1. VITÉZY IS ELINDUL KARÁCSONY ELLEN
Hosszas hezitálás után döntött Vitézy Dávid, s az LMP és civilek közös jelöltjeként elindul a budapesti főpolgármester-választáson. A városfejlesztési szakember bejelentése szerint azoknak a fővárosiaknak szeretne alternatívát nyújtani, akik sem a Lázár János által megtestesített fideszes Budapest-politikából, sem Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc DK-vezér koalíciójából nem kérnek. A Szentkirályi Alexandra és Karácsony ellen versenybe szálló egykori fideszes Vitézy tízezer új szolgálati lakást, BKK-rendészetet, a fővárosi cégek igazgatóságaiból a pártpolitikusok száműzését ígéri, listáján is 70 százalék felett lesznek a civil jelöltek. A kihívóra azonnal reagált a regnáló városvezető, Karácsony Gergely szerint az ő korábbi szakmai felkérését elutasító Vitézyt a Fidesz küldte politikai feladatra, a „betolakodókat” pedig le fogja győzni.
2. MAGYAR PÉTER KORMÁNYBUKTATÁST ÍGÉR
A kormány már az ügyészségi gyanúsítás előtt fél évvel tudott a Schadl-Völner-ügyről, mi több figyelmeztették is a vádlottá lett korábbi államtitkárt, hogy megfigyelik. Mindezt a politikai lendületben maradó Magyar Péter állította ma, értesülése pedig elmondása szerint Gulyás Gergelytől és exnejétől, Varga Judittól származik. A mozgalmat indító korábbi NER-hivatalnok holnapra nagy leleplezést ígér, amikor meghallgatják az ügyészségen jogi képviselői, így a volt szocialista igazságügyminiszter, Bárándy Péter jelenlétében. Magyar azt is jelezte, Rogán Antal helyében „privát gépen menekülne az országból oda, ahol nincs kiadatási engedély”, valamint holnapi kitálalása után a kormány már nem tehet majd mást, mint hogy lemond. Magyar egyébként többfrontos harcot folytat, a Varga Judittal való viharos veszekedéséről író HVG oknyomozó újságíróját propagandistának nevezte. Politikai kérői közül első helyre most Márki-Zay Péter lépett, aki pártja EP-listájának első helyét is felajánlaná neki.
3. HAZAÁRULÁS ÉS VELENCEI NEMEK
Az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény több pontja is ellentétes az uniós joggal és alapelvekkel. Az Európai Bizottság tanácsadó testületeként működő grémium ugyan megfelelőnek tartja a kampányok külföldi finanszírozásának korlátozását, de túlzónak kiterjesztésüket a civilekre, valamint feleslegesnek a létrehozott ellenőrző hivatalt. Eközben viszont a hazaárulás büntetőjogi értelmezésének átgondolását is céljai közé sorolja a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Lánczi Tamás szerint a fogalom joggal vetődhet fel olyanokkal – például ellenzéki EP-képviselőkkel – szemben, akik azon ténykednek, hogy az országot megfosszák az annak jogosan járó uniós támogatásoktól. Lánczi szerint a nyomást gyakorló civil szervezetek a magyar közélet „lágy altestét” jelentik. A hivatalvezető a civilek készpénzes adománygyűjtését is korlátozná a digitális átláthatóság javára, az egyházakat kivéve. Az ellentétből uniós bírósági eljárás lehet.
4. HAVI 180 EZRES ALBÉRLET-TÁMOGATÁS FIATALOKNAK
A 30 év alattiak munkába állását segíti az az uniós program, amelyben a bértámogatás mellett lakhatási és utazási támogatást is igénybe lehet venni. Az áprilisban induló, 200 milliárd forintból megvalósuló program 84 ezer fiatal munkába állását segíti elő. Ennek keretében 4, illetve 6 hónapig a munkabér 50 százalékát állja az állam. A fiatalok 180 ezer forintos albérleti hozzájárulást kaphatnak, ha a munkahelyük 60 kilométerrel messzebb van a lakóhelyüktől, e távolságon belülről ingázóknak pedig 10 kilométerenként 10 ezer forintos útiköltség-támogatás jár.
5. DRASZTIKUSAN MEGVÁLTOZTAK A FIZETÉSI SZOKÁSAINK
Teljesen átalakultak a magyarok fizetési szokásai: 2020-ig a kártyás vásárlások értékének összege még a készpénzfelvétel alatt volt, mára ez megfordult, és a kártyás tranzakciók értéke már közel duplája a készpénzfelvételeknek. Ráadásul ma már minden harmadik bankkártyás ügyfél mobillal fizet. Mindez elsősorban a koronavírus-járványnak, a fintech-forradalomnak és az inflációnak „köszönhető”. A jegybank adatai szerint a magyarok 2023 végére minden korábbinál több bankszámlával és bankkártyával rendelkeztek, számuk megközelítette a 11 milliót, amiből majdnem tízmillió magánszemélyeké. Egy másik felmérés szerint 2023-ban soha nem látott mértékben gazdagodott a legfelső 1 százalék, amely a társadalom pénzügyi vagyonának – 96 ezer milliárd forint – körülbelül a harmadát birtokolja, a következő kilenc százaléké a következő egyharmad.
