1. AZ EP SZERINT VON DER LEYEN TÚL PUHA ORBÁNNAL
Megint a magyar jogállamiság volt a téma az Európai Parlamentben, ahol magának az Európai Bizottság elnökének kellett megvédenie a Magyarországnak járó pénzek egy részének kifizetését. A szélsőbaltól a jobbközépig tartó népfrontos egység ugyanis bírálta a bizottságot, amiért szerinte engedett Orbán Viktor zsarolásának, sőt azt is belengette, hogy ha a testület a jövőben sem keményít be, bizalmatlansági szavazás is jöhet. Ursula von der Leyen azzal védekezett, hogy a felszabadított tízmilliárd euró az igazságügyi törvénycsomagért járt, és még mindig húszmilliárd van felfüggesztve. Mindenesetre a parlament elfogadott egy határozatot, amely számos ponton próbálja megakadályozni az újabb források felszabadítását, amit meg a Fidesz tart zsarolásnak. Közben állítólag sikerült kidolgozni Brüsszelben egy Orbánt megkerülő B-tervet arra az esetre, ha Magyarország a februári EU-csúcson sem járul hozzá Ukrajna támogatásához.
2. GYORSÍTANA AZ MNB, VÉGE A VÉSZKORMÁNYZÁSNAK
Megbicsaklott kissé a forint árfolyama, miután Virág Barnabás, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy gyorsítana az elmúlt hónapok kamatcsökkentésein az MNB – tavaly szeptember óta minden hónapban 75 bázispontot vágtak az alapkamaton, amely jelenleg 10,75 százalék. A január végi ülésen szóba kerülhet a gyorsabb, 100 pontos kamatvágási ütem, de ha ezt meg is lépik, csak átmeneti lesz. A forint árfolyama kissé gyengült a hírekre: reggel még 380 alatt volt az euró, délután már 382 felett is járt az árfolyam. Mindeközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy véget ért a „vészkormányzás”, és a válságkezelés után most a gazdaságnövelési fázis jön, 2024-re már 4 százalékos növekedéssel számolnak.
3. A MAZSIHISZ NEM KÉR A SZEMKILÖVETŐS SZOBORBÓL
A terv még nem is hivatalos, de a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége már tiltakozik a Dohány utcai zsinagóga elé állítandó szobor miatt, amely a 2006-os zavargások rendőri áldozataira emlékezne. Az úgynevezett szemkilövetős emlékművet egy Orbán-rajongó fogtechnikus kezdeményezte a tragikus eset helyszínére, az elképzelés fővédnöke pedig a radikális jobboldali Papp Lajos szívsebész professzor. A Mazsihisz nem magát az emlékállítást ellenzi, hanem annak aktuálpolitikai megjelenését a magyar zsidóság szimbolikus, történelmi helyszínén.
4. ELTŰNTEK A BÉRNŐVÉREK, MUNKÁBA ÁLLT GERÉB ÁGNES
Sajátos magyarázatot adott az egészségügyért felelő államtitkár arra, hogy miért szüntették meg januártól a bérnővéri rendszert, ami miatt most országszerte számos kórházi osztály működése lehetetlenült el. Takács Péter azt mondta, hogy a közvetítőcégek által biztosított bérnővérek foglalkoztatása „szürke zónás” volt, mert minimálbérre jelentették be őket, fizetésük egy részét borítékban zsebbe kapták, vagyis évekig kizsákmányolták őket. Ráadásul a betegbiztonság is sérült, mert sokszor nem megfelelő szaktudású nővért közvetítettek ki. Mindeközben lejárt büntetése után ismét munkába állt Geréb Ágnes, a korábban két tragikus kimenetelű otthonszülés miatt elítélt és foglalkozástól eltiltott szülész-nőgyógyász, aki köztársasági elnöki kegyelemmel úszta meg a börtönt. Visszakapta bába-engedélyét, emellett önkéntes nőgyógyász lesz egy hajléktalanszálló rendelőjében.
5. MÉSZÁROS MOST A PORSCHÉT NYOMTA LE TENDEREN
Autófronton is diktálja a tempót a leggazdagabb magyar. Mészáros Lőrinc cége 102 autóra tett 1,4 milliárdos ajánlattal nyert személygépkocsi-flotta közbeszerzést, megelőzve még a Porsche Lízinget is. A tendert a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írta ki, mégpedig olyan módon, hogy az extra gyors leszállításért járt magas pontszám. Az utóbbi években bevett szokás, hogy a tendergyőztesnek kiszemelt cégeket úgy hozzák előnyös helyzetbe, hogy olyan speciális felszereltséget is előírnak a pályázat kiírói, amit a be nem avatott versenytársak nem ismerhetnek. A mostani autótendernél a villámgyors teljesítést pontozták felül aránytalanul, az 1-15 nap közötti szállítás 100 pontot, míg a két hét-egy hónap közötti már csak 20 pontot ért.
