1. ALIG SIKERÜLT FARAGNI AZ ADÓSSÁGRÁTÁN
A részletesebb adatokra várni kell, de az államadósság-kezelő prezentációja szerint mindössze néhány százalékponttal 73,4 százalékra csökkenhetett tavaly a GDP-arányos államadósság. Elemzők korábban arra számítottak, hogy a magas infláció miatt a nominális GDP is nagyot nő majd, ezzel pedig a GDP-arányos adósságráta is nagyot csökkenhet(ett volna), akár 70 százalék alá. Úgy fest, nem így lett, ennek legfőbb oka az elszabadult költségvetési hiány: a kormány is kénytelen volt emelni menet közben a hiánycélt, mely végül az eredeti 3,9 százalék helyett valahol 6 körül állhatott meg. Ha idén sem sikerül tartani a hiánycélt, akár még emelkedhet is az adósságráta.
2. BIRODALMI TEMPÓ ÉS MEGDUPLÁZANDÓ TANÁRBÉREK
Orbán Viktor már beszélt az új lengyel miniszterelnökkel, a magyar kormány támogatja Ukrajnát, de nem közös uniós hitelfelvétellel, az idei magyar EU-elnökség inkább csak szimbolikus jelentőségű; nem tudni a világban olyan konfliktusról, amely döntő jelentőségűvé tenné Svédország NATO-csatlakozását – mindezeket az idei első Kormányinfón jelentette ki a kancelláriaminiszter. Gulyás Gergely a magyar kormány egyik leghevesebb bírálójaként Kocsis Máté által náci tempójúnak minősített Daniel Freund zöld EP-képviselő kritikáit inkább „birodalmi tempónak” nevezte. A miniszter jelezte, februártól 32,2 százalékos pedagógus-béremelés jön, a ciklus végéig pedig megduplázzák a tanárfizetéseket. A szakápolói bérek márciustól 20 százalékkal emelkednek, a rendvédelmi dolgozóknál 79 ezer forint lesz a növekedés.
3. FICO GYENGÉBB A FEGYVERLOBBINÁL: LEHETNEK UKRÁN SZÁLLÍTÁSOK
Hiába a választási kampányban tett ígéret – egy golyót sem küldeni Kijevbe – Robert Fico szlovák kormányfő végül elhajolt a hagyományosan erős hazai fegyveripar elől. A szlovák parlament ugyanis szűk többséggel támogatta azt az indítványt, amely felhatalmazza a védelmi minisztériumot a fegyverexport jóváhagyására, ezzel lehetőséget adva az állami és privát fegyvergyártóknak az ukrán szállításokra. Közben Fico a davosi Világgazdasági Fórumon jelezte, Szlovákia rövidesen bevezetheti a négynapos munkahetet, először kísérleti jelleggel.
4. MACRON ÉLŐBEN ORBANIZÁLÓDOTT
Maratoni televíziós sajtótájékoztatón jelentette be jobbrafordulását a liberális francia elnök. Emmanuel Macron elnöksége nagy részében szinte patikamérlegen egyensúlyozta ki politikájának bal- és jobboldali elemeit, ám az elmúlt hónapokban ez véget ért, amit a mostani két és fél órás, száz újságíró előtt megtartott esemény koronázott meg. Ezen megígérte az iskolai egyenruha bevezetését, a hagyományos francia értékek hangsúlyos oktatását az iskolákban, keményebb fellépést a bűnözőkkel, különösen a kábítószeres bandákkal szemben, továbbá intézkedéseket a születésszám növelésére. A francia baloldal fel van háborodva, a jobboldal viszont gyanakszik, hogy csak szavazatszerző akcióról van szó, amelynek célja, hogy ne Marine Le Pen jelenleg vezető pártja nyerje az európai parlamenti választásokat.
5. DRÁGA BEVÁNDORLÓK VERIK SZÉT A JÓLÉTI ÁLLAMOT
Először próbálták meg holland kutatók forintosítani, vagyis eurósítani az Európába irányuló migráció állami kiadásokra gyakorolt következményeit. Óriási politikai vitát kiváltó eredményeik szerint elképesztők a különbségek abból a szempontból, hogy valaki honnan és milyen céllal érkezik. Így például egy munkavállalási engedéllyel érkező bevándorló élete és gyerekei élete során plusz 125 ezer eurót jelent az adott ország költségvetésének, míg egy menedékkérő mínusz 475 ezret. De ezek csak átlagok, például egy átlagos közép-kelet-európai migráns mérlege mínusz 50 ezer, de ha ex-szovjet vagy ex-jugoszláv országból érkezik, akkor máris mínusz 150 ezer. De ez semmi az átlagos észak-afrikai (Marokkótól egészen Szomáliáig) jövevényhez képest, ahol a negatív hatás 550-600 ezer euróra rúg. Az afrikaiak még akkor is több pénzbe kerülnek, mint amennyit hoznak (-250 ezer), ha nem menekültek, hanem tanulmányi céllal érkeznek. Katasztrofális hatással vannak a büdzsékre a családegyesítések is. A kutatók következtetése: a korlátlan bevándorlás szétveri a nyugati jóléti államot.
