1. NÉGYNAPOS TŰZSZÜNET GÁZÁBAN FOGOLYCSERÉVEL
Katari közvetítéssel négynapos gázai tűzszünetben állapodott meg Izrael és a palesztin Hamász. Az alku szerint legalább ötven izraeli túsz, nők és gyermekek szabadulhatnak ki a Hamász fogságából, ezért cserébe pedig százötven fő körüli létszámban palesztin nőket és gyermekeket engednek ki izraeli börtönökből. Emellett csütörtök délelőttől lép életbe a négynapos humanitárius tűzszünet, amelyet minden tíz további elengedett zsidó túsz után egy-egy nappal meghosszabbítana Izrael. Az egyezségről hetekig tárgyaltak a felek, az izraeli kormány feszült és maratoni vita után egyezett bele ma hajnalban, ám azt is jelezték, a tűzszünet letelte után folytatódik a Gáza elleni hadművelet.
2. ORBÁN LEVÉLBEN ÉS SVÁJCBAN TÁMAD BRÜSSZELRE
Magyarország mindaddig nem hajlandó támogatni több, az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó uniós intézkedést, amíg Brüsszelben össze nem hívnak egy stratégiai kormányfői megbeszélést Ukrajnával kapcsolatban – erről írt levelet Orbán Viktor az Európai Tanács elnökének. A magyar kormányfő Charles Michelnek címzett figyelmeztetése összefüggésben lehet a magyar EU-támogatások visszatartásával. Levelében magyar vétót helyez kilátásba Ukrajna EU-csatlakozásának megkezdésével és az újabb ukrán háborús források ügyében. Közben Orbán Svájcban tartott előadást a 90 éves Weltwoche konzervatív hetilap rendezvényén, ahol Svájc és Magyarország közös problémájának nevezte az EU-t. A miniszterelnök szerint Európa elveszítette önrendelkezési képességét Amerikával szemben, s szerinte az uniót az Európai Tanácsnak, vagyis az állam- és kormányfők testületének kellene vezetnie, bürokraták helyett.
3. BÖRTÖNNEL FENYEGET A SZUVERENITÁSVÉDELMI TÖRVÉNY
A Fidesz frakcióvezetője benyújtotta a parlamentben az új szuverenitásvédelmi törvényt. A jogszabály-tervezet szerint aki tiltott külföldi támogatást vagy azt leplező vagyoni előnyt használ fel a politikai életben, az bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét pedig el kell tiltani párt- és civil szervezetek vezetői tisztségeitől. Létrehoznak egy titkosszolgálatok által támogatott szuverenitásvédelmi hivatalt is, amely a külföldi befolyásolást blokkolná. A javaslatra együtt reagált az ellenzéki DK, Momentum, MSZP és Párbeszéd, orosz mintájú megfélemlítési törvénynek tartva azt, s jelezték, hogy a négy párt jövő héten ellentörvényt nyújt be, mert a magyar szuverenitást éppen Orbán Viktor veszélyezteti.
4. JANUÁRTÓL ITT EGY ÚJ MINISZTÉRIUM
A Miniszterelnökség szervezetéből kiválva hoznak létre egy új tárcát az Orbán-kormányban. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven januártól felálló új egységről szóló törvényjavaslatot most tárgyalja az Országgyűlés. Az új minisztériumot várhatóan Navracsics Tibor, a területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter vezeti majd. A Miniszterelnökségről a közigazgatási terület így átkerül az új tárcához, vagyis a Gulyás Gergely által vezetett kancellária kizárólag politikai feladatokat fog ellátni.
5. A KORMÁNY DÖNT A HONVÉDSÉGI SZAKSZERVEZETEKRŐL
Immár a tizenkettedik alkotmánymódosításra nyújtott be javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A módosítás honvédséget érintő pontja lényegében betiltja a szakszervezetet a hivatásos állománynál. A katonák alapvető jogainak és kötelezettségeinek meghatározására a jövőben nem kell törvény alkotni, elég lesz a honvédelmi miniszter rendelete is. Ugyanakkor valamilyen érdekképviseleti szerv mintha mégis működhetne, ám azt, hogy milyen, a kormány dönthetné el – ugyancsak rendeletben. Ma még nehezen értelmezhető, hogy milyen szándékot takar az a módosítás, amely azt rögzíti, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam ügye, hanem nemzeti ügy, és minden magyar állampolgár kötelessége. Az újabb alaptörvény-módosítás rögzíti azt is, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egyedi, tartós azonosítót biztosít.
