1. MÁTÓL TÉNYLEG TŰZSZÜNET GÁZÁBAN
Egynapos csúszás után péntek reggel elkezdődött az ideiglenes fegyverszünet Gázában. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet négy napig tart, ezalatt ötven izraeli túszt engednek el százötven palesztin fogolyért cserébe. Ez az október 7-én kezdődött véres konfliktus első csillapodása, amely amerikai, egyiptomi és katari közvetítéssel jött létre, első lépésként a Hamász ma tizenhárom zsidó gyereket és nőt adott át, s háromszor annyi palesztin rabot kapott vissza. Izrael kész a fegyverszünetet a megállapodott négy napon túl is fenntartani, egészen addig, míg az iszlamisták legalább napi tíz újabb túszt engednek szabadon. Egyiptomi információk szerint a Hamász közben elengedett tizenkét thai nemzetiségű túszt is. Az átmeneti nyugalom alatt naponta kétszáz teherautónyi humanitárius segély is érkezik Gázába – utána Izrael folytatja az övezet elleni háborút.
2. MIGRÁCIÓELLENES ZAVARGÁSOK ÍRORSZÁGBAN
Az évtizedekkel ezelőtti katolikus-protestáns összecsapások óta nem látott olyat az ír főváros, mint a most éjszakai migránsellenes zavargások. Tegnap egy dublini óvodában megkéseltek három gyereket és egy óvónőt, s miután elterjedt, hogy a tettes egy migráns, estére fiatal tüntetők gyűltek össze, majd gyújtogatni, fosztogatni kezdtek. A rendőrök több mint harminc embert vettek őrizetbe, közben az is kiderült, hogy a negyvenes éveiben járó elkövető valóban nem ír születésű, de már húsz éve ott él, és az állampolgárságot is megkapta. Az amúgy indiai szülőktől Dublinban született ír miniszterelnök a törvény teljes szigorát helyezte kilátásba a letartóztatott zavargóknak. A helyzet jól mutatja, hogy sok más európai országhoz hasonlóan az íreknél is pattanásig feszült a helyzet az újabb és újabb migrációs hullámok miatt.
3. VÍZUM NÉLKÜL KÍNÁBA – DE MÁSOKNAK
Bár Magyarországnál nincs lelkesebb szövetségese Kínának az Európai Unióban, amikor Kína baráti arcát akarja mutatni Európának, inkább a méretet nézi: Peking kísérletképpen öt európai országnál bevezeti a vízummentességet. Németek, franciák, olaszok, spanyolok és hollandok mehetnek legfeljebb 15 napra turista vagy üzleti célból az amúgy igencsak kontrollmániás ázsiai országba. A kísérlet december elsején indul és egy évig tart. A gesztuson felül a Covid miatti rendkívül szigorú lezárásokba belerokkant kínai turizmusnak sem jönnek rosszul az így keletkező pluszbevételek.
4. EGYRE TÖBB A MUNKANÉLKÜLI
A statisztikai hivatal szerint 202 ezer fő volt a munkanélküliek száma októberben, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, 211 ezerre nőtt, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A ráta tavaly tavasz óta – akkor 3,2 százalékos volt a munkanélküliség – emelkedő trendben van. A munkakeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, míg a munkanélküliek 36 százaléka legalább egy éve keresett állást. A foglalkoztatottak száma is emelkedett: októberében 37 ezerrel dolgoztak többen – összesen 4,76 millióan – mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatási ráta 75,1 százalékos.
5. MÁTÓL VÉLEMÉNYEZHETŐ A CSOK PLUSZ RENDELETTERVEZETE
A kormány közzétette a januártól induló csok plusz támogatás rendelettervezetét, amit december 1-ig lehet véleményezni. A csok plusz azoknak gyermekvállalást tervező házaspároknak nyújt segítséget, akik legalább két év társadalombiztosítási jogviszonyt és köztartozás-mentességet tudnak igazolni, büntetlen előéletűek és a feleség 41 évnél fiatalabb. A csok plusz egy gyermek után 15, kettő után 30, három után 50 millió forint 3 százalékos fix kamatozású hitelt biztosít, továbbá a második újonnan születő gyermektől gyermekenként 10 millió forint hitel visszafizetésének elengedése igényelhető. Első lakás esetén akár 80 milliós ingatlan-értékhatárig is igénybe venni bármilyen településen a babaváró hitellel és a falusi csokkal is kombinálható új hitelkonstrukciót. A programra 39,8 milliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben.