6. IRÁN ÉS PAKISZTÁN IS LÖVI EGYMÁST
Egészen váratlan helyen jelent meg a közel-keleti feszültséggóc újabb áttétele: Irán és Pakisztán kezdte lőni egymást. Először Irán küldött át pár rakétát a határon egy olyan csoportra, amely Teherán szerint Iránban követ el merényleteket. Ám Pakisztán szerint az iráni csapások civileket, köztük gyerekeket öltek meg, úgyhogy Iszlámábád azonnal visszavágott, és ezúttal ő lőtt ki szerinte terrorista búvóhelyeket Iránban, amivel viszont Teherán szerint talált el nőket és gyerekeket. Megfigyelők reményei szerint a valódi és a majdnem atomhatalom csörtéje ezzel nyugvópontra jut. Irán előzőleg Szíriában és Irakban is sújtott le célpontokra, miután a hónap elején egy Iszlám Állam által elkövetett robbantásos merényletben száz iráni halt meg.
7. AZ V. KERÜLET, FEHÉRVÁR ÉS BUDAÖRS A LEGFEJLETTEBB
Budapest kerületei közül az V., az I. és a VI. a legsikeresebb, legdinamikusabban fejlődő, a megyeszékhelyek listáját Székesfehérvár vezeti Győr és Eger előtt, míg a városok rangsorában Budaörs az első, Biatorbágy és Gödöllő követi. A Jövő Települései index a legutóbbi két önkormányzati ciklust átívelően hasonlítja össze a magyar települések fejlettségét. A trendek közül jelentős a kitelepülés a fővárosból az agglomerációba, amelyet egyes Budapest-környéki városok infrastruktúrája már nem visel el, de a sikerlistát éppúgy ilyen városok dominálják. Nyílik az olló a kistelepülések és a nagyobb városok között, viszont a fejlettségi rangsorban töretlenül emelkednek felfelé az Észak-Balaton és az Észak-Alföld városai, így például Balatonfüred és Hévíz, illetve Üllő és Aszód.
8. A BKK RITKÍTJA JÁRATAIT A HÉTFŐI ÉS PÉNTEKI CSÚCSBAN
A megváltozott utasforgalomhoz igazítja menetrendjét a BKK, holnaptól hétfőnként és péntekenként csúcsidőben ritkábban közlekedik számos járat, ami a várakozási idő néhány perces növekedésével jár. A BKK szerint maradandónak bizonyult a koronavírus-járvány által okozott forgalomcsökkenés és az átalakuló utazási trend, amelynek oka alighanem a home office-ban dolgozók bővülése és a rugalmas munkakezdés terjedése. Az utazásszám most a 2019-ben mért adatok 80-85 százaléka, pénteken és hétfőn további 5 százalékkal alacsonyabb a forgalom, ráadásul a reggeli csúcsidőszakban hétfőn 10, pénteken pedig 15 százalékkal utaznak kevesebben. A BKK a felszabaduló forrást hálózati fejlesztésre fordítja. Februártól például a Rákosmentén élők közlekedési helyzete javul, egy buszjárat menterendjét sűrítik és egy új buszjáratot is indítanak.
9. CSAK HÁROM VÁROSBAN LESZ GYEREKORVOSI ÜGYELET PEST MEGYÉBEN
Februártól brutálisan leszűkítik a háziorvosi ügyeleti ellátást Pest megyében is. A felnőtt ügyeletek 80 százalékát megszüntetik, 51 felnőtt háziorvosi pontból csak 11 marad elérhető éjjel is, ráadásul egyre gyakrabban a sürgősségi ellátáshoz is az ügyelő háziorvost küldik a mentőorvos helyett. Gyermekorvosi ügyelet csak Vácon, Érden, Cegléden lesz. A pomázi felnőtt- és gyerekorvosi ügyelet például eddig 42 ezer embert látott el, februártól ezek is megszűnnek, a felnőtteket Szentendrén látják el, a gyerekeket Vácra kell vinni, ami kocsival 40 perc, tömegközlekedéssel több mint másfél óra.
10. A VÖRÖSÖKNEK VÉGÜK
A francia borászokat tömörítő egyesület az elkövetkező években 150 ezer munkahely elvesztését jósolja. Bordeaux a leginkább érintett, tíz éve még 5,6 millió hektolitert adtak el, 2022-ben kevesebb mint négymilliót. A 108 ezer hektárból több mint 9 ezer hektáron ki kell tépni a szőlőtöveket. Az évtized végére a több mint ötezer pincészetből kétezer fog maradni. A 2010-es években még terjeszkedtek vadul, mert azt hitték, a kínai piac mindent felszív. Azonban a kínai export megfeleződött, s még nagyobb probléma, hogy az európai borfogyasztási szokások megváltoztak. Sőt, már Franciaországban sem nagyon isznak az ebédhez vörösbort, az egyéb alkalmakkor pedig mindenki a könnyebb, gyümölcsösebb rozékat és fehéreket részesíti előnyben, vagy éppen a pezsgőt, nem pedig a karakteres erős vöröseket.
