1. JAVULHAT A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK HELYZETE
Ukrajna még idén elfogadhatja az ott élő nemzetiségi kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználatát biztosító törvénymódosításokat. Erről kijevi útja után számolt be az Európai Bizottság alelnöke. Vera Jourová azt ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy ezek a változtatások kielégítik-e a magyar kormány igényeit, amely régóta kifogásolja az ukrán vezetés nemzetiségi politikáját, és egyebek között emiatt is ellenzi az ukrán EU-csatlakozást. Ami a háborút illeti, kiderült, hogy nemcsak az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének a feleségét mérgezték meg, hanem a szervezet több más magasrangú tisztviselőjét is. A hírszerzés egy korábbi vezetője szerint ez Putyin orosz elnök személyes bosszúja. A feleség állapota egyébként javul. Finnország közben bejelentette, hogy az összes határátkelőhelyet lezárja az orosz határon, mert elege van a Moszkva által átengedett harmadik világbeli illegális migránsokból.
2. ORBÁNT NEM LEHET LETASZÍTANI A DOBOGÓRÓL
Továbbra is Európa egyik legbefolyásosabb vezetője a magyar miniszterelnök. A Politico nevű bennfentes brüsszeli lap idén is közzétette, kit tart a legfontosabb 28 európai vezetőnek. Orbán Viktor a „felforgatók” csoportjában a harmadik helyen végzett, ugyanott, ahol tavaly még második volt. De nemcsak ebben a csoportban, hanem a másik kettőben (cselekvők és álmodozók) is sok a hozzá hasonló populista jobboldali politikus, ami jól jelzi az európai politika átalakulását. Ugyanakkor az egész lista élén a lengyel választásokon épp az illiberális lengyel kormányt legyőző, Brüsszelből Varsóba diadalmasan visszatérő jobboldali liberális Donald Tusk végzett.
3. ENGEDÉLY NÉLKÜL MARADT A DEBRECENI AKSIGYÁR
Elkaszálta a Kúria a debreceni akkumulátorgyár katasztrófavédelmi engedélyét, ezért új eljárást kell lefolytatni. A perben Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s vezető képviselte a felperest, egy debreceni lakost. A legfelsőbb bíróság ezzel megváltoztatta a Debreceni Törvényszék ítéletét, és megsemmisítette a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság korábban kiadott engedélyét a CATL kínai óriáscég beruházására. Az indoklás különösen a kifüggesztésben és a közmeghallgatásban talált kifogásolnivalót. A kormány egyébként az ukrán háborús helyzetre hivatkozva hozott egy rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a közmeghallgatások a lakosság személyes jelenléte, azaz tulajdonképpen a köz meghallgatása nélkül történjenek.
4. TOVÁBB TERJESZKEDIK A BUDAPESTI FIZETŐPARKOLÁS
A főpolgármester előterjesztésére a budapesti közgyűlés ma a fizetős parkolási zónák további kiterjesztéséről döntött. Ezúttal négy kisebb-nagyobb övezetbővítési kérelemre bólintott rá a főváros. Ferencvárosban a Vágóhíd utca – Üllői út – Könyves Kálmán körút – Soroksári út határolta terület lett fizetős, Zuglóban az Örs vezér tere mögötti rész a Rákospatak utcáig, Budán pedig az őrmezői térségben emelkednek a díjak a várakozási idő háromórás maximalizálása érdekében.
5. BEMUTATTÁK A PALACKVISSZAVÁLTÓ AUTOMATÁKAT
Hatalmas, zöld és nem tud mit kezdeni az összegyűrt palackokkal, dobozokkal: bemutatták az új palackvisszaváltó automatákat. Januártól indul ugyanis a kötelező visszaváltási rendszer a műanyag, fém vagy üveg csomagolású italtermékekre – palackonként ötven forintot kaphat vissza a vásárló. A Mol hulladékgazdálkodási cége szerint az új rendszerrel a mostani 40 százalék körüli szintről 90 százalék fölé nőhet az egyszer használatos palackok visszagyűjtési aránya. A nagyobb üzletekben összesen már ezer automatát telepítettek, még körülbelül négy-ötezret helyeznek ki majd, a többiek maradnak a kézi visszaváltásnál, ám annak csak tavasszal kell majd elindulnia.
