1. ORBÁN LEHET BRÜSSZEL URA
Infarktus közeli állapotot váltott ki Brüsszelben – valamint az európai sajtóban – annak a lehetősége, hogy egy rövid időre Orbán Viktor legyen az EU vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. A lehetőség azért vetődött fel, mert a poszt jelenlegi betöltője, Charles Michel elindul a júniusi európai parlamenti választásokon. Megválasztása után, mielőtt júliusban leteszi a képviselői esküt, távoznia kell elnöki pozíciójából, amit az akkor a soros elnökséget betöltő ország, azaz Magyarország vezetője töltene be. Ami a brüsszeli félelmek szerint még nagyobb hatalmat adna Orbánnak, akitől sokan már legszívesebben a soros elnökséget is elvették volna. Ugyanakkor egy gyors elnökválasztással ez elkerülhető, aminthogy az európai vezetők is megbízhatnak mást a feladattal. Mindenesetre ezek a reakciók ugyanúgy árulkodnak Orbán megítéléséről, mint azok a múlt pénteki megszólalók, akik felháborodottan kérték ki maguknak, hogy mit keresett a folyamatosan Brüsszel ellen agitáló Orbán a modern EU atyjaként tisztelt Jacques Delors párizsi temetésén.
2. TRUMP A BÍRÁI ELŐTT
Ahogyan az várható volt, az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága fog dönteni abban, hogy Donald Trump exelnök indulhat-e az idei választásokon. Trumpot előbb Colorado, majd Maine államban húzták le a listáról, amiért elnöksége végén megpróbálta elszabotálni a hatalomátadást legyőzőjének, Joe Bidennek és csalást kiáltva hergelte híveit, akik aztán meg is rohamozták a törvényhozást. Ugyanakkor több más állam hatóságai a fentiekkel ellenkező döntést hoztak és nem tiltották el Trumpot. A legtöbb elemző szerint a legfelsőbb bíróság konzervatív többségű bírái sem fogják diszkvalifikálni a volt elnököt, mert ugyan a jogi alap szinte minden szakértő szerint megvolna hozzá, de ez olyan mértékű, a többségi demokráciával nehezen összeegyeztethető politikai beavatkozás lenne, amely több tízmillió Trump-hívet radikalizálna. Trump egy kampányrendezvényen már el is kezdett beláthatatlan következményekkel fenyegetőzni, ha a bíróság a sürgősségi eljárásában neki kedvezőtlen döntést hozna. Ugyanezen az eseményen azt is mondta, hogy „Orbán Viktor a legtekintélyesebb ember – talán a legkeményebb Európában és talán Európán kívül is.”
3. TALÁN TÚL A MÉLYPONTON A BOLTOSOK
Lassult a kiskereskedelem zsugorodása: a KSH friss adatai szerint novemberben a boltok forgalma 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – ennél kisebb csökkenésre tavaly csak januárban volt példa. Ezzel együtt éves bázison 2023 első tizenegy hónapjában 8,7 százalékos volt a csökkenés. Novemberben az élelmiszerboltokban 0,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, a töltőállomásokon 21,4 százalékkal költöttünk kevesebbet. Elemzők szerint – mivel októberhez képest már bővülést mért a KSH – a forgalom elmozdult a mélypontról, de a jelentősebb emelkedésre még várni kell.
4. NŐTT A NYELVVIZSGA-TÁMOGATÁS
A minimálbérrel a nyelvvizsga-támogatás összege is emelkedett január elsejétől. A támogatást azok a 35 év alattiak igényelhetik, akik sikeres középfokú- vagy felsőfokú általános vagy szaknyelvi nyelvvizsgát, illetve idegen nyelvből emelt szinten sikeres érettségi vizsgát tettek. A költségeiket utólag a minimálbér 25 százalékáig téríti meg az állam, ez 2024-ben 66 700 forint is lehet az eddigi 58 ezer helyett, amit a bizonyítvány kiállításától egy éven belül kell igényelni. 2018 óta több mint 171 ezer nyelvvizsgázó több mint 5,8 milliárdot kapott.
5. LÁZÁR JÁNOS VÁSÁRHELYEN NEM FOLYTATJA
Hat országgyűlési ciklus után 2026-ban már nem indul el egyéni mandátumért hódmezővásárhelyi választókerületében Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter idejekorán tett bejelentése a karmelitológia szerint jelenthet számára jót és rosszat is: vagy visszaszorul a parlamenti politikából, vagy ellenkezőleg, neki már nem lesz szükséges az egyéni indulás, amely szinte minden nagyágyútól elvárás a Fideszben. (Olyannyira, hogy Lázár 2022-ben politikai karrierje folytatását is egyéni mandátumától tette függővé). Lázár közleményében hozzáteszi, hogy marad politikus, de szerinte lakhelyének, a leszakadó Hódmezővásárhelynek új polgármesterre és új képviselőre lesz szüksége, ő pedig lépésével a megújulás segítője akar lenni. Helyi ellenlábasa, Márki-Zay Péter azonnal megköszönte Lázár félreállását, hozzátéve: a városuk fejlődik, amit a KSH ranglistája is bizonyít.
