1. ORBÁN VÉTÓ HELYETT KIHARCOLTA A KAPITULÁCIÓT
A hosszú hetekig tartó keménykedés után egy pillanat alatt engedett a magyar kormányfő, és belement abba, hogy Ukrajna megkapja a négy évre szóló 50 milliárd eurós uniós támogatást. Orbán Viktor decemberben még vétózott, és azóta is többször hangsúlyozta, hogy évente kéne dönteni a támogatásról, amire viszont Brüsszel egyre durvábban reagált, az uniós források elzárásával, a magyar gazdaság tönkretételével fenyegetőzve. Az egyetlen látszatengedmény, amire az európai vezetők hajlandók voltak – s amelyre most Orbán kiharcolt győzelemként hivatkozik –, hogy az ukrajnai döntést felül lehet majd vizsgálni, de vétóról természetesen szó sincs. A kemény kéz sikerét, úgy fest, látják a svédek is, ugyanis ők is egyre kevésbé akarnak alkudozni a NATO-tagságukról, amelyet már csak Magyarország akadályoz. A svéd kormányfő közölte, hogy erről nem is akar tárgyalni az EU-csúcson Orbánnal, sőt elkezdte a Magyarországon használt svéd Gripen vadászgépekkel visszazsarolni a magyar kormányt. Orbán egyetlen sikere Brüsszelben így az volt, hogy találkozott az EU agrárpolitikája ellen tüntető európai gazdák képviselőivel.
2. NAGYOT ZUHANT A MAGYAR IMPORT
A magyar export euróban számolt értéke 3,1, az importé 23 százalékkal csökkent novemberben. Októberhez képest az export munkanappal és szezonálisan kiigazított volumene 2,8, az importé pedig 6,1 százalékkal lett kevesebb. A fő ok a gépjármű behozatal drasztikus visszaesése. A gépek és szállítóeszközök 2022 novemberi áron számított exportja ugyanis 8,0, míg importja 26 százalékkal lett kisebb. Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének nagysága 6,2 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 12 százalékkal csökkent. A változást döntően a gabonakészítmények okozták. Az energiahordozóknál viszont forgalombővülés volt, ezek exportja 35, importja pedig 7,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.
3. VAGYONNYILATKOZATOK, DE ÍGY MINEK
Orbán Viktor megtakarításai 14 millióról tízre apadtak, Rogán Antalnak sem fizetett már olyan jól a találmánya, Varga Judit vagyoni helyzetét megtépázta a válása, viszont Lázár János szántóterületekkel gazdagodott 96 miliós tartozásai közben. Kevesebbet tett félre Novák Katalin, Szijjártó Péter a szüleinek tartozik, a honvédelmi miniszter pedig bankbetétjét két impozáns épületbe fektette – ennél többet azért sem érdemes részletezni a legfrissebb hazai politikusi vagyonnyilatkozatokból, mert azok éppen az új, korrupcióellenes Integritás Hatóság szerint elavultak, ezért az átláthatósági reformot sürget, amely után valós képet kaphatnánk a közszereplők vagyonáról, kiterjesztve külföldi tulajdonokra, befektetésekre, s minden egyéb érdekeltségükre is.
4. 231 EZER FORINTOT KAP AZ „ÁTLAGNYUGDÍJAS”
Magyarországon közel kétmillióan jogosultak öregségi nyugdíjra, melynek mértékén tavaly a magas infláció miatt a törvény értelmében többször is emelni kellett, majd januárban ismét emelkedtek a nyugdíjak. A KSH adatai szerint így 2024 elején majdnem 231 ezer forint az átlagos nyugdíj, míg a medián nyugdíj – melynél a jogosultak fele kevesebbet kap – 204 ezer forint volt. Ezek az összegek egyébként nem érik el az Egyensúly Intézet felmérése szerinti szűkös megélhetéshez szükséges minimumot sem. Így hát marad a szerencsevadászat, de nem csak nálunk: az 5,6 milliárdos főnyeremény lottóturizmust indított be a határ mentén: főként Romániából és Ukrajnából érkeznek a szerencsevadászok az ötöslottó hazai történetének második legmagasabb összegű jackpotja miatt. A főnyeremény egyébként 2000 „átlagnyugdíjas” éves ellátása.
5. SZTRÁJK UTÁN BUSZOS BÉRMEGÁLLAPODÁS
Hétfőn még sztrájkba kezdtek a Volánbusz sofőreit képviselő szakszervezetek, de mostanra mindegyikkel sikerült megállapodni, s szerda estig sorban az összes aláírta a Lázár János által kissé magasztosan történelminek nevezett béralkut. Így a kormány három évre szóló bérmegállapodást kötött a MÁV-Volán-csoport érdekképviseleteivel, eszerint a volánbuszosok ezalatt 28,4 százalékos fizetésemelést kapnak, ebből már idén 17 százalékost, mindenkinek legalább 70 ezer forintosat. A buszsofőrök emelése 20 százalék feletti lesz idén, garantálva azt is, hogy bérük infláció felett emelkedik 2027-ig.
