1. ÚJ OTTHONFELÚJÍTÁSI PROGRAM INDUL
Új, 108 milliárd forintos otthonfelújítási kormányprogram indul június elején. A most bejelentett program segítségével az 1990-ig megépült családi és ikerházakat lehet korszerűsíteni akár 7 millió forintos beruházással, amiből egymillió az önerő és 6 millió az állami hozzájárulás vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes hitel formájában. A nyílászárók cseréjét, a szigetelést, a fűtés és melegvíz-korszerűsítéssel kapcsolatos munkálatokat lehet elvégezni a ház energiahatékonyságának javításáért. A támogatást csak a vezetékes gázhálózatra kötött házak felújítására lehet igényelni és az is feltétel, hogy a korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
2. A BOLTOK MÉG GÖDÖRBEN, DE AZ IPAR MÁR ÉLEDEZIK
Még mindig gyengélkedik a magyar kiskereskedelem: a statisztikai hivatal szerint februárban ismét csökkent a boltok forgalma havi bázison, pedig már az infláció is alacsonyabb, és a bérek is emelkedtek. Éves bázison növekedést mért a KSH, de például a 2021-es év havi átlagát még mindig nem érte el a boltok forgalma. azaz egyelőre nem jött el a pozitív fordulat a hazai fogyasztásban. Viszont végre életjelet adott magáról az ipar, amely több mint egy év után ismét emelkedett éves szinten februárban, ráadásul januárral összevetve jelentős, 3,5 százalékos bővülést regisztráltak a statisztikusok.
3. TIBORCZ ESETE A SPAR-VÁSÁRLÁSSAL
Egy nemzetközi oknyomozó portál magyar forrásai szerint a kormányfő veje, Tiborcz István is érdeklődött az osztrák SPAR kiskereskedelmi áruházlánc magyar leánycégének megvétele iránt. Ezt Tiborcz és befektető cége azonban tagadja. Egy viszont biztos, az osztrák cég vezére nemrégiben kijelentette, hogy viszonylag nyíltan megmondták nekik, hogy akkor javulhatna elmérgesedett viszonyuk a magyar kormánnyal, ha engednék, hogy Orbán Viktor egy rokona részesedést szerezzen. Az oknyomozók osztrák információi szerint egyébként egy évvel ezelőtt a magyarországi milliárdos orosz Rahimkulov-család is próbálta megvenni a magyar SPAR-t, de az osztrákok minden vételi ajánlatot visszautasítottak, és nehézségeik ellenére maradnak a magyar piacon, miközben Brüsszelben harcolnak a magyar kormány különadója ellen.
4. AZ IRODISTÁKAT A MÁV-KÖZPONTBÓL, A VASUTASOKAT RÁKOSRENDEZŐRŐL KÖLTÖZTETIK KI
A SPAR mellett újabb osztrák cégcsoportnál merült fel a gyanú, hogy a kormány célkeresztjébe kerültek. Első olvasat szerint ugyanis erről szólt, hogy a MÁV-Volán-csoport bejelentette, elkötözteti 2100 alkalmazottját a Raiffeisen tulajdonában álló központi irodaházból. Az osztrák cég közleménye szerint azonban nem politikai okok állnak a döntés mögött, egyszerűen lejárt a szerződés. Ugyanakkor a lépés abból a szempontból mégis váratlannak tűnik, hogy az új székház csak 2026-ra épül fel Budán és egyelőre senki nem árulta el, addig hol lesznek a dolgozók. Még aggasztóbb a helyzete a MÁV rákosrendezői szolgálati lakásaiban élő bérlőknek, akiknek a mini-Dubaj terve miatt kell villámgyorsan távozniuk otthonaikból. Többen panaszkodtak, hogy rossz minőségű, penészes cserelakásokat ajánlanak fel nekik. Összesen 27 családnak kell május végéig elhagynia lakását, de eddig csak néggyel sikerült megegyezni.
5. MAGZATKÁROSÍTÓ SZER AZ AKSIGYÁRNÁL
Magzatkárosító oldószