1. A VÉTÓ, AMIT NEM HÍVUNK ANNAK
Alakul a kőkemény harc a december közepi EU-csúcson: ma a magyar kormányfő a korábbinál is határozottabban jelentette ki, hogy még tárgyalásoknak sem szabad megkezdődniük Ukrajna EU-csatlakozásáról. A vétó szót gondosan kerülő Orbán Viktor ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy minden tagállam egyhangú támogatására van szükség. Brüsszelben valóban gőzerővel dolgoznak azon, hogy lehetne kikerülni a magyar ellenkezést, vagy esetleg megvásárolni a magyar kormány szavazatát. Az Európai Bizottságtól érkeztek is a minap olyan célzások, hogy most már tényleg hozzájuthat befagyasztott uniós pénzének egy részéhez Magyarország. Állítólag mintegy tízmilliárd euró szabadulhat fel még decemberben.
2. FRANCIA KÉSELÉS, NIGERI ZÖLD JELZÉS
Írország után Franciaországban voltak bevándorlásellenes zavargások, miközben az egyik legfontosabb tranzitországnak számító nigeri katonai junta bejelentette, hogy a jövőben nem próbálja megállítani az Európába tartókat. Nigerben európai nyomásra még 2015-ben hoztak egy törvényt, amely szigorúan fellép az embercsempészek ellen, ezt törölték most el a júliusban hatalomra jutott katonatisztek. A lépés egyszersmind válasz is az európai követelésekre, amelyek nem ismerték el a hatalomátvételt és a leváltott elnök visszahelyezéséhez kötik a koldusszegény országnak nyújtott támogatások újraindítását. Franciaországban mostanra csillapodtak le a több éjszakán át tartó zavargások, amelyek azután robbantak ki, hogy egy dél-francia faluban egy falusi mulatságon kilenc migrációs hátterű fiatal agyonszúrt egy 16 éves helyi fiút.
3. ÚJRA FOLYNAK A HARCOK GÁZÁBAN
Minden sorozatnak vége szakad egyszer, így történt a gázai tűzszünettel is, amelyet nem hosszabbítottak meg sokadjára ismét, így egy hét után újraindultak az izraeli légicsapások a palesztin enklávé ellen. Míg korábban az övezet északi részén folytak az izraeli hadsereg műveletei, most a fő célpont a déli rész. Az egy hétig tartó tűzszünet alatt több mint száz túszt engedett el a Hamász, és több száz palesztin foglyot Izrael, mindkét oldal szabadon engedettjei arról számoltak be, hogy fogvatartóik brutálisan bántak velük.
4. A CSÖKKENŐ FOGYASZTÁS HÚZZA VISSZA A GAZDASÁGOT
Nincs meglepetés a statisztikai hivatal részletes GDP-adataiban: a 0,9 százalékos negyedéves növekedés megegyezik a korábbi becsléssel, így három negyedévnyi visszaesést, majd egy stagnálást követően újra bővült a magyar gazdaság. Éves bázison azonban a szezonálisan kiigazított adatok szerint továbbra is csökkenést – 0,3 százalékosat – mértek a statisztikusok. Ezzel az első három negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP, így a 2023-as visszaesés már biztosnak tűnik. Az adatok mögé nézve kettősség jellemzi a gazdaságot: a termelő szektor (ipar, építőipar, mezőgazdaság) kezd magához térni, viszont a háztartások fogyasztása továbbra is mélyrepülésben van – előbbinél már látható a fordulat, utóbbinál még csak jelek sem mutatkoznak erre.
5. MEGSZŰNIK METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT, LEVÁLTOTTÁK AZ ORSZÁGOS KÓRHÁZ-FŐIGAZGATÓT
Állami szervtől állami többségű céghez kerül át az időjárásjelentés szakmai területe. Év végével megszűnik az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), szerepét a száz százalékban állami tulajdonú HungaroMet Nonprofit Zrt. veszi át. Az OMSZ kormánytisztviselőinek jogviszonya januártól munkaviszonnyá alakul át. Az energiaügyi tárca jogszabály-tervezete megkülönbözteti majd meteorológiai szolgáltatásokat az állami időjárásjelentési feladatoktól, amelyek közé a megújuló energiákat támogató kutatásokat is beemelték. Változás lesz az országos kórház-főigazgató posztján is, Orbán Viktor azonnali hatállyal felmentette Jenei Zoltánt, s a szervezet más vezetői is távoznak, miután a magyar egészségügyi intézmények adóssága elérte a rekordot jelentő 125 milliárd forintot.