6. MEGOSZTJA A MOMENTUMOT A GYURCSÁNYOZÁS
Nem övezi osztatlan támogatás a Momentum európai politikusának új stratégiáját a párton belül. Donáth Anna, a liberális ellenzéki párt kirakatembere hetek óta kőkemény támadásokat intéz a DK ellen, visszatérően kijelentve, hogy pártja soha többé nem indul közös választási listán Gyurcsány Ferencékkel. Az EP-választásra kigondolt kritika azonban az önkormányzati megmérettetésre készülő momentumosokon csapódik le, közülük Nyirati Klára bajai polgármester nyilvánosan kijelentette, hogy „szörnyen rosszul éli meg” Donáth egyszemélyes háborúját, miközben helyi szinten együtt dolgozik az ellenzék. Nyirati azt mondta, Fekete-Győr András exelnök szerint is „hülyeségeket csinál” az euroképviselő, ahogyan Soproni Tamás terézvárosi polgármester „sem tér magához”. Nyirati jelezte, a felháborodás miatt arra kérte a Momentum vezetését, ne tartson parlamenti frakcióülést Baján, mert jelenleg nemkívánatosak a városban.
7. KANADA KIKÉNYSZERÍTETTE A MAGYAR DIPLOMATACSERÉT
Egy volt veterán politikus helyett egy ifjú külügyminisztériumi főosztályvezető az új torontói magyar főkonzuljelölt, miután Kanada megtagadta a vízumot Bencsik János korábbi jobbikos, majd független parlamenti képviselőtől. Kanada Bencsik korábbi szélsőséges kijelentései miatt húzta-halasztotta a jelölés elfogadását és végül az obstrukció sikerrel járt. Így most egy 29 éves jogász végzettségű tisztviselő, Jákó János mehet Torontóba.
8. KOLUMBIAI DROGKARTELL MAGYAR PÉNZMOSODÁJA
Földrészeken átívelő összefogásnak volt résztvevője Magyarország, legalábbis a budapesti ügyészek vádirata szerint, amely feltárta, mint mosta tisztára egy Magyarországon élő vietnámi férfi kolumbiai drogkartellek bevételeit. A vádirat szerint a Nyugat-Európában eladott kolumbiai kokainból származó pénzt a vietnámi által felépített bűnszervezet Hollandiában, Belgiumban, Németországban és Spanyolországban összegyűjtötte és Magyarországra szállította, ahol részletekben magyar és szlovák bankszámlákra rakták, majd továbbutalták a Távol-Keletre. 46 milliárd forintnyi pénzt mostak így át. A húsz vádlottból a vietnámit kivéve mindenki magyar, ők futárok voltak, illetve a bankszámlák nyitásában, a pénzbefizetésekben és az átutalásokban vettek részt.
9. A TUDÓSOK NEM HISZNEK A SZKÍTÁKNAK
A Magyar Tudományos Akadémia nem támogatja, hogy Magyarországon honos nemzetiséggé váljon a szkíta. A kezdeményezés egy covid-szkepticizmusa miatt munkahelyéről eltávolított orvostól indult, aki 1371 magát szkítának valló magyar állampolgárt mutatott fel támogatóként, ezzel teljesítve a kisebbségi törvényben támasztott feltételt, a legalább ezer aláírást. Ezek után – az Országgyűlés döntése előtt – kötelező kikérni az MTA állásfoglalását, amely viszont nem támogatta az újabbat a meglévő tizenhárom honos nemzetiség mellé. A tudósok indoklása szerint az eleve etnikumok gyűjtőfogalmaként létezett szkíták két évezrede eltűntek a történelem színpadáról, márpedig a bejegyzéshez ma is élő, hagyományait, nyelvét őrző kisebbségnek kell lenni.
10. FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN
Másfélmilliárd indiai figyelte lélegzetvisszafojtva két és fél héten át, hogyan próbálnak kiszabadítani 41 építőmunkást, akik egy beomlott autópálya-alagútban rekedtek. Végül egy kilencven centi átmérőjű csövön sikerült kihozni az embereket, akik elmondták, hogy sokat jógáztak és mivel térerő sem volt, elég jól megismerték egymást.
