1. TERROR CHICAGÓTÓL BRÜSSZELIG
Egy iszlamista Brüsszelben lelőtt két svéd szurkolót, félbe is szakadt a Belgium-Svédország labdarúgó Európa-bajnoki selejtező. Az illegálisan Belgiumban tartózkodó tunéziai férfi a belvárosban nyitott tüzet a meccsre készülő svéd drukkerekre, majd elmenekült a helyszínről. A belga rendőrök ma reggel egy kávéházban találtak rá és lőtték le. A tettes videóüzenetében az Iszlám Állam követőjének mondta magát, és azt is közölte, hogy a tettel egy hatéves amerikai muszlim kisfiú halálát akarta megbosszulni. A nyomozók szerint a svédek az ottani Korán-égetések miatt kerültek célkeresztbe. A hatéves chicagói kisfiút és édesanyját (aki túlélte a támadást) annak a háznak a 71 éves tulajdonosa késelte meg, ahol laktak. Sokáig kiváló volt a kapcsolat közöttük, de az utóbbi időben, s főleg az izraeli terrortámadás után a férfi paranoiásan elkezdte gyűlölni a muszlimokat.
2. EURÓPÁT KETTÉSZAKÍTJA A KÖZEL-KELET
A brüsszeli magyar biztos és főnöke is bajba került túlságosan Izrael-barát álláspontja miatt. Négy európai parlamenti frakció – a liberálisok, a szocdemek, a zöldek és a szélsőbal – közösen kérvényezte Várhelyi Olivér felmentését, aki a Hamasz terrortámadása után előzetes egyeztetés nélkül jelentette be, hogy minden európai támogatást megvonnak a palesztinoktól. De bajban van a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, aki szintén egyeztetés nélkül utazott szolidaritási látogatásra Izraelbe. Az őt kritizáló kormányok szerint Brüsszelnek jobban kéne figyelnie a kiegyensúlyozottságra, azaz nemcsak támogatni kell Izraelt, de figyelmeztetni is a nemzetközi jogi kötelezettségeire. Az EU be is jelentette, hogy megháromszorozza a Gázának nyújtott támogatását. Gázában tovább folytatódtak az izraeli légicsapások, a már 2800 halálos áldozat fele nő, illetve gyerek. Holnap Izraelbe érkezik Joe Biden is, az amerikai elnök ezzel jelzi szolidaritását a zsidó állam mellett, ugyanakkor próbálja mérsékelni is annak bosszúját, nehogy máshova is átterjedjen a háború.
3. PUTYINNAL IS TÁRGYALT ORBÁN PEKINGBEN
Magányos európaiként pekingi látogatása során ma Orbán Viktor tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, először a háború kitörése óta, amit Orbán ezúttal „katonai műveletnek” nevezett. A magyar kormányfő a megbeszélésen azt sulykolta az orosz elnöknek, hogy „legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak”. Orbán, aki egyedüli uniós vezetőként vesz részt a pekingi “Egy övezet, egy út” fórumán, találkozott a kínai elnökkel és miniszterelnökkel, valamint ottani bankok vezetőivel is. És van, aki a magyar ellenzékben a Kína-tagadás ellenére is kedvet kapott a Kelethez: Ujhelyi István baloldali EP-képviselő egy kínai gazdasági kamara tanácsadója lett, fizetés nélkül fogja segíteni a Shenzen-i cégek európai nyitását. Újhelyi jövőre nem indul újra az EP-választáson, miután egyetlen ellenzéki párt sem kért belőle.
4. TUSK ÉS FICO A MINISZTERELNÖKSÉG FELÉ TART
Tökéletesen vizsgázott a lengyel parlamenti választásokon az exitpoll, a ma már hivatalos végeredménnyel egyező öt és fél százalékos pirruszi kormánypárti (PiS) győzelmet mutatva a Polgári Koalíció (KO) előtt. Duda jobboldali lengyel államfő ugyan felajánlhatja a kormányalakítás lehetőségét pártjának, de a 248 fős törvényhozási többség a három ellenzéki tömbnél van a 460 képviselős Szejmben. Így várhatóan akár 15 pártból összeálló koalíciós kormányzás jöhet Donald Tusk vezetésével. Szlovákiában közben aláírták az új baloldali-populista-szuverenista hárompárti kormány koalíciós megállapodását, ezzel Caputová államfő szerint teljesült Robert Fico miniszterelnökségének feltétele, aki pedig nemzeti érdekeket képviselő szlovák külpolitikát ígért.
