban bízhatnak, hogy legalább az ott rekedt külföldiek előtt megnyílik az egyiptomi határ. A nagy szárazföldi izraeli támadás még nem indult meg és egyelőre nem is látni, hogy Izrael mit fog tenni, ha megsemmisítette a területet kormányzó Hamaszt, hiszen Izrael nem akar ott maradni, de nincs is kire bízni a több mint kétmillió gázai palesztin irányítását.
3. ORBÁN ÉS SZIJJÁRTÓ PEKINGBEN
Megérkezett Kínába a magyar miniszterelnök, ahol már tárgyalt is a kínai miniszterelnökkel. Orbán Viktor az egész világot átszövő kínai infrastruktúrafejlesztő projekt, az Övezet és Út pekingi konferenciáján szólal fel és ha minden igaz, találkozik majd a kínai elnök-pártfőtitkárral is. Közben a magyar és a kínai külügyminiszter is tárgyalt, Szijjártó Péter elmondta, hogy a tavalyi 6,5 milliárd után idén 13 milliárd dollárnyi befektetés érkezik hozzánk Kínából, pedig már a hat és fél is rekord volt. Orbán egyébként akár az orosz elnökkel is beszélhet, hiszen Vlagyimir Putyint is várják Pekingbe. Az orosz elnök előzőleg kijelentette, nemcsak hogy elakadt az ukrán ellentámadás, hanem valójában teljes kudarcot vallott.
4. MÁR AZ APJA IS ELNÖK AKART LENNI, NEKI SIKERÜLT
A populista baloldali jelölt vereségével és egy banánbáró mindössze 35 éves fiának győzelmével végződött az ecuadori elnökválasztás, amelynek mélypontja egy korrupció-ellenes jelölt meggyilkolása volt. A konzervatív gazdaságpolitikát képviselő Daniel Noboa győzelme megnyugtatta a térség gazdasági vezetőit, de kérdés, úrrá tud-e majd lenni az országot a koronavírus-járvány óta sújtó gazdasági nehézségeken és drámaian leromlott bűnügyi mutatókon.
5. AZ ÚTÉPÍTÉSSEL JOBBAN BOLDOGUL, MINT A VASÚTTAL
Orbán Viktorral egy közútkezelő mikrobusz volánja mögött mutatta be kedélyes videóban Lázár János közlekedési és építési miniszter a legújabb hazai gyorsforgalmi útfejlesztést. Miniszterelnök és minisztere együtt hajtottak végig a Pápát Győrrel összekötő 83-as főút új, kétszer kétsávos szakaszán, jelentve, hogy 110 milliárdból készült el ez a 36 kilométer. Lázár elbüszkélkedett elöljárójának azzal is, hogy ma már külföldi technológia nélkül, kizárólag magyar cégekkel képesek sztrádákat, vasutat építeni. Utóbbi terep azonban továbbra is igen síkos a magát jolly joker problémakezelőnek beállító Lázárnak: a napokban a kaotikus győri vágányzár mellett síntörés volt a Nyugati és Kőbánya között, komoly késésekkel. Ennek kapcsán a tárca előző fideszes államtitkára, Vitézy Dávid jelezte, nagy hiba és vidékellenes lépés volt lemondani a budapesti vágányhálózat uniós pályázati felújításáról, mert ez az ország vonatközlekedésének legkritikusabb szűk keresztmetszete.
6. BORÚSAK AZ ÉPÍTŐIPAR KILÁTÁSAI
Továbbra sem tud kikecmeregni a gödörből az építőipar: a KSH adatai szerint az ágazat termelése augusztusban 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg júliushoz képest 5 százalékkal esett vissza. Az év első nyolc hónapjában 4,7 százalékkal zsugorodott az építőipari termelés. Ez mindösszesen azt jelenti, hogy a magyar építőipar továbbra is a COVID előtti csúcstól elmaradva ketyeg.
