1. SOHA NEM VOLT FORRÓBB ÉVÜNK
Amit eddig sejteni lehetett, azt most már hivatalosan is megerősítették: 2023 volt a Föld legmelegebb éve, amióta egyáltalán képesek ezt mérni. Az Európai Unió programjának tudósai szerint a tavalyi globális átlaghőmérséklet egészen pontosan 1,48 fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot. Bár visszagondolva nem tűnik úgy, de Európa még egész jól vészelte át a múlt évet, a földrészünkön ez csak a második legmelegebb esztendő volt. És a klímaváltozással foglalkozó tudósok idén sem kecsegtetnek sok jóval: szerintük ez lehet az az év, amikor átlépi a hőmérséklet-emelkedés a másfél fokot.
2. TALÁN MÉGIS MEGÁLLAPODHAT BRÜSSZEL ÉS BUDAPEST KIJEVRŐL
A magyar kormány nem cáfolta azt a brüsszeli kiszivárogtatást, amely szerint megegyezés körvonalazódik az Ukrajnának nyújtandó – és Magyarország által blokkolt – uniós támogatások ügyében. A megoldás lényege az volna, hogy az 50 milliárd eurós segélyt négy egyéves részre bontanák és minden évben meg kellene állapodni az esedékes részről, ami egyrészt azt jelentené, hogy végre mehetne a Kijevnek annyira hiányzó pénz, másrészt viszont minden évben zsarolási lehetőséget adna a magyar miniszterelnök kezébe. Ezen a fronton tehát akár áttörés is elképzelhető, máshol kevésbé rózsás a helyzet: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elismerte, hogy megrekedtek a tárgyalások a diákoknak járó Erasmus-támogatások ügyében. Navracsics szerint a patthelyzet mögött a magyar kormánnyal ellenséges európai parlamenti képviselők állnak. Azt, hogy nem kevesen vannak ilyenek, mutatja egy újabb fejlemény is: egy finn kereszténydemokrata EP-képviselő aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy fosszák meg Magyarországot az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban szavazati jogától.
3. A NÉMET TRAKTOROK JÁRNAK, A VONATOK NEM
Mintha nem okoznának elég káoszt a Németország számos városát és útját traktorokkal megbénító gazdák demonstrációi, háromnapos sztrájkba kezdtek a német mozdonyvezetők is. Míg a parasztokat az borította ki, hogy a megszorításokra kényszerülő kormány adókedvezményeket vett el tőlük, addig a vasutasok problémái ehhez képest hagyományosak: kevesebb órát akarnak dolgozni ugyanannyi pénzért. Amire viszont a vasúttársaságnak nincs pénze, a népszerűtlen szocdem-zöld-jobboldali liberális koalíció pedig azt se tudja, melyikhez kapjon a rengeteg megoldásra váró probléma közül. A sztrájk magyar járatokat is érint.
4. LETARTÓZTATÁSOKKAL FOKOZÓDIK A LENGYEL BELHÁBORÚ
A parlamenti választást magabiztosan nyerő új lengyel kormány nem bíbelődik sokat a hatalomváltás jogi fékjeivel, inkább lendületből söpri el a távozó konzervatív-populista PiS ellenállását. A korábbi kormányt teljesen kiszolgáló közszolgálati média lerohanása után ezúttal már az új hatalommal szembenálló államfőnek is üzentek, amikor a rendőrség Duda elnök hivatalába behatolva tartóztatta le a PiS egykori belügyminiszterét és helyettesét, mostani ellenzéki képviselőket. A két politikus évekkel ezelőtt kapott börtönbüntetést a korrupció elleni harc címén elkövetett túlkapásokért, ám Duda még a jogerős ítélet előtt elnöki kegyelemben részesítette őket. Most viszont az új bírósági eljárás ítélete alapján küldte rájuk a Tusk-kormány a rendőrséget, a kormányfő figyelmeztette is az elnököt, ne vegyen részt a PiS mosdatásában. Az előző miniszterelnök, Morawiecki liberális államcsínyt emleget, s holnapra tömegtüntetésre szólította híveit Varsóba.
5. MÁR 120 EZER VENDÉGMUNKÁS VAN MAGYARORSZÁGON
A vendégmunkások nem veszik el a magyarok munkahelyeit és a béreket sem törik le, ezzel igyekezett megnyugtatni a munkájukat féltőket a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, miután elmondta, hogy már 120 ezren vannak itt külföldiek, közülük 40 ezer ukrán, 16 ezer vietnámi, 10 ezer Fülöp-szigeteki, rajtuk kívül még a szerbek aránya jelentős. A kormány rendeletben fogja megszabni a külföldi munkaerő kvótáját, ez februárra várható, és nem lesz nagyobb az előző évi üres álláshelyek számánál. A még állásba hívható hazai munkaerő 60 százalékának nincs érettségije, 36 százalékuk csak általános iskolát végzett és a negyedük soha nem dolgozott vagy legalább nyolc éve van állás nélkül.