6. BORSODBÓL SÓSKÚTIG KERGETTÉK AZ AKKUFELDOLGOZÓT
A borsodi Alsózsolcáról botrányos körülmények között, a helyiek lázadása miatt elzavart szlovén akkumulátor-feldolgozó gyár a Pest megyei agglomeráció egyik elit-településén, Sóskúton telepedhet le. Az Andrada-csoport 13 milliárdos akku-újrahasznosító beruházását Sóskút polgármestere tárt karokkal fogadta, a szlovén cégvezetők pedig csak örültek az M7-es sztáda melletti, logisztikailag kedvezőbb új helyszínnek, ahol az Oriontól megvásárolt üzemcsarnokban indulna február végén a munka. Ha indul, ugyanis a sóskútiak már dühösen szervezkednek a közösségi médiában a veszélyes üzem ellen, amit az önkormányzat „zöld energiatárolónak” nevez.
7. VENDÉGMUNKÁSOKRA CSERÉLIK A MAGYAROKAT SALGÓTARJÁNBAN
Hiába kapott több milliárd forint állami támogatást munkahelyteremtésre a dél-koreai akkuipari gyár, január elején elbocsátott hatvan kölcsönzött dolgozót, és helyükre vietnámi vendégmunkásokat vett fel, akiket a kirúgottaknak kellett betanítaniuk. A salgótarjáni üzem elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket. A nemzetgazdasági tárca vizsgálja az ügyet, eddig arra jutottak, hogy a létszámot átmenetileg csökkentették, de szigorú büntetést helyeztek kilátásba. Mindeközben egyre több magyar keresi a boldogulását Ausztriában. Már 123 ezren dolgoznak a szomszédos országban, csak decemberben 4100 fővel (3,5 százalékkal) nőtt az ottani magyar munkavállalók száma a novemberi adathoz képest, miközben előtte hónapokig csökkent. Ausztriában a teljes állásban foglalkoztatott külföldiek közül már minden nyolcadik magyar, ennél csak a német alig több, ők 127 ezren vannak.
8. ORSZÁGSZERTE MOL-KUTAKAT VESZNEK ÁT A LENGYELEK
A MOL ezekben a napokban 63 töltőállomását szünteti meg és adja át a kutakat a lengyel PKN Orlen olajtársaságnak áprilisig. A magyar társaság zöld színét több helyen nagyvárosokban és sztrádák mellett is piros-fehérre váltja a tulajdonoscsere, amely egy nagyobb megállapodás része, amivel a MOL viszont 410 benzinkutat szerzett meg Lengyelországban. A héten egyébként folyamatosan emelkedik a hazai üzemanyagár, a hétfői 21 forintos adóemelés után ma és pénteken a gázolaj 3, majd 4 forinttal drágul, így már 614 lesz az átlagára, míg a benziné 581 forint.
9. BETILTANÁK A NÉMET POPULISTÁKAT
Újabb színekkel gazdagodtak a Németországot egy hete elborító tüntetések. Miközben a gazdák továbbra is az adókedvezményeik visszaállítása érdekében akadályozzák a közlekedést, addig az elmúlt napokban megjelentek az antifasiszták is az utcákon. Szinte minden nagyobb városban voltak többezres tüntetések, amelyeken a résztvevők a szélsőjobboldali AfD párt betiltását követelték. Kiderült ugyanis, hogy novemberben még az AfD-től is jobbra álló felszólalókkal tartottak egy rendezvényt, amelynek témája az volt, hogyan lehetne tömegesen deportálni az országból a külföldi származásúakat. A rendezvényen AfD-s funkcionáriusok is részt vettek, így a pártelnök egyik közvetlen munkatársa is, őt azóta ki is rúgták, a párt pedig elhatárolódott az elhangzottaktól. Ugyanakkor a párt esetleges betiltása kényes kérdés, hiszen jelenleg az ország második legnépszerűbb politikai erejéről van szó, amely ráadásul mindhárom kelet-német tartományban, ahol ősszel választások lesznek, toronymagasan vezet a felmérésekben.
10. FOGYATKOZÓ KÍNA
Még soha nem csökkent annyival Kína lakossága, mint tavaly, amikor a születések száma rekordmélységbe, a halálozásoké pedig rekordmagasságba került. A népességcsökkenés meghaladta a kétmilliót, a népesség most valamivel 1,4 milliárd felett áll. Kilencmillió gyerek született, ami 5,7 százalékponttal kevesebb a szintén drámaian rossz 2022-es adatnál, míg a 11 millió halott 6,6 százalékos emelkedés. Vagyis hiába vállalhatnak a kínaiak már több gyereket, mégsem teszik, s a kétségbeejtő demográfiai helyzet a gazdasági és világhatalmi álmokat is veszélyezteti. A gazdaságban például az egyik legnagyobb probléma az ingatlanpiaci válság, márpedig egyre fogyó népességgel még nehezebb lesz megtölteni a rengeteg felépült, de üresen álló otthont.
