1. MEGFELEZETT NÖVEKEDÉS, VÉGE A KAMATSAPKÁNAK
A kormány lassan csaknem megfelezi az idei növekedési kilátásokat: a korábban várt 4 százalék helyett januárban már 3,6 százalékot tűzött ki Varga Mihály pénzügyminiszter, de most már csak 2-3 százalék közötti növekedési ütemmel számol. Tavaszi banki fazonigazításként áprilistól kivezetik a betéti kamatsapkát, amely másfél évig a vállalati és a 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott. Célja az volt, hogy intézményi befektetők a magas jegybanki alapkamatot kihasználva ne realizálhassanak indokolatlanul nagy hozamokat. Így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn a kötelező korlátozás a kamatokon, jelen állás szerint június 30-ig.
2. LÁZÁR-SPARRING AZ OSZTRÁK FŰSZERESSEL
A Continental után a Spart is megfenyegette Lázár János építésügyi miniszter. A Spar bűne – amellett hogy az Orbán-kormányt bepanaszolta Brüsszelben az árstop és a különadó miatt – az, hogy nyilvánosságra hozták Orbán Viktor kérését, amivel rokonának befektetési lehetőséget kért volna a magyar Spar-leányvállalatba. Lázár azt mondta, ennek „hazudozásnak” meg fogja fizetni „az osztrák fűszeres-közértes” az árát. Közben kiderült: bizalmi emberét ültette Lázár annak a vállalatnak az élére, ahova aztán kiszervezte a tárcája alá tartozó állami cégek beszerzéseit. Így a MÁV, a MÁV Start, a Volánbusz és a Magyar Közút összes beszerzését az a MÁV Szolgáltató Központ végzi, amelynek vezérigazgatója Lázár régi iskolatársa.
3. PÜSPÖKNEK SEM KELL NEKIK BALOG
Kemény hangú nyilatkozatban kérte 24 református értelmiségi Balog Zoltánt, hogy a dunamelléki püspökségről is mondjon le a kegyelmi botrányban való érintettsége miatt, mert ragaszkodása a tisztséghez tehertétel egyházának, amely emiatt napról napra veszít hitelességéből. A nyilatkozat aláírói – köztük Balog korábbi barátai – szerint „az isteni kegyelmet összekeverni az államfői kegyelmi jogkör gyakorlásával súlyos visszaélés”. A püspök elnöki tanácsadóként támogatta a bicskei pedofil-ügyben elítélt K. Endre kegyelmi ügyét, a botrány miatt a református zsinat lelkészi elnöki tisztségéről lemondott, de a püspökségét minden erejével igyekszik megtartani, ami tovább mélyíti a református egyházban a válságot.
4. TOKAJRA MEGINT ÁLLAMI PÉNZESŐ HULL
Hatalmas városfejlesztés indul Tokajban több mint 10 milliárd forintos állami támogatásból. A pénz a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül érkezik, nagy részét Kreinbacher József pezsgőkirály cége és Szabadics Zoltán, a Balatoni Hajózási Zrt. vezetőjének vállalkozása használhatja fel. Felújítják a Városháza főhomlokzatát és a járási hivatal palotahomlokzatát, az Aranysas fogadót, a rendezvényparkot, renoválják a Tokaji Írótábor helyszínét és a Degenfeld palota épületét is. Az elmúlt években több száz milliárdos állami forráshoz jutó Tokaj-Hegyalján komoly érdekeltségekkel rendelkezik a kormányfő lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István. Tavaly csaknem 100 hektár földet vettek itt, a Patricius Borház is az övék, és ők üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát.
5. SZTRÁJKBÓL BÖRLESZK AZ OPERAHÁZBAN
Klasszikus dalszínházi négyórás darab helyett egy komédia és egy standup-show bő órányi keverékét láthatták a nézők az Operaház tegnap esti előadásán. Az előző este kezdődött sztrájk miatt a Don Giovanni ottmaradt díszletében került színpadra Erkel Hunyadija, a csúszva kezdődő előadást pedig a főigazgató kétnyelvű beszéde nyitotta meg, jelezve, hogy akinek nem tetszik a rögtönzés, menjen haza. Ezután kisfilmet vetítettek az Operaház történetéről, majd büfés szünet jött, ingyenes pezsgőosztással, eközben legalább százan távoztak jegyük visszaváltásával. Ekkor énekes-zongorás Hunyadi-rész jött a sztrájkoló zenekarra várva, de az később sem csatlakozott, a főigazgató páholyából kedélyesen kommentált, Erkelről sztorizott, nekifutottak még egy rövidített zongorás előadásnak, s a maradók vastapssal jutalmazták a helyzettel birkózó énekeseket. Eközben a szomszédos, forrongó Zeneakadémián három igazgató is távozik a hónap végén, mert nem tudnak együtt dolgozni a kormány által favorizált kancellárral.