6. REPTÉRRE KAPHATOTT MÉG 450 MILLIÁRDOT A MINISZTER
Orbán Viktor kormányhatározatban engedélyt adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy idén legfeljebb 450 milliárd forinttal túllépheti a költségvetési keretét. A Magyar Közlönyben megjelent határozat arról nem ír, hogy ez a reptér-visszavásárlásra megy, de sajtóhírek szerint a plusz keret erre utalhat – legalábbis mindenképp egy „nagybevásárlásra” –, ugyanis a határidőt a felmerülés ütemében határozták meg. A Budapest Airport vételárát korábban körülbelül 1000 milliárd forintra taksálták – a mostani 450 milliárdhoz pedig közel 270 milliárd forint jön még hozzá a tavalyi büdzséből, három eladási ügylet lezárásának köszönhetően.
7. FRISSDIPLOMÁSOKKAL SEM ENYHÍTHETŐ A TANÁRHIÁNY
Több mint 1600-zal csökkent a főállású pedagógusok száma az előző tanévhez képest. Tavaly 3800-an hagyták el a pályát, őket a pályakezdőkkel sem sikerült pótolni, mert a mostani tanévben csak 2200 friss diplomás állt munkába az Oktatási Hivatal adatai szerint. 2018 szeptemberében több mint 9700-an kezdték meg felsőfokú tanári tanulmányaikat, de közülük 2023-ban csak 23 százalék állt munkába. A pályakezdők száma még így is magasabb valamivel, mint az előző tanévben, ennek ellenére összességében az elmúlt évtizedben soha nem volt olyan kevés főállású pedagógus, mint most. A KSH friss adatai szerint az általános iskolai tanárok száma csökkent leginkább, csaknem 1200-zal vannak kevesebben, mint az előző tanévben – igaz, ebben az intézménytípusban a gyereklétszám is esett, de csak háromezerrel, az összes többiben viszont nőtt, csaknem 27 ezerrel.
8. NÉGYEZER MAGYAR GYEREK ÉL SZIVÁRVÁNYCSALÁDBAN
Az elmúlt években Magyarországon megháromszorozódott a szivárványcsaládok száma. Míg a 2016-os mikrocenzus 681 azonos nemű, kisgyereket nevelő párt rögzített, addig a 2022-es népszámlálás friss adatai már 2183-ról számolnak be. Ezekben a meleg vagy leszbikus párokból álló családokban összesen 4125 kisgyermek él. Ráadásul a szám ennél is magasabb lehet, hiszen a KSH statisztikái csak a bejegyzett élettársi állapotot, illetve a közös háztartásban élőket rögzítik. A hatályos magyar törvények egyébként az ilyen gyerekek esetében csak egyetlen szülőt ismernek el: a biológiait vagy az örökbefogadót.
9. LÁZÁR TÖRÖLTETTE AZ ÁLLAM ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁT AZ ORBÁN-LÁNY FÖLDJÉRŐL
A világörökségi ügyekért is felelős miniszter, Lázár János kérésére törölte a kormányhivatal az állam elővásárlási jogát azokról a tokaji földekről, amelyeket Orbán Ráhel vásárolt fel tavaly. Mindez a Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási tárca közleményéből derült ki, amely szerint 2018-ban a törvényt rosszul értelmezve jegyezték be az Orbán Ráhel által megvett földekre – és vélhetően számos környékbeli ingatlanra – az állam elővásárlási jogát. A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a tokaji földekre, mint ahogy valamennyi mezőgazdasági területre a földforgalmi törvény alapján az államnak továbbra is elővásárlási joga van. Ám ez sokkal gyengébb jog, mert az állam is csak a kifüggesztésből értesülhet az eladó ingatlanról. Világörökségi ingatlan esetén viszont az adásvételi szerződést el kell küldeni az illetékes miniszternek, aki 30 napon belül dönt az elővásárlási jogáról.
10. KISKŐRÖS NEM KÉRT A POLITIKAI PARÓDIÁKBÓL
Nem engedte fellépni önálló estjével Somogyi András humoristát a kiskőrösi művelődési ház vezetése. Az Orbánt, Mészárost, s vezető NER-alakokat gyakorta kifigurázó Somogyi elmondta, többször előfordult vele, hogy kormánypárti vezetésű városokban – Kecskeméten, Békéscsabán, Gyulán – nem tudott termet bérelni előadására a nézői igények ellenére sem. Ezúttal viszont Petőfi szülővárosában teljesen nyílt indoklást is kapott, a költőről elnevezett művelődési központ igazgatója ugyanis azt közölte írásban vele, hogy politikai paródiákat, bárkiről is szóljanak, nem engedhetnek fel a színpadra. Az önkormányzati kulturális intézmény nem kívánt semmit hozzáfűzni az esethez.