6. AZ ÍTÉLŐTÁBLA NYILVÁNOSSÁ TETTE AZ OPERATÍV TÖRZS JEGYZŐKÖNYVEIT
Ki kell adni a koronavírus járvány ideje alatt működő operatív törzs üléseiről készült jegyzőkönyveket a HVG-nek az Ítélőtábla döntése szerint. Amikor a lap kikérte a jegyzőkönyveket, a kormány visszamenőleges hatállyal döntés-előkészítő anyaggá nyilvánította azokat és 2030-ig titkosította. A lap szerint nyilvánossá tételük azért fontos, mert ezekből lehet megismerni, hogy milyen adatok és elemzések alapján hozták meg az ország lakosságát és gazdaságát érintő döntéseket. Az bírói tanács 175 jegyzőkönyvet ellenőrzött, és csak 13 olyan bekezdést talált, amelynek kitakarása indokolt lehet, mivel azok véleményt tartalmaznak. Az ítélet jogerős, de az operatív törzs felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához.
7. KARÁCSONY AZONNAL LEMONDATNÁ A PÉNZÜGYMINISZTERT
Hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a fővárosi önkormányzat, miután inkasszózták számlájukat, s azon csak négymilliárd forint maradt. Karácsony Gergely főpolgármester lemondatná a pénzügyminisztert, hiszen a pénzt úgy emelte le a Magyar Államkincstár, hogy Budapest a per idejére jogvédelmet kapott a bíróságtól. Varga Mihály viszont értetlenül áll a helyzet előtt, mert szeptember végén még 113 milliárd volt a számlán. A vitára reagált a most 5,6 milliárdot inkasszózó államkincstár is, szerintük a bírósági jogvédelem már megszűnt, a törvényben rögzített szolidaritási hozzájárulást pedig mindenkinek meg kell fizetnie. Eközben stabilizálódik Karácsony politikai hátországa a 2024-es választásra, egyik kritikusa, Gyurcsány Ferenc jelezte, a DK beáll a főpolgármester jelölői közé.
8. DUBAJOZNÁNAK A RÁKOSRENDEZŐN
Egy dubaji üzletember tárgyal sajtóinformációk szerint a kormánnyal arról, hogy felhőkarcolót építene Zuglóban, a Rákosrendező pályaudvar környéki elhanyagolt vasúti zónában. A világ legmagasabb épületét, a 828 méteres dubaji Burdzs Kalifát megvalósító Mohamed Alabbar Budapesten „csak” 220-240 méteres toronyházat tervezne, ám az is jóval meghaladná a főváros legmagasabb épülete, a MOL-torony 143 méterét. A zuglói toronyházas területfejlesztés jelentősen megváltoztatná Budapest látképét, sziluettje a világörökségi Andrássy út, Hősök tere és Városliget fölé magasodna. Alabbar cége, az Emaar Properties egy mini-Dubajt álmodott arra a MÁV-tulajdonú ipari területre, amelynek fejlesztése régóta napirenden van – volt, amikor kormányzati negyedet terveztek a sínek helyére. A fővárosi kerületek egyelőre semmit sem tudnak a tervről.
9. MILLIÓKÉRT ÁLLJÁK A POFONOKAT A CELEBEK
Nem csekély gázsiért magukat véresre a celebek, hogy szórakoztassák az RTL Sztárbox műsorának nézőit. Megkapják, ami jár nekik – a ringen kívül is. Kiszivárgott információk szerint a „sztárok” – köztük olyan hírességek, mint Rácz Jenő séf, Istenes Bence műsorvezető, Kabát Péter volt válogatott futballista, Janicsák Veca énekes – havi 2 millió forintot kaptak a fél éves felkészülés során, míg az élőben közvetített négyszer kétperces menetért 5, illetve 10 millió a gázsi, attól függően, hogy győznek, vagy veszítenek. A produkció gyártócége – üzleti titokra hivatkozva – nem erősítette meg a sajtóban terjedő híreket a honoráriumokról.
10. KINEK VAN ALIBIJE EGY 33 ÉVVEL EZELŐTTI ESTÉRE?
A legfejlettebb gyógyszereknél is jobb hatással van néhány New York-i nő memóriájára az a törvény, amely ma jár le és amely lehetővé tette, hogy az elévülési időnél régebben történt szexuális zaklatásért is bírósághoz lehessen fordulni kártérítésért. Az utolsó pillanatban most így futott be egy indítvány New York polgármestere ellen. A fekete és demokrata politikus a feljelentés szerint még 1993-ban támadt rá munkatársnőjére. A rap egyik császára, a Puff Daddy és P Diddy neveken is futó Sean Combs is kapott egy utolsó pillanatos idézést egy 1991-es eset miatt. Mindkét férfi tagad. A törvényt a MeToo mozgalom részeként hozták, hogy a szexuális zaklatás áldozatai elégtételt kapjanak, ám az a probléma, hogy ilyen időtávolból szinte lehetetlen megállapítani, kinek van igaza.