6. MEGOSZTÓ, DE NÉZETT A PETŐFI FILM
Több mint 75 ezren nézték meg a Petőfiről és a márciusi ifjakról szóló történelmi kalandfilmet a bemutatás első hétvégéjén. A bevétel 162 millió forint lett, 1990 óta magyar film ekkora sikert még nem aratott. A kormányközeli Rákay Philip filmjének sikerét némileg árnyalja, hogy országszerte sok iskolában tették kötelezővé a Most vagy soha! megtekintését, a jegyek 1500-2500 forint közötti árát a szülők állták. A diákokat a filmvetítésre elkísérő történelemtanároknak mindazonáltal lesz dolguk az élmény tanórai feldolgozásával, hiszen az Orbán-kormánytól épp most Széchenyi-díjat kapott Hermann Róbert történész egyszeri megtekintés után a film csokornyi ordas történelmi hibájára, sőt történelemhamisítására hívta fel a figyelmet, szerinte egy fikciós kalandfilmtől is elvárható lett volna, hogy korhű és hiteles maradjon.
7. MAGÁNAK UTALTA A FALU PÉNZÉT
A Kúria ítélete szerint is méltatlanná vált posztjára a Baranya megyei Versend polgármestere, Kárász István, aki 2010 óta összesen 80 millió forintot nyúlt le a falu számlájáról. Kárásznak fellebbezéssel sikerült elhúznia a per befejezésének idejét, így – valamint a zűrös ügyek ellenére újra és újra bizalmat szavazó választóknak köszönhetően – maradhatott polgármester mostanáig, annak ellenére, hogy korábban is csapolta a falu kasszáját: 2017-ben költségvetési csalásért és 1,2 milliós sikkasztásért pénzbüntetést kapott, 2023-ban pedig 4,5 milliós kárt okozó költségvetési csalásért felfüggesztett börtönt. A legutóbbi, Kúrián most befejeződött ügyben 74 milliót utalt át a saját számlájára. Az önkormányzata eközben 100 milliós adósságot felhalmozva csődközelbe került.
8. ROMÁNIA LESZ A NATO TARTÓOSZLOPA
Romániában lesz a NATO legnagyobb európai bázisa: megkezdődtek ugyanis a munkálatok a konstancai támaszpont kibővítésére. Mire a 2,5 milliárd eurós, másfél évtizedig tartó projekt befejeződik, a jelenlegi németországi ramsteini bázisnál is nagyobb jön létre, amely akár tízezer katonát és családtagjaikat is képes lesz befogadni. A Fekete-tenger mellett, azaz az orosz-ukrán konfliktus közelében található bázison lesznek boltok, iskolák, kórház és mozi is. Jelenleg a légitámaszponton mintegy ötezer katona teljesít szolgálatot, főleg amerikaiak.
9. BRIT SZÍNKAVALKÁD
Megvan Európa első fekete kormányfője. A premier a wales-i Munkáspártnak köszönhető, amelyik szoros küzdelemben az 50 éves, walesi apától és zambiai anyától származó Vaughan Gethinget választotta pártvezetőjének. Ez a kormányfői tisztséget is maga után vonja, a Nagy-Britanniához tartozó országrész eddigi vezetője ugyanis decemberben váratlanul lemondott posztjáról. A jelenlegi helyzet szerint tehát Wales első ember fekete, Skóciáé egy másodgenerációs pakisztáni muszlim, míg egész Nagy-Britanniáé egy kelet-afrikai indiai szülőktől származó hindu.
10. MESSZE KELL MENNI A JÓ LEVEGŐÉRT
A világon mindössze hét ország van, amelynek megfelelően tiszta a levegője: Észtország, Finnország, Izland, valamint Ausztrália, Új-Zéland, Mauritius és Grenada. Az Egészségügyi Világszervezet 134 országban vizsgálta a levegőben lévő mikroszkopikus koromrészecskék mennyiségét, és megállapította, hogy ugyan a legtöbb helyen jobb lett a levegő a múlt századhoz képest, a nemzetközi szabványokat a fenti országokat kivéve sehol sem érik el. A magyar adatok például a kívánatos szint 2-3 szorosát mutatják, ami rosszabb, mint az osztrák, de jobb, mint a román mutató.