6. ILLETÉKMENTESEN VEHETNEK 80 MILLIÓNÁL OLCSÓBB INGATLANT A CSOK PLUSZOSOK
Részleges illetékmentességet és – a már gyermeküket váró házaspároknak kedvezve – március végéig tartó átmeneti időszakot is bevezetett a most kihirdetett, a csok plusz részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet. Azok a házaspárok, akiknél már úton van a gyerek, március 31-ig nyújthatják be kölcsönkérelmüket, és akkor is megkapják a hitelt, ha gyermekük január 1-je után, de a kérelem benyújtása előtt született, vagyis ők további gyerek vállalása nélkül is hozzájutnak a kedvezményes kamatozású hitelhez. A csok pluszos ingatlanok részleges illetékmentességet kapnak, ez azt jelenti, hogy csak a vételár 80 millió forintot meghaladó része után kell majd 4 százaléknyi illetéket fizetni. A csok plusszal három gyermek vállalása esetén akár 50 milliós hitelhez is hozzá lehet jutni.
7. DONÁTH SZELETELI A MOMENTUMOT, AZ LMP VITÉZYRE TESZ
Kilépett a Momentumból Nyirati Klára bajai polgármester, miután pártja fegyelmi eljárást indított ellene, mert erősen kritizálta az EP-képviselő Donáth Anna új, radikálisan Gyurcsány-ellenes stratégiáját. Nyirati független városvezetőként folytatja, szerinte Baján most az ellenzéki béketeremtést ez a lépése szolgálja. 2022 óta egyébként távozott a Momentumból a sződligeti, a gödi és az újpesti polgármester is. Közben az LMP-t vezető Ungár Péter elismerte, még nem döntöttek Karácsony Gergely támogatásáról, az ellenzéki párt ugyanis a főpolgármester-jelöltségről tárgyal a korábban Fidesz-kormányzatokban szerepet vállaló Vitézy Dávid városfejlesztési politikussal.
8. TÍZ MILLIÁRDOT VERT EL A MAGYAR POLITIKAI ELIT A FACEBOOKON
Tíz milliárd forintot (26,5 millió eurót) költöttek el a Facebookon magyar hirdetők ötszázezer politikai tartalmú posztra az elmúlt négy és fél év alatt, és ebből 3 milliárdot a tavalyi választási kampány alatt szórtak ki – a hirdetéseket gyűjtő Meta Ad Library adatbázisa alapján. Szembetűnő a kormányoldal fölénye: a Fidesz 1 milliárd forintért, a véleményvezéreit tömörítő Megafon 1,3 milliárdért hirdetett, további 4 milliárdot szórtak ki a többi megmondó emberükre, köztük Deák Dánielre a legtöbbet (254 milliót). Az ellenzékiek közül Márki-Zay Péter (229 millió) és Karácsony Gergely (156 millió) költései feltűnőek. A környező országok hasonló célú költéseivel összevetve a 26,5 millió euróval leköröztük a jóval népesebb lengyeleket (22,5 millió), a románokat (15,7 millió) a cseheket (10 millió), de még Ausztriát (18,8 millió euró) is.
9. TÖBB MINT 4300 TANÁR TÁVOZOTT IDÉN A KÖZOKTATÁSBÓL
A státusztörvény miatt 2023-ban összesen 4314 tanár – az országos létszám 5 százaléka – szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát – derült ki a tankerületek közérdekű adatigénylésre adott válaszaiból. A 60 tankerület közül csak az észak-budapesti tankerület nem adott választ. A válaszoló 59 tankerület adataiból az derült ki, hogy legtöbben (66,4 százalék) júliusban és augusztusban távoztak közös megegyezéssel, vagy lemondással. Főleg a fővárosi tanárok közül mondtak fel sokan (1179-en). A megyék közül Pest megyében (667) és Komárom-Esztergom megyében (236) mondtak fel a legtöbben, legkevesebben pedig Tolnában (65) és Nógrádban (67).
10. A FRADI A TOVÁBBJUTÁS SZÉLÉRE SODRÓDOTT
A hosszabbítás végén, a 98. percben szerzett góllal nyert a Ferencváros labdarúgó-csapata a Konferencia Liga csoportkörének utolsó előtti fordulójában, ami után Sztankovics vezetőedző saját fiainak nevezte játékosait. Mivel a rivális Fiorentina is győzött a Genk ellen, az olaszok már továbbjutottak, s erre a Fradinak is komoly esélye van: ha nyer Budapesten a firenzeiek ellen, akkor csoportelső lesz, döntetlen esetén pedig második helyen menne tovább. Hazai vereség esetén azonban a zöld-fehérek sorsa a belga Genk gólkülönbségétől függene.
