1. NAGY EURÓPAI HALOTTAK
Egy nap alatt két, az Európai Unió sorsát egykor nagyban meghatározó államférfi halt meg. A 98 éves korában elhunyt francia Jacques Delors egyedülálló módon három cikluson át volt az Európai Bizottság elnöke, teljesítménye alapján a modern EU építőmestereként emlegetik. A javak, szolgáltatások és emberek szabad áramlása, az euró, a schengeni szerződés, az Erasmus program – mindegyik eredete az ő időszakába nyúlik vissza. A 81 évesen elhalálozott német Wolfgang Schauble – ellentétben Delors-ral – maradt hazája pénzügyminisztere, nem távozott Brüsszelbe, mégis meghatározta Európa sorsát, elsősorban az eurozóna válsága idején tett sokat az unió egyben tartásáért. Az egy merénylet miatt élete második felét tolószékben leélő Schauble Németországban évtizedeken át a kereszténydemokraták legbefolyásosabb politikusa volt a kancellár után.
2. DURVUL A LENGYEL BELPOLITIKAI HARC
A szembenálló felek meglépték, amivel tegnap még csak fenyegettek, így tovább mélyült a lengyel választási hatalomátvételt kísérő belpolitikai válság. Duda államfő végül valóban megvétózta az új kormány 2024-es költségvetési törvénytervezetét, egyúttal pedig maga is beadott egyet. Cégjogi választ találva a Tusk-kormány kulturális minisztere pedig elrendelte a lengyel közmédia felszámolását, miközben az ultrakonzervatív PiS-hez húzó lengyel közszolgálati tévé napok óta nem sugároz, viszont több, magát egyaránt legitimnek tartó új elnöke is van. Az új lengyel ellenzék most arra akarja rávenni a hozzá közel álló köztársasági elnököt, hogy vigye alkotmánybíróság elé a megvétózott költségvetési törvényt. Az időhúzás abszurd következményekkel is járhat, mert ha január végéig nem szavazzák meg az ország büdzséjét, az államfő akár előrehozott választásokat is kiírhat.
3. A SAJTÓ A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ELLEN
A világ egyik legismertebb lapja beperelte a világ legismertebb mesterséges intelligenciával foglalkozó cégét. A The New York Times azért citálja bíróság elé a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI céget, illetve annak anyavállalatát, a Microsoftot, mert engedély nélkül használták fel a cikkeit a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, betanításához. A ChatGPT most már odáig fejlődött, hogy képes újságcikkeket írni egy adott témáról, de persze ezekhez felhasználja a korábban újságokból gyűjtött információit, azaz ellopja a lapok közönségét, úgy, hogy nem is fizetett érte.
4. LÁNCZI TAMÁS A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL ÉLÉN
Lánczi Tamás politikai elemzőt kérte fel a miniszterelnök az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének – a kormánypárti sajtóértesülést a kiszemelt jelölt is megerősítette. Az új intézmény létrehozásáról szóló törvényt december közepén fogadta el a parlament, az februártól kezd működni autonóm államigazgatási szervként, elemző-értékelő és mindenre kiterjedő vizsgálati tevékenységgel. A 45 éves Lánczi Tamás politológus jelenleg a közmédia online igazgatója, műsorvezető, korábban volt miniszteri kabinetfőnök, a Századvég intézet igazgatója, a Figyelő hetilap főszerkesztője. A hivatal vezetőjét hat évre nevezi ki az államfő, s a képviselőkhöz hasonlóan mentelmi joggal bír, fizetése a jegybank elnökének járó bér 80 százaléka, indulásnak körülbelül 5 millió forint.
5. TÍZEZER MILLIÁRDNYI HITELT HALMOZTUNK FEL
2023 harmadik negyedévében a háztartási hitelek állománya emelkedett, szeptember végére már rekordnagyságú, 10 ezer milliárd fölötti bruttó hitelállományt halmozott fel a lakosság a jegybank adatai szerint. Viszonylag pontosan törlesztünk, a személyi hitelek visszafizetésénél csupán 4,1 százalék, míg a gépjárműhiteleknél 4,7 százalék haladta meg a 90 napos késedelmet. Leginkább az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya növekedett, ami főleg a babaváróhitel-állomány emelkedésének köszönhető, idén nőtt azok aránya, akik ezt a napi megélhetésük fedezésére vagy egy drágább hitel kiváltására használták fel. A hitelkártya-szerződések száma folyamatosan csökken, de az átlagos tartozás összege növekszik, és lassan eléri a 300 ezer forintot. A Covid-járvány kitörése óta csaknem 140 ezer hitelkártya-szerződés tűnt el a piacról, és nagyjából 90 ezer forinttal nőtt az átlagos tartozás.
