1. NAGY OROSZ SIKER A FRONTON
Az elmúlt időszak legnagyobb győzelmét aratta az orosz haderő, amelynek sikerült elfoglalnia Avdijivka városát. Ehhez fogható diadal legutóbb tavaly májusban történt, amikor Bahmutba vonulhattak be az oroszok, s a sikerük receptje most is ugyanaz volt. Végtelen mennyiségű lövedékkel rommá lőtték a várost, s óriási emberveszteségeikkel nem törődve egymás után indították a rohamokat, míg végül a bekerítéstől félő ukrán erők feladták a települést. A győzelemnek azonban nem csak szimbolikus jelentősége van, mint Bahmutnál: az Európa legnagyobb kokszüzemének is otthont adó Avdijivka ugyanis az Ukrajnától elszakított Donyeck mellett fekszik, vagyis az oroszoknak sikerült távolabb tolniuk a frontot a térség legfontosabb városától, s már készülnek a további előrenyomulásra. Az oroszok egyre nyomasztóbb fölényére válaszul Dánia bejelentette, hogy teljes tüzérségi fegyverzetét és lőszerkészletét átadja Ukrajnának, miközben Észtország 600 bunker építésével tervezi megerősíteni az orosz határát.
2. SVÉDEK A CÉLEGYENESBEN
Az Országgyűlés a jövő héten kezdődő tavaszi ülésszakának kezdetén szavazhatja meg Svédország NATO-csatlakozását – ígérte meg évértékelő beszédében a miniszterelnök. A svéd kormányfő is megerősítette, hogy jól haladnak az egyeztetések közeledő budapesti látogatásáról. Sajtóértesülések szerint ezen a két ország komoly hadiipari megállapodásokat is köthet. A csatlakozás sürgetése miatt Magyarországra látogató amerikai szenátorokkal ennek fényében már nem is akart találkozni egyetlen kormánytag sem. Orbán Viktor évértékelőjében sokat beszélt Magyarország és a Nyugat kapcsolatáról, hangsúlyozva, hogy ebben az évben tényleg fordulatot vár, azaz a vele szimpatizáló erők előretörését a két legfontosabb választáson. Nyíltan kijelentette, hogy Amerikában Donald Trumpnak drukkol, az európai parlamenti választásokon pedig a középjobbtól jobbra álló erőknek, amelyeknek azonban az uniót nem elhagyniuk, hanem megváltoztatniuk kell. Közben a brüsszeli bizottság elnöke hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztjáért. A felmérések szerint a néppártnak lesz a következő ciklusban is a legtöbb képviselője, így Ursula von der Leyen jó eséllyel folytathatja.
3. ORBÁN SZIGORT ÍGÉR, A CIVILEK GYŰJTENEK
Politikailag temette és dicsérte is Orbán Viktor évértékelőjében a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalint és Varga Juditot. A kormányfő rémálomnak nevezte a pedofil ügy fejleményeit, szerinte a távozó politikusnők kisujjában is több méltóság van, mint a baloldal vezetőiben, akikre ígérete szerint nehéz parlamenti idők várnak, mert a Fidesz – a gyermekvédelem teljes területét átvizsgálva – törvénymódosítások sorával készül szigorításokra. Közben kiderült, hogy Etyek fideszes alpolgármestere volt az ügyvédje az elsőfokú eljárásban később kegyelmet kapott bicskei igazgató-helyettesnek. A kormányt bíráló influenszerek által szervezett, legalább 50 ezres létszámú, gyermekekért tartott pénteki tüntetés felhívására a 25 milliós célösszeg helyett már 203 millió forint gyűlt össze a bántalmazottak lakhatására.
4. AZ AKKUIPAR PÉCSNEK FÉLELMETES, ORBÁNNAK ZÖLD, SÁRBOGÁRDNAK VESZÉLYES
A magyar miniszterelnök évértékelőjében határozottan kiállt az akkuipari beruházások mellett, bár az akkumulátor szót gondosan kerülte. Orbán Viktor szerint az országnak kulcsfontosságú, hogy az elektromos autógyártás központja legyen és hogy minél több zöldenergiát termeljen-tároljon, amelyen ő a napkollektorokat és a paksi bővítést érti. Szerinte rengeteg vize van Magyarországnak, úgyhogy emiatt nem kell aggódni. Ezzel azonban nem nyugtatta meg az akkuipartól félő településeket, amelyek közül most éppen Pécs van soron, amelynek közelében a kormány egy óriási, hatszáz hektáros területet jelölt ki közelebbről meg nem határozott beruházásra. Eközben egy sárbogárdi cégnél az egyik hazai akkugyárból származó hatalmas mennyiségű gyártási hulladékot találtak, a veszélyes anyag tárolásáról a katasztrófavédelmet se értesítették.
