1. MAGYAR HALOTTJA IS LETT A HAMÁSZ TERRORTÁMADÁSÁNAK
A Hamásszal (és Iránnal) szövetséges jemeni fegyveresek már nem csak rakétákkal támadják a Vörös-tengeren a hajókat, hanem kalóztámadással is próbálkoznak. Az amerikai haditengerészet helikopterei több kisebb jemeni hajót is elsüllyesztettek, amikor azok megtámadtak egy konténerszállítót. Közben Gázában változatlan hevességgel folyik az izraeli támadás, a palesztin halottak száma már 22 ezer felett van, de a másik palesztin területen, Ciszjodániában is voltak halálos összecsapások. Izraelben bejelentették, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező, idáig eltűntként kezelt 56 éves Ilan Weisst még az októberi 7-i terrortámadásnál megölték a Hamász fegyveresei. Dél-Afrika közben a hágai nemzetközi törvényszéken jelentette fel népirtásért Izraelt, amit a zsidó állam abszurd vérvádnak nevezett és közölte, hogy annak alaptalanságát a bíróság előtt is be fogják bizonyítani. Törökországban pedig egy nagy razziában 33, állítólag az izraeli titkosszolgálat által beszervezett embert vettek őrizetbe.
2. ZELENSZKIJ ÁLLATNAK NEVEZTE PUTYINT
Rendkívül idegesen és pesszimistán nyilatkozott az ukrán elnök újévi nemzetközi lapinterjújában, amelyben az orosz elnököt „egy állatnak” nevezte, amely vérszomjasan megérzi a másik gyengeségeit. Volodimir Zelenszkij a Nyugat szemére vetette, hogy Ukrajna katonai támogatása mostanra alkudozások tárgyává vált, miközben országa Európát védi az oroszoktól. Közben az orosz erők a kikötők mellett Kijev és Harkiv elleni, öt halálos áldozatot hozó rakétatámadásokkal fokozták a nyomást, de – orosz területek elleni erős csapásokkal – az ukrán válasz sem maradt el, Belgorodban 25 halálos áldozata volt az ukrán megtorlásnak. Az orosz légierő intenzív támadásai miatt járőröznek a vadászgépek a lengyel légtérben is, ahova hétvégén ismeretlen légi eszköz hatolt be rövid időre. Ukrajna szigorította a mozgósítást, immár elkérik a határőrök az országból távozni szándékozóktól a sorozási igazolásokat is.
3. FÉL-SCHENGEN ROMÁNIÁNAK ÉS BULGÁRIÁNAK
Ausztria végül félig engedett, így Románia és Bulgária áprilistól részben csatlakozhat a határok szabad átjárását biztosító schengeni övezethez. Az osztrákok azért akadályozták a két balkáni ország felvételét, mert nem tartják kellően szilárdnak e két uniós tagállam külső határvédelmi képességét. A mostani kompromisszum lényege, hogy március 31. után megszűnik a határellenőrzés a repülőtereken és a tengeri kikötőknél, ám a közúti és vasúti kontroll megmarad, azok eltörléséről 2024-ben folytatódnak a tárgyalások. Eközben lényeges könnyítést ért el az amúgy az EU-ban sem mindenhol elismert állam, a Szerbiából kivált Koszovó, amelynek polgárai ezentúl 90 napos tartózkodásig vízum nélkül léphetnek be az uniós tagállamokba, viszont munkát nem vállalhatnak.
4. HOGY MONDJÁK NÉMETÜL, HOGY BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT?
Akár szokásosnak is tekinthető módon zajlott le a szilveszter a német városokban, ami több tucat sebesült rendőrt és több száz őrizetbe vett embert jelent. Bár a helyzet a fővárosban volt a legdurvább, a forgatókönyv nagyjából mindenhol ugyanaz volt: az összegyűlt tömeg egy része petárdákkal elkezdte lőni a rendőröket, majd barikádokat emelt és gyújtott meg, amikor a rendőrök és a tűzoltók visszatámadtak. A legdurvább atrocitások főleg ott történtek, ahol a lakosok között sok a migrációs hátterű, illetve ahol erősek a szélsőbalos aktivisták. A berlini rendőrök négyszáz embert vettek őrizetbe, és elégedetten nyilatkozták, hogy ezúttal egész jól kezelték a helyzetet.
5. LEMONDOTT A DÁN KIRÁLYNŐ
Ritkán hangzik el váratlan dolog újévi államfői beszédben, de a dán királynő köszöntőjében most pontosan ez történt. II. Margit ugyanis bejelentette, hogy lemond és átadja a trónt fiának, Frigyesnek. A 83 éves Margit 52 éve uralkodik, amivel a legrégebben hatalmon lévő európai uralkodó és egyben a világ jelenlegi egyetlen uralkodónője. A dán történelem leghosszabban uralkodó, a cigarettát imádó, az internetet és a mobiltelefont elutasító monarchája egy hátműtétet követően hozta meg döntését. Nem lesz egyszerű dolga utódjának, ugyanis a régészként, díszlet- és jelmeztervezőként, valamint könyvillusztrátorként is tevékenykedő királynő roppant népszerű.