6. MÉSZÁROS LŐRINC VISSZAELŐZÖTT A TOP50 ÉLÉRE
A miniszterelnök barátja, a gázszerelőből néhány év alatt milliárdossá lett Mészáros Lőrinc vezeti ismét a Forbes leggazdagabb magyarokról készített ötven fős listáját 591 milliárd forintos vagyonával. Mészárost tavaly megelőzte Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt is, idén azonban az OTP-vezér 574 milliárdos vagyona csak a második, míg az MPF Holding tulajdonosának 443 milliárdja csak a harmadik helyre volt elegendő. Először került fel a listára, máris a 27. helyre a kormányfő veje, Tiborcz István 75 milliárdos becsült vagyonával. Új szereplő 57 milliárdos vagyonával a kormányzati propagandahirdetésekből meggazdagodott Balásy Gyula is. Visszakerült a listára Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 4iG-vezér Jászai Gellért és Csányi üzlettársa, Nagy György. Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd, ami a 2022-es hazai GDP 10 százalékának felel meg.
7. BEFEJEZI A LEGNAGYOBB BIZALMI VAGYONKEZELŐ
Visszaadja működési engedélyét a piacvezető bizalmi vagyonkezelő, a Primus Trust. A gazdag külföldiek (amerikaiak és távol-keletiek) számára a magyar bizalmi vagyonkezelés kereteiben szolgáltatásokat nyújtó cég azért fejezi be, mert ellenségesnek, tevékenységét ellehetetlenítőnek értékeli a Magyar Nemzeti Bank hozzáállását. A jegybank egyébként valóban kiszabott egy 300 milliós gigabírságot a Primusra, amelynek mértéke feltűnően nagy a kereskedelmi bankok esetében osztogatott néhány tízmilliós büntetésekhez képest. A Primus ügyfeleit és vagyonkezelési munkáit átruházta piaci versenytársaira, amelyek nagyot nyertek ezen, hiszen az első engedélyes magyar vagyonkezelő a szféra 75-80 százalékát tartotta kézben eddig. A jegybank visszautasította, hogy utazott volna a Primusra, amely értelmezésében jogosulatlan kölcsönöket nyújtott.
8. ELŐBB ELFELEDTÉK, MOST ITT A DEMENCIA TÁRSADALMI TANÁCS
Több mint tíz évvel azután, hogy a Feledékeny (emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) először kérte a demencia stratégia kidolgozását, a kormány váratlanul, előzmény nélkül bejelentette, hogy megtartotta első ülését a Demencia Társadalmi Tanács, amelynek többek között az lesz a feladata, hogy segítsék a demenciával érintett betegeket, a családokat és az ellátórendszer fejlesztését. Már az első ülésen döntöttek az átfogó „Van értELME!” elnevezésű Nemzeti Demencia Program elindításáról, amely hat évre dolgoz ki intézkedéseket. Magyarországon a demencia 250 ezer embert érint, a hozzátartozókkal együtt egymilliót. Az idősotthonokban élők 50 százaléka demens. A betegség – ha vannak is ígéretes gyógyszerek – gyógyíthatatlan, lefolyása 15–20 év is lehet.
9. A LÁNCHÍDNÁL FOG HORGONYOZNI A RÉGI-ÚJ IV. KÁROLY
Nem az eredeti lesz és nem lehet majd megszállni sem rajta, csak rendezvényeket tartani: új információk derültek ki az ötmilliárdos turisztikai támogatással feltámadó IV. Károly gőzösről. Mint a projekt kitalálója és végrehajtója, a pezsgőiről ismert nagyvállalkozó, Kreinbacher József elmondta, az 1917-ben készült, 1976-ig működő, majd a kétezres években Szeged mellett szétrohadt hajót a szlovákiai Révkomáromban újra legyárttatja, aztán a Lánchídhoz vontatják és ott szolgál turisztikai látványosságként mint rendezvényhajó. A 80 méter hosszú jármű volt a leghíresebb magyar folyami személyszállító, ezen vitték végig a Dunán a Szent Jobbot is 1938-ban.
10. MA TETŐZÖTT A DUNA BUDAPESTEN
Másodfokú készültség mellett vonul le az árhullám a Dunán. A folyó ma dél körül tetőzött Budapesten, valamivel 7 méter feletti vízállással, ami két méterrel alacsonyabb szint a 2013-as árvízénél. A rakpartok lezárását már 645 centis magasságnál elrendelték, víz alá került a Római-part néhány, gáttal nem védett része is. A mostani árhullámot nem elsősorban a sok csapadék okozta a Duna vízgyűjtőjén, hanem jóval inkább a tél közepén hirtelen jött jelentős felmelegedéssel járó hóolvadás – az Alpokban 1500 méterről 3000 magasságig ment fel újra a hóhatár.
