1. ESÉLY A GÁZAI TŰZSZÜNET FOLYTATÁSÁRA
A ma utolsó 24 órájába lépő gázai tűzszünet meghosszabbítására szólított fel a NATO-főtitkár, egyiptomi forrás szerint erre van is esély a felek részéről, vagyis folytatnák a túszcserét holnaptól is. A katari kormányfő szerint viszont ehhez a Hamásznak több tucatnyi olyan izraeli túszt kell megtalálnia, akiket más palesztin fegyveres csoportok tartanak fogva. Még csaknem 180 zsidó túsz van a Gázai-övezetben, az eddig kiszabadultak között két magyar-izraeli állampolgárságú gyermek is van, s további két magyar kimenekítésében segédkezne a magyar kormány.
2. 650 EZER KATONAKORÚ UKRÁN SZÖKÖTT EL
Az Eurostat adatai szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta körülbelül 650 ezer 18 és 65 év közötti, azaz katonaköteles korú férfi hagyta el Ukrajnát. A becslések szerint csak Németországban több mint 100 ezer nyilvántartásba nem vett ilyen személy tartózkodik, Ausztriába pedig 14 ezer ukrán férfi érkezett azóta hamis dokumentumokkal. Eközben az ukrán hadsereg sorozási problémákkal küzd, az utóbbi hetekben 20 ezren szöktek meg a behívók elől. Az ENSZ becslése szerint egyébként a háború alatt eddig 6,2 millió ukrán hagyta el hazáját. A hétvégén különös nyilatkozatot adott Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki egy ukrán tévé műsorában azt állította, a tavaly tavaszi béketárgyalásokon az oroszok egyetlen feltételt támasztottak: a semlegesség kinyilvánítását a NATO-tagságra törekvés helyett. David Arahamija szerint az ukrán elutasítás egyik fontos oka az volt, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök Kijevbe érkezve azt jelezte, semmit sem kell aláírni, folytatni kell a harcot.
3. MICHEL VILLÁMLÁTOGATÓ, ERDOGAN VISSZATÉRŐ VENDÉG
Ma a Karmelita kolostorban tárgyalt Charles Michel, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, aki az EU egységére irányuló erőfeszítésként írta le budapesti útját. Michel alighanem arról próbálta meggyőzni Orbán Viktort, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt újabb uniós segélytervet a decemberi csúcson. A magyar kormányfő sajtóirodája annyit közölt a találkozóról, hogy azon Bóka János EU-ügyi miniszter is jelen volt – vélhetően szóba került a hazánktól megvont uniós források témája is egy alkufolyamatban. Decemberben pedig, augusztus után visszatér Budapestre a nemzetközi politika egy nagyvada, Erdogan török államfő, akivel aktuális közös ügy a svéd NATO-csatlakozás e két állam által lefékezett folyamata.
4. A MOMENTUM ÖRÖKRE ELSZAKADNA GYURCSÁNYÉKTÓL
A Momentum EP-listavezetője, Donáth Anna egyre nagyobb verbális hevességgel igyekszik elszakítani pártját a biztos választók között 20 százalékon álló Demokratikus Koalíciótól. Pedig a Momentum november közepéig tárgyalásban állt Gyurcsány Ferenc pártjával az önkormányzati választási együttműködésről. Ezek, vélhetően az új támadó stratégia miatt, november közepén befagytak. Donáth most sorra olyanokat mond, hogy soha nem lesz többé olyan választási lista, amelyen a neve Gyurcsányéval együtt szerepel, sőt, már a 2022-es választáson is csak befogott orral tudott egy listán szerepelni a volt kormányfővel. Úgy fest, a DK elnöke nem veszi fel a kesztyűt, s miért is tenné egyelőre, hiszen a tavaly vele közös listán induló pártok nagy része – Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP – a parlamenti küszöb alá süllyedt, s a Momentum is alig van felette.
5. TÖRTÉNELMI CSÚCSON A KÓRHÁZAK ADÓSSÁGA
Október végén elérte a 125 milliárd forintot a kórházak adóssága. Az Orvostechnikai Szövetség számításai szerint sosem volt még ilyen magas a tartozásállomány. Rásky Lászlóék adatai azt mutatják, hogy egyetlen hónap alatt 15 milliárddal nőtt az intézmények kintlévősége, és december végére az összeg a 135 milliárdot meghaladhatja. A jelentős emelkedés mögött az állhat, hogy az év végével az intézmények már számítanak az adósságrendezésre, erről már jelentek is meg információk a Magyar Közlönyben – összesen 90 milliárdos kórházkonszolidáció jöhet. Az egészségügyet érintő hír szintén, hogy Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnökét választották meg a testület új vezetőjének. Kiderült az is, jövőre még kevesebb nővér lehet az osztályokon, miután egy korábban elfogadott jogszabály szerint január 1-től csak kivételes esetekben lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben.