6. AKIK AKARTÁK, MÁR MIND MEGKAPTÁK
Amióta létezik a határon túli magyaroknak bevezetett állampolgárság, 1 175 000 ember kapta meg. Ezt sokáig nem lehetett tudni, most Semjén Zsolt miniszterelnök hozta nyilvánosságra egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva. Mivel az egymilliomodik külhoni magyar 2017 végén tette le ünnepélyesen az állampolgári esküt, az látszik, hogy azóta alaposan lelassult a gyarapodás üteme.
7. NEM TARTJA IZGALOMBAN A BEVÁNDORLÁS A FIDESZESEKET
Az európai szélsőjobboldali pártok támogatói megosztottak Ukrajna támogatásában és az EU-tagság fenntartásában is, míg a migráció most nem is annyira jelentős téma számukra. Ezt mutatja egy EU-s felmérés, amelyet 12 tagországban végeztek el, köztük nálunk is. A tizenkettőből négy ország (osztrákok, németek, svédek, hollandok) összes megkérdezettjének többsége véli azt, hogy a helyi szélsőjobb ki akar lépni az unióból, míg csak a saját radikális támogatók véleményét nézve Orbán és Meloni pártjáról gondolják ezt legkevesebben, 18 és 15 százaléknyian. Érdekesség azonban, hogy míg a teljes olasz közvélemény pont ugyanígy nem hisz Meloni kilépési szándékaiban, addig a fideszesekkel szemben már a magyarok majdnem fele tart ettől Orbánnál. Ukrajna háborús támogatását a fideszesek ellenzik messze legnagyobb arányban (88 százalékuk), őket az osztrák Szabadságpárt támogatói követik 70 százalékkal. A tizenkét ország radikálisaiból hat tartja nagyobb bajnak a bevándorlást a kivándorlásnál, a Fidesz-tábor nincs közöttük, viszont éllovas a Trump-támogatásban.
8. ELFOGYOTT A MAGYAR A JÉGRŐL
Nem lehet azzal vádolni a veterán fideszes Kósa Lajos vezette korcsolyaszövetséget, hogy ne fogadná tárt karokkal a külföldieket vagy állást foglalna az ukrán-orosz konfliktusban. Elég csak egy pillantást vetni a most kezdődő montreali műkorcsolya vébé magyar válogatottjára: Vlasenko, Pavlova, Sviatchenko, Ignateva és Szemko (kapitány: Dmitry Savin). A tavalyi vb-n még csapatba került egyetlen Magyarországon születettként Láng Júlia, de a fogyás teljes, immár kizárólag orosz vagy ukrán földön született honosított versenyzők korcsolyáznak piros-fehér-zöldben. Nem mintha ezzel éremhalmozó esélyeket is importáltunk volna: a párostól várható nyolcba kerülés.
9. HORVÁT ALKOTMÁNYOS ZŰRZAVAR
Még nagyobb lett a horvát alkotmányos káosz, miután az alkotmánybíróság eltiltotta az államfőt, hogy a baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltjeként kampányoljon, és felszólította, hogy ha ilyen tervei vannak, akkor mondjon le, különben közbe fog lépni. Zoran Milanovic erre azonnal maffiamódszerekkel és alkotmányos puccsal vádolta meg a testület elnökét (az egykori kormánypárti igazságügy-minisztert) és közölte, hogy nem mond le, csak a továbbiakban egyszerűen nem fognak beszélni arról, hogy miniszterelnök akar lenni, a választók már úgyis tudják. Ezt viszont Andrej Plenkovic jelenlegi kormányfő minősítette puccskísérletnek. A közvélemény-kutatások szerint Milanovic színre lépésével tízről öt százalék körülire csökkent a gazdasági helyzeten és az életszínvonalon is javító, de korruptnak tartott jobboldali kormánypárt előnye. Ráadásul az eredmény azáltal is kiszámíthatatlanabbá vált, hogy az elnök teljesen váratlanul április 17-re, szerdára tűzte ki a választás napját, amely így szabadnap lesz, várhatóan jócskán növelve a részvételt.
10. GÁZAIAK AZ ÉHÍNSÉG KÜSZÖBÉN
Most már az Egyesült Államok is azonnali tűzszünetre szólítana fel Gázában, legalábbis ilyen határozattervezetet kezdett el Washington köröztetni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Bár a pontos megfogalmazás még nem ismert, maga a lépés a Fehér Ház növekvő türelmetlenségének jele Izrael hajthatatlanságával szemben, hiszen Amerika eddig mindig megvétózta, amikor más próbált azonnali fegyvernyugvásra felszólítani. A helyzet közben egyre súlyosabb az övezetben, ahol az ENSZ szerint éhínség közvetlen veszélye fenyeget. A világszervezet szakértői szerint több mint egymillió ember van veszélyben, és egyre több felvétel jelenik meg súlyosan alultáplált gyerekekről.