5. ELHALASZTOTT HÉV-FELÚJÍTÁSI PROGRAM
Csak később fognak megújulni a HÉV-ek, viszont cserébe előbb a villamosok és a trolibuszok. A közlekedési miniszter ugyanis megállapodott a fővárossal a projektek időbeni cseréjéről. Ennek oka: az uniós források blokkolása miatt a helyreállítási alapból az idén kapható forrás se lenne elég a HÉV-ekre, és a 2026-os határidőt se lehetne betartani. Ezért egy másik uniós alapból finanszírozzák a HÉV-projektet 2027-es határidővel, a helyreállítási alapból pedig a villamosbeszerzéseket, a villamos- és trolivonal felújítását finanszírozzák. Az első új villamosok idén ősztől kerülnek forgalomba. A villamosvásárláson felül 23 milliárdból fejlesztik a villamos-infrastruktúrát, 10 milliárdból pedig a trolibusz-hálózatot.
6. ROGÁNÉK LETAROLTÁK A MAGYAR PIACOT
A G7 gazdasági portál gyűjtése alapján 2015 és 2023 között az állami szereplők összesen 1360 milliárd forint értékben (ami kilencven Puskás Aréna ára) kötöttek keretszerződéseket a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra – ez a hivatal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal irányítása alatt álló intézmény. Az elmúlt években a hivatal letarolta a teljes ágazatot: a keretszerződések alapján létrejött megállapodások értéke a hazai kommunikációs iparág méretének közel felét érte el. A tendereken győztes cégek – az utóbbi időben jellemzően Balásy Gyulához köthető vállalkozások – teljes árbevételének túlnyomó részét pedig épp az ilyen állami megrendelések adják.
7. BÉREMELÉST KÖVETELNEK AZ ELTE TANÁRAI
Azonnali béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt ELTE dolgozói a tavalyi magas inflációra és a közoktatásban végrehajtott béremelésre hivatkozva. Több mint ezren írták alá azt a nyílt levelet, amely a kialakult igazságtalan helyzetre példaként említi, hogy ma egy záróvizsgákon elnökölő docensnek kevesebb a bére (bruttó 504 ezer), mint egy friss diplomás pedagógusgyakornoknak (bruttó 528). Az egyetem dolgozói a garantált alapbérük legalább 50 százalékos emelését követelik, és azt, hogy mostantól az állam garantálja az inflációt követő bérfejlesztésüket.
8. AUSZTRIÁBA ÁRAMLANAK, ERDÉLYBEN FOGYNAK A MAGYAROK
Átlépte a százezres határt az Ausztriában élő magyar állampolgárok száma. A szomszédos országban dolgozó és odatelepedő magyarok mostani 107 ezres lélekszáma egy év alatt 8 százalékos növekedést jelent. Eközben a 2021-es romániai népszámlálás lassan csordogáló adatai szerint alig van már 1 millió felett az ottani magyar nemzetiségűek száma, ami több mint 200 ezres fogyást jelent egy év alatt. Nagyszeben lett az első erdélyi megyeszékhely, ahol 1 százalék alá süllyedt a magyarok aránya, de Nagyváradon sem éri már el a 20-at. Az okok: asszimiláció, kivándorlás (már nem is Magyarországra, hanem Nyugatra) és alacsony születésszám.
9. A BÍRÁK BÜNTETIK, A SZAVAZÓK NEM
355 millió dolláros, azaz csaknem 130 milliárd (!) forintos pénzbüntetésre ítélte egy New York-i bíróság Donald Trumpot, amiért az még üzletemberként bankokat csapott be azzal, hogy nagyobbnak tüntette fel a vagyonát, s így olcsóbban jutott hitelhez. Trump jelenlegi vagyonát két és milliárd dollárra becsülik, tehát az ítélettel nem jut koldusbotra, ráadásul a politikai boszorkányüldözésről beszélő elnökjelölt azonnal gyűjtést indított, s még egy saját magasszárú (és aranyszínű) edzőcipőt is piacra dobott.
10. MAGYAR ÉRMEK ÉS KORRUPCIÓS VIZSGÁLAT
Az újra edzésekbe kezdő Milák Kristóf, illetve Kós Hubert nélkül csak a 17. helyet szerezte meg a magyar csapat a katari vizes világbajnokság éremtáblázatán. De a magyar úszás világát részben érinti egy rendőrségi ügy is: a kuvaiti ügyészség hétmillió dolláros korrupciós bűncselekmény miatt vizsgálatot folytat a vizes sportágak világszövetségét vezető Huszain al-Muszallam ellen, aki magyar állampolgársággal és útlevéllel is rendelkezik, s aki Budapestre költöztette a World Aquatics központját is. A nemzetközi szövetségnek már épül is az új, edzőközponttal ellátott székháza Angyalföldön.