6. SOKKAL KEVESEBBEN JÁRNAK EGYETEMRE, MINT TÍZ ÉVE
Az elmúlt években Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában friss statisztikai adatok szerint. 2021-ben a magyar népesség 2,96 százaléka vett részt felsőfokú oktatásban, ennél rosszabb arány csak Romániában (2,93 százalék), Szlovákiában (2,59) és Luxemburgban (1,20 százalék) volt. Népességarányosan Törökországban (9,84 százalék), Görögországban (7,98 százalék) és Cipruson (5,94 százalék) a legtöbb az egyetemista. Miközben 2013 és 2021 között a rangsor élén állóknál és számos más európai országban is nőtt a felsőoktatásban tanulók száma, Magyarországon csökkent: 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, 2021-ben már csak 287,5 ezren, ezután növekedett a számuk, 2023-ban már 289,9 ezer fő volt, de ezzel sem sikerült kiemelkedni a sereghajtók közül.
7. 34 MILLIÁRD KÉT FIDESZ KÖZELI ALAPÍTVÁNYNAK
Kormányzati tanácsadásra nyert el 23,8 milliárd forintos közbeszerzést a Fidesz-közeli Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától. A szerződés 2026. december 31-ig szól. A közbeszerzés törvényességét nehéz volna vitatni, ugyanis volt még egy Fidesz-holdudvari jelentkező, Mráz Ágoston cégeinek konzorciuma, ezt azonban el sem bírálták, mert a nyertesnél drágább árajánlatot adott. Most derült ki az is, hogy az ugyancsak Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány számára közösségi térnek újít fel egy Puskin utcai műemlék épületet Mészáros Lőrinc családi cége, 10,6 milliárdért. Az uniós elvárásoknak megfelelve erre a munkára is volt vesztes versenytárs, méghozzá a kormányfő veje, Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cége.
8. MAGYAROKAT BOCSÁT EL A CONTINENTAL MAKÓI GYÁRA
Novemberben és decemberben 25-25 munkavállalót küld el a Continental makói gyára úgy, hogy erről az ott működő szakszervezetet nem értesítette, de a törvény szerint nem is kellett, mert ami történik, nem számít csoportos létszámcsökkentésnek. Az elküldöttek jelentős hányadának a gyárban lehúzott munkaviszonya elérte, vagy meghaladta a húsz évet. Olyan szakembereket is elküldtek, akik fél éve még az indonéz munkavállalók betanítását végezték. A cég csak magyar dolgozóktól válik meg, ezért az elbocsátottak azt gyanítják, hogy olcsóbb külföldi munkaerőre cserélik őket. Jelenleg százötven indonéz dolgozik a gyárban.
9. MAGYAR TERMÉSZETFOTÓS ELSŐ DÍJA DUBAJBAN
Parádésan szerepelnek idén a magyar természetfotósok a nagy nemzetközi képversenyeken. Ezúttal a világ legnagyobb összdíjazású fotópályázatán lett első magyar mű, méghozzá Potyó Imre dunavirágzásról szóló fotográfiája. A HIPA elnevezésű, tizenkét éve alapított dubaji versenyen a központi téma ezúttal a biodiverzitás volt, a kérészek násztáncát megörökítő, langyos vízben állva, lámpafénynél komponált Dunavirág aréna című kép pedig telitalálatnak bizonyult a fő kategóriában. A környezetkutató Potyó Imre 11 éve fotózza a védett dunavirág kérészek rajzását, ő az első magyar, aki Dubajban első helyen végzett.
10. HOSSZÚ KATINKA VISSZATÉRT
Újrakezdte az edzéseket és visszatér az élsportba, a versenyzésbe a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka. A 34 éves úszónő célja kislánya születése után, hogy jövő nyáron ott lehessen Párizsban a hatodik olimpiáján is. Hosszú jelenleg már napi két-három órát tréningezik, ami persze még nagyon messze van a csúcsidők akár nyolc-kilenc órás terhelésétől, de januárban már melegövi edzőtáborba készül, márciustól júniusig kvalifikálhat majd a 2024-es játékokra, számai közül pedig még mindig a 200 és 400 vegyes áll legközelebb. Továbbra sincs pontos uszodai hír viszont egy másik olimpiai bajnok, a lelki problémákkal küzdő Milák Kristóf újrakezdési terveiről, ő egyelőre csak szárazföldi tréningeket végez.