6. NOVÁK MOZGÓSÍTOTT, ORBÁN ÁRIÁZOTT
Sportos évnek jelölte ki 2024-et a köztársasági elnök, aki hagyományos újévi beszédében azt kérte, legyen ez a mozgás esztendeje, példát véve a profi sportolókról. Novák Katalin 2023 nagy hazai eseményei – pápalátogatás, magyar Nobel-díjasok – közé is odasorolta az atlétikai vébét és a futballválogatott Eb-kijutását. Azt is hozzátette, tudja, hogy Magyarországon küzdelem folyik a hétköznapokért, de legalább békében élhetünk. Orbán Viktor eközben az Operaház tetőteraszán köszöntötte az újévet, ahol az intézmény főigazgatójával és a pénzügyminiszterrel a tűzijátékra várva a Bánk bán bordalát énekelték.
7. TÖRETLEN KORMÁNYZATI OPTIMIZMUS
A kormány legújabb makrogazdasági prognózisa derűlátó, habár 2023-ban csaknem félszázalékkal csökkent a GDP és 5,9 százalékos lett az államháztartási hiány, a tervezettnél kisebb adóbevétel és az uniós források felfüggesztése miatt. A 17,6 százalékos éves infláció a reálbérek 3,3 százalékos csökkenésével járt, ami a fogyasztás kétszázalékos csökkenését okozta. Ezermilliárdos lesz az elmaradás a költségvetés bevételi oldalán. A tavalyi 1385 milliárdhoz képest idén már 1883 milliárd érkezhet az unióból, jövőre pedig 2500. Ezért 2024-re már 3,6 százalékos növekedéssel számolnak. Emellett 4,7 százalékos reálbér-növekedést terveznek 5,2 százalékos infláció mellett, ami 2025-ben csökkenhet 3 százalékra. 2024-ben a hiány az uniós elvárásnak megfelelő 3 százalék alá megy.
8. IDÉN NEM VÁRHATÓ JELENTŐS BENZINÁR-CSÖKKENÉS
A Mol elnök-vezérigazgatója szerint az idén nem várható jelentős árcsökkenés a finomított olajtermékeknél, de a nemzetközi konfliktusok jelentősen befolyásolhatják az árakat. Hernádi Zsolt úgy véli, egy újabb közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon, ha pedig lezárnák a Hormuzi-szorost – a teljes kőolajpiac ötöde itt halad át –, az akár 70-80 százalékos áremelkedést is okozhatna. A 41 forintos jövedékiadó-emelést a Mol két részletben érvényesíti, így január 1-től 20, majd a hónap közepétől 21 forinttal emelkednek az üzemanyagárak. Az év eleji emelés ellenére a benzin átlagára a Holtankoljak szakportál adatai szerint még alacsonyabb is, mint egy hónapja, míg a gázolaj minimálisan drágult: a portál adatbázisa szerint kedden átlagosan a benzinért 561, míg a gázolajért 598 forintot kell fizetni.
9. EGYRE ZAVAROSABB A BUDAPEST-BÉRLET ÜGYE
Bár a Budapesti Közlekedési Központ korábban azt közölte, hogy mégis marad a Budapest-bérlet, a MÁV szilveszter napján azt jelentette be, hogy a BKK-val kötött megállapodás csak március 1-ig, az új tarifarendszer bevezetéséig szól. Ez azt jelenti, hogy márciustól a vonatokra, a Volán-buszokra és a HÉV-ekre nem lesz érvényes a Budapest-bérlet, mert így döntött a Lázár János által vezetett minisztérium. A tárca korábban egy 2 milliárdos elszámolási vitára hivatkozott, ám Karácsony Gergely főpolgármester szerint ennek semmi köze a bérlet ügyéhez. Karácsony nem érti, mi történik a bérlet-vitában, amelyben a korábbi fideszes közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid is Lázár felelősségét hangoztatta.
10. FÖLDRENGÉS JAPÁNBAN
Legkevesebb 48 halálos áldozata és sok súlyos sérültje van Japánban annak a 7,6 erősségű földrengésnek, amely újévkor rázta meg a Noto-félszigetet. Tízezer ember evakuálását rendelték el, a földrengés után 1,2 méter magas szökőár érte el Vadzsima kikötőjét és Dél-Korea keleti partjait. A katasztrófa kiélezett egy vitát Japán és Dél-Korea között: Szöul amiatt tiltakozik, hogy a földrengés után kiadott szökőár-előrejelző térképeken olyan szigetek is szerepeltek, amelyek fennhatóságáról a két ország régóta vitázik. A tokiói repülőtéren ma landolás után egy utasszállító gép összeütközött a parti őrség gépével, amely a földrengés sújtotta térségbe indult, hogy részt vegyen a mentésben. A kigyulladt utasszállítóból mindenkit kimentettek, de a parti őrség hattagú legénységéből öten életüket vesztették.