6. MINDENKINEK A MAGA KERESZTJE
Egy nemzeti parki igazgató már belebukott az engedély nélküli keresztállítás ellenzésébe, egy államtitkár pedig politikai hasznot zsebelt be, mikor keresztényüldözést kiáltott a korábbi kereszt megrongálása miatt – lassan az ideológiai alapon újra meg újra átfestegetett ferencvárosi pad nyomába lép a Nagy-Szénás hegy esete, ahol ismét van kereszt. Egy vállalkozó ugyanis polgári engedetlenségtől vezérelve engedély nélkül újraállította a keresztet a Nagykovácsi feletti hegyen, majd feljelentést tett önmaga ellen a rendőrségen. A térség fideszes képviselője, Menczer Tamás államtitkár – aki keményen kritizálta a természetvédőket, akik a jogszabályokhoz ragaszkodva elleneztek ott bármiféle emberi beavatkozást – azt ígérte, hogy meglesz a törvényes megoldás a keresztre. Közben újabb politikai csaták színhelye születhet meg az Astoria közelében, ahol Orbán Viktor egyik közismert rajongója aláírásgyűjtéssel szemkilövetős szobrot állíttatna a 2006-os kormányellenes zavargások rendőri áldozatai előtt tisztelegve.
7. A SZLOVÁKIAI FOCIT IS NAGGYÁ TESSZÜK
Három határközeli szlovákiai fociakadémia négymillió eurót, azaz durván másfélmilliárd forintot kapott a magyar kormány határon túli kulturális-oktatási támogatási alapjából. A szerencsések a dunaszerdahelyi DAC, a kassai és a komáromi futballklub. Ezen felül a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is kapott támogatást a magyar államtól, összesen 1,75 milliárd forintnyi eurót, továbbá bő négymilliárdot utalt a magyar kormány oktatási-nevelési támogatásokra.
8. TRAKTORRAL A BELVÁROSBA
Bár Franciaországgal ellentétben Németország legkevésbé sem mezőgazdaságáról és dühös parasztjairól híres, ha az adókedvezményeik megnyeséséről van szó, azzal őket is ki lehet hozni a sodrukból. A „düh hetét” meghirdető termelők az ország számos városában vonultak fel traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel, fontos utakat, autópályákat zártak le. Ráadásul sokan közülük a közvéleménykutatásokban szárnyaló radikális jobboldali AfD párt jelképeit viselték, ami még tovább növeli az országot irányító, pocsék megítélésű szocdem-zöld-jobboldali liberális kormány félelmeit. A tüntetések amiatt törtek ki, hogy az alkotmánybíróság törvénytelennek találta a kormány költségvetési trükközését, a kabinet így viszont megszorításokra kényszerült.
9. TAROLT AZ OPPENHEIMER
Az Oppenheimer lett az Oscar előzetesének számító idei Golden Globe díjátadó nagy nyertese. Christopher Nolan filmje a nyolc kategóriából ötöt nyert meg, míg nagy konkurense, a Barbie kilencből mindössze kettőt. A legjobb nem angol nyelvű film díját a francia Egy zuhanás anatómiája kapta a legjobb eredeti forgatókönyv díjával együtt. Ami a tévésorozatokat illeti, itt az Utódlás negyedik, egyben utolsó szériája emelkedett ki a mezőnyből.
10. NAGY ÉPÍTÉSZ ÉS JELENTŐS ÍRÓ TÁVOZOTT
Elhunyt az ország modern képét markánsan formáló építész, Finta József, illetve a trópusok magyar írója, Ferdinandy György. Finta József 88 évet élt, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas építész. Kolozsváron született, festőnek és írónak készült, aztán neves tervező lett. Legfontosabb munkái közt vannak a Duna-korzó szállodái, a Novotel a BAH-csomópontnál, a Szabadság téri Bank Center, a Rendőrpalota, a Westend pláza, a salgótarjáni megyei könyvtár épülete. A vele egyidősen Floridában elhunyt költő-író Ferdinandy György Budapesten született, az 1956-os forradalom után emigrált, előbb Franciaországban, majd Puerto Rico egyetemén tanított. Franciául publikált, elnyerte a Saint-Exupéry-díjat is, első magyar nyelvű kötete 1965-ben jelent meg Münchenben.