6. EGYIPTOMBAN TERJESZKEDIK A NER TECH ÓRIÁSA
A magyar 4iG és az egyiptomi Telecom Egypt szándéknyilatkozatot írt egy Európát Egyiptommal összekötő telekommunikációs kábelhálózat létrehozásáról, és vegyesvállalat megalapításáról. Az interkontinentális távközlési kábelrendszer adatsztrádaként a Földközi-tenger alatt teremt majd kapcsolatot a kontinensek között. A Telecom Egypt a harmadik legeredményesebb egyiptomi vállalat, a közös beruházással a két társaság jelentős piaci részesedést kíván szerezni az Európa és Ázsia, valamint Európa és Kelet-Afrika közötti gyorsan növekvő adatforgalomból. A magyar kormány egyik koronaékszere a 4iG csoport, amely tavaly szerződésben vállalta, hogy 2028-ig 150 milliárd forint értékű hálózati beruházást hajt végre itthon.
7. EGYMÁST ÉRIK A NÉMET SZTRÁJKOK
Nem akarnak véget érni a németek életét megbénító blokádok és sztrájkok. Ma éppen a légiközlekedés állt le a magasabb bért követelő reptéri biztonságisok munkabeszüntetése miatt. A reptéri sztrájk csak egy napos, de holnap meg a munkaterheik csökkentését követelő tömegközlekedési dolgozók fognak sztrájkba lépni országszerte, Bajorországot kivéve. Mindezt azután, hogy alig ért véget mozdonyvezetők ötnapos tiltakozása, és a tiltakozó gazdák is rendszeresen zártak le főutakat az elmúlt hetekben.
8. ZUCKERBERG VÉRES KEZE
A közösségi média atyja, Mark Zuckerberg nyilvánosan bocsánatot kért azoktól a szülőktől, akiknek a gyerekei a Facebook áldozataivá váltak. A drámai bocsánatkérésre az amerikai szenátus meghallgatásán került sor, amelyen a techcégek (TikTok, Snap, X, Discord) vezetőinek a gyerekek online védelméről kellett beszámolniuk, méghozzá olyan szülők jelenlétében, akiknek a gyerekei öngyilkosok lettek vagy kárt tettek magukban a közösségi média hatására. A szenátorok közül volt, akik azt vágta a Facebook és az Instagram vezetőjének a fejéhez, hogy vér tapad a kezéhez, mert a termékei embereket ölnek. A meghallgatás része az amerikai törvényhozásban zajló vitának, hogy milyen új jogszabályokat hozzanak ezeknek a cégeknek a szabályozására.
9. ÁKOS FILMRE KÍVÁNKOZIK
Csaknem 230 millió forintos állami támogatást ad a Nemzeti Filmintézet ahhoz a dokumentumfilmhez, amely a Kossuth-díjas Kovács Ákos dalszerző-énekesről, a Bonanza Banzai egykori frontemberéről készít életút-portrét. Az előadóművészről szóló filmet 2025-ben mutatják be, a címe az lesz, hogy „Ember maradj: Ákos”. Rendezője az a Kriskó László, aki korábban a kurzusközeli Aranybulla és a Most vagy soha! című Petőfi-filmen is dolgozott. A filmintézet közleménye szerint a portréfilm középpontjában Ákos szólókarrierje áll, de fikciós visszatekintés is lesz benne, amely „megjeleníti Ákos fiatalságát a rendszerváltás Magyarországán”. Az alkotók célja, hogy „a színpadról ismert előadóművésszel együtt az embert is bemutassák, az álmodozót, a kreátort, akinek sorai, dalai még azoknak a lelkébe is beleégtek, akik kevésbé szeretik”. Az „álmodozó” Kovács Ákos egyébként szórakoztatóipari üzletemberként kiváló marketinggel és erős politikai elkötelezettségével építette fel önmaga márkáját az elmúlt évtizedekben.
10. MILÁK MÁR BENT VAN A VÍZBEN
Az erőnléti edzések és a fogyasztás után Milák Kristóf olimpiai bajnok úszó két hete titokban elkezdte a vizes felkészülést is a párizsi olimpiára. A hónapokra leálló és az úszóközegből eltűnő sportoló a tavalyi világbajnokságot is kihagyta, az első jelet magáról egy szilveszteri, a sportállamtitkárral közös fotóval adta, aztán viszont nem ment melegövi válogatott edzőtáborba, majd szövetségétől ultimátumot kapott január végén, hogy itt az utolsó pillanat elkezdenie az edzéseket. Úgy fest, Milák hezitálásai után címet védene Párizsban, mert egyelőre egyedül, de újra úszik klubjában, a Honvédban. Edzője a válogatottal Dubajban készül a vébére, azután veheti át Milák felkészítését.