6. PÉNZMOSÁSSAL GYANÚSÍTJÁK NOBILIS KRISTÓF MILLIÁRDOST
Meglepő módon a tegnapi hírlevelünkben ismertetett alapügytől elkülönítve folyik a nyomozás az agrártárca felszámolásra ítélt háttércégéből „kimenekített” 2,2 milliárd forint Nobilis Kristófhoz köthető, külföldi bankszámlán landolt 1,2 milliárdos tételéről. Miközben az államnak okozott 2,2 milliárdos kár miatt már hónapok óta folyik a büntetőper az agrártárca hűtlen kezeléssel vádolt volt helyettes államtitkára, Nagy János és társai ellen, Nobilis Kristóf milliárdos üzletember szerepét az ügyben csak mostanában sikerült felderíteni a nyomozóknak. Nobilis Márton, az agrártárca jelenlegi államtitkárának, akkori kabinetfőnökének apját, Nobilis Kristófot az alapüggyel összefüggő, pénzmosás miatt indult büntetőeljárásban gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség. Nobilis panasszal élt a gyanúsítás ellen.
7. A PENNY ÉS A MOUNTEX IS ZÁRVA LESZ KARÁCSONYKOR
A Lidl és a Rossmann után a Penny kiskereskedelmi üzletlánc is úgy döntött, hogy dolgozóik érdekeit szem előtt tartva december 24-én nem nyitja ki 230 magyarországi üzletét, előtte két napig viszont este 10-ig tartanak nyitva. A Penny történetében nem ez az első alkalom, hogy december 24-én nem nyit ki. Legutóbb 2016-ban döntött úgy, hogy az akkor is vasárnapra eső szentestén is zárva tartja boltjait. Csatlakozott a karácsonyi boltzár kezdeményezéshez a túraruházatot és kiegészítőket forgalmazó Mountex is, sőt ez az üzletlánc Black Friday napján, azaz november 24-én sem nyitja ki az üzleteit, így kíván tiltakozni a vásárlási láz gerjesztése ellen.
8. ALTMAN VISSZATÉRHET AZ OPENAI ÉLÉRE
Előbb váratlanul kirúgták a világ egyik legjelentősebb mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, a ChatGPT-t is fejlesztő OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant, hogy aztán visszavegyék. Múlt pénteki elbocsátását követően beindult a HR-dili: szó volt róla, hogy Altmant visszaveszik, majd mégsem, mert megy a Microsofthoz – amely egyébként az egyik befektetője az OpenAI-nak. Eközben az a hír is terjedt, hogy a Twitch volt vezérigazgatója kerül a helyére. Végül a cég bejelentette, hogy mégis sikerült megállapodnia az öt napja kitessékelt menedzserrel, aki így visszakapja posztját. Elhamarkodott elbocsátása okának stratégiai ellentét tűnik, miszerint Altman gyorsabb fejlesztésekben gondolkodott, míg az igazgatóság többsége nagyobb óvatossággal haladt volna a mesterséges intelligenciával.
9. ELŐSZÖR MAGYAR SÉF A VILÁG TOP100-BAN
Tóth Szilárd, a Michelin-csillagos budapesti Salt étterem séfje 93. lett a világ száz legjobb főszakácsát rangsoroló listán. A nagy gasztronómiai presztízsű The Best Chef Awards 2017 óta létezik, magyar szakácsok eddig csak listás jelölésig jutottak, Sárközi Ákos és Mészáros Ádám 2020-ban, tavaly pedig szintén Tóth Szilárd. A szavazás kétlépcsős: először 100 új séfre szavaznak, majd az előző év top100-asaira, így 200 szakácsból áll össze az új elit. A legfontosabb szempont a minősítésnél a kreativitás és a csapatmunka. Az idei, spanyolok, franciák, skandinávok uralta lista élén Dabiz Munoz, a madridi DiverXO étterem séfje végzett, régiónkból dobogóra került a szlovén Hisa Franko étterem szakácsa.
10. MÁSODIK KALAPBÓL VÁRJUK A FOCI EB-SORSOLÁST
Befejeződtek a labdarúgó Eb-selejtezők, a 2024-es németországi tornára így már elkelt 21 hely, a maradék három résztvevő kiléte márciusig dől el a pótselejtezőkön. A sorrendben harmadszor Eb-re jutó magyar válogatott csoportelsőként kedvező kiemelést kapott a december 2-i sorsolásra, ahol az erősorrend szerinti négy kalapból a másodikba kerül a törökök, a románok, az osztrákok, a dánok és az albánok társaságában, miközben a hollandok és olaszok lejjebb szerepelnek – ezért viszont ők megkaphatóak ellenfélnek. Az Eb-selejtezőkön nagyon jól szerepelt az egész régiónk, amennyiben az ukránok sikerrel pótvizsgáznak, úgy Magyarország összes szomszéda játszik majd Németországban, ahol a kispadon ülő edzők közül öten is olasz nemzetiségűek lesznek. A teljes selejtezősorozat legjobb mutatójú játékosai között a magyar csapatkapitány Szoboszlai Dominik második lett Bruno Fernandes mögött.