7. AZ ÁTLAGOS MAGYARNAK MAJDNEM 13 MILLIÓS MEGTAKARÍTÁSA VAN
Minden korábbinál magasabbak a lakosság megtakarításai a jegybanki statisztikák szerint: a második negyedévben 54 ezer milliárd forint volt a pénzügyi megtakarítások állománya, azaz egy háztartásra átlagosan 12,66 millió forint jutott. A legnépszerűbb befektetések továbbra is a bankbetétek, az állampapírok, a befektetési alapok és a készpénz voltak. Az összeg ugyanakkor óriási egyenlőtlenségeket takar: egy korábbi felmérés szerint a háztartások leggazdagabb egyharmadánál gyűlt fel a megtakarítások öthatoda.
8. AZ ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN IVÁNYI GÁBOR SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEI
Ultimátumot kapott az MVM-től a hajléktalanszállót, hajléktalan kórházat és hátrányos helyzetű gyerekek iskoláit működtető Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). Az Iványi Gábor vezette szervezetnek öt nap haladéka van tartozásai befizetésére, különben kikapcsolják 63 intézményükben a villanyt és a gázt. A MET 680 millió forinttal tartozik, miután az állam bírósági döntések ellenére sem rendezte egyházi státuszukat, ezért nem jutnak hozzá a kiegészítő támogatásokhoz – eközben tíz év alatt jelentős adó- és közműtartozást halmoztak fel. Az MVM a féléves moratórium után nem akar tovább várni, az állam pedig kész átvenni a gondozottakat. Iványiék ezt nem tartják megoldásnak, szerintük végtag nélküli hajléktalanok kerülhetnek utcára, s gyerekeikkel sem tud mit kezdeni az állami oktatási rendszer, ezért a bevett egyházi minősítés visszaadását, s új állami megállapodást várnak el.
9. AZ EB KÜSZÖBÉN A FOCIVÁLOGATOTT
Akárcsak Belgrádban, úgy a Puskás Arénában is 2-1-re nyert a magyar labdarúgó-válogatott Szerbia ellen ötödik Eb-selejtezőjén, telt ház előtt. Marco Rossi csapata 13 ponttal vezeti csoportját, s ha kedden Litvániában is győz, már Eb-résztvevőnek tekintheti magát. A magyar kormány futballt illető bőkezűségét jelzi közben az a hír is, hogy 570 millió forintos támogatást ítéltek oda a szlovén másodosztályban szereplő Lendva fociakadémiájának. A magyarlakta Lendva igen kevés magyar játékossal bíró sportegyesülete egyébként a Mészáros Lőrinchez közelálló, az NB I-es ZTE csapatát is működtető Végh Gábor tulajdona.
10. DE KI LESZ A FLAG FOOTBALL OLIMPIAI BAJNOKA?
A gazdaság mellett az olimpiát is elérte a vágtató infláció: egyre több és egyre távolabbi sportágak kerülnek be az ötkarikás programba. A NOB közgyűlése ma megszavazta, hogy 2028-ban Los Angelesben krikettben, lacrosse-ban, fallabdában, baseball/softballban és flag footballban is lehet éremért küzdeni. Az indiai szubkontinensen egyeduralkodó krikett és az észak-amerikai lacrosse több mint száz évvel ezelőtt volt már olimpiai sportág, a baseball és női változata legutóbb 2020-ban tűnt fel a programban a japán házigazdák kedvéért, most pedig az amerikaiak örülhetnek a visszatérésnek. Új lesz a műsoron viszont a squash és az amerikai foci szelíd változatának számító flag football, ahol az ellenfelet nem testtel kell megállítani, hanem a zászlójának a megszerzésével. Magyar szempontból jó hír, hogy megmenekült az öttusa, igaz csak azon az áron, hogy a versenylovaglást végképp lómentes akadályversenyre cserélték. Az ökölvívók szereplése viszont továbbra is bizonytalan.