5. SOKADIK EU-ÍGÉRETRE LŐTT KI A FORINT
Navracsics Tibor ismét pozitívan nyilatkozott az uniós források ügyében: a területfejlesztési miniszter bízik benne, hogy november végéig meglesz a megállapodás az Európai Bizottsággal, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország hozzáférjen a visszatartott európai uniós forrásokhoz, ne csupán az előlegekhez. A tárcavezető jelezte, csütörtökön kezdődik a tárgyalások befejező szakasza. A miniszter szavaira a forint is erősödéssel reagált, szeptember közepe után ismét 385 alatt járt az euró, azaz havi csúcsra jutott a magyar pénz.
6. KEVESEBB FŐVÁROSI KÉPVISELŐT VÁLASZTHATNAK
2019 januárjához képest 63 ezerrel csökkent a budapestiek létszáma, ezért jövőre, a következő önkormányzati választáson kevesebb fővárosi képviselőt választhatnak a szavazók, és a választókerületek határait is több helyen módosítják. A szeptember elsejei lakosságszám-adatokból a kerületi jegyzőknek kell meghatározniuk a képviselő-testületek létszámát. Az már látszik, hogy jövő júniusban az I. és az V. kerületben tíz helyett csak nyolc választókerület lesz. Három képviselővel lesz kevesebb a XV. kerületben, míg a XI. és a XIV. kerületben egyaránt eggyel. A választók számának csökkenéséhez nyilván hozzájárult az is, hogy az utóbbi években több mint 98 ezerre nőtt a Budapesten élő külföldiek száma. Az V. kerületben már 23,5, a VI. kerületben 24,8 százaléknyian laknak, míg Erzsébetvárosban, Józsefvárosban és Ferencvárosban minden tizedik lakos külföldi a 2022-es népszámlálási adatok szerint.
7. BUDAPEST UTÁN PILISVÖRÖSVÁR ÉS PÉCS A LEGÉLHETŐBB
Budapesten, valamint Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban Magyarországon az egyik nagybank legújabb rangsora szerint. A 174 járást és a fővárost sorrendbe állító listán szempontokként az oktatás, egészségügy, kultúra, közbiztonság, munkaerőpiac, vásárlási lehetőségek és az ingatlanok megfizethetősége szerepelt. Ezek alapján az idei élhetőségi rangsor top 10-be hat újonc is bekerült, például Budakeszi, Szeged, Dunakeszi és a bácsalmási járás is. Kikerült az élcsoportból viszont Érd, Kisbér, Tata, Mórahalom, miközben megőrizte helyét ott Veszprém és Debrecen.
8. FÜRJES BALÁZS ÁLLANDÓ NOB-TAG LETT
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagjává választották Fürjes Balázst, nyolcadik magyarként az ötkarikás mozgalom történetében. Legutóbb Schmitt Pál volt alanyi jogon évtizedekig ebben a funkcióban, amelyre a Magyar Olimpiai Bizottság javasolta a pályázó Fürjest. Az 51 éves korábbi fideszes politikus, kiemelt kormányzati beruházások vezetője, nagy sportlétesítmények felépítésének felelőse, sportdiplomata 70 éves koráig automatikusan betölti ezt a pozíciót a NOB-ban.
9. ÉLTANULÓBÓL BUKOTT DIÁKOK
Két nap alatt két súlyos vereséget szenvedtek a nyugati progresszívok a Föld túloldalán. Ausztráliában népszavazáson döntött a meggyőző többség arról, hogy ne adjanak az eddigiekhez képest plusz jogokat az őslakosoknak, akik amúgy minden statisztika (bűnözés, kábítószerfogyasztás, családon belüli erőszak, iskolai végzettség, munkanélküliség) alapján a társadalom legalján vannak. Ami a népszavazás kezdeményezői szerint a rasszizmus miatt van, az ausztrál szavazók többsége szerint viszont nem. Az őslakosoknak adandó pluszjogok, illetve az általuk elkövetett bűncselekmények komoly szerepet játszottak az új-zélandi választási kampányban is, persze a gazdasági kérdések mellett. Az országot hat éven át irányító, az egész haladó világban példaképnek tekintett Munkáspárt képviselőinek száma gyakorlatilag megfeleződött, a középjobb és tőle jobbra álló két kisebb párt előretört, így nem lesz nehéz a kormányváltás.
10. VILÁGSZÁM DARUVONULÁS A HORTOBÁGYON
Már javában a zajlik a híres – a hétvégén darufesztivállal is ünnepelt – daruvonulás a Hortobágyon. Október elejétől november közepéig pihennek itt meg a Baltikum felől érkező darvak, hogy aztán erőt gyűjtve, az időjárás rosszra fordulásakor továbbrepüljenek délre, egészen Észak-Afrikáig, vagy a Nílus mentén akár Etiópiáig. A világon a legtöbb, összesen 250 ezer egyed fordul meg most a magyar pusztán, éjjelente 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott helyükön, vonulásukkal impozáns látványt nyújtva a távoli kontinensekről is idelátogató természetkedvelőknek.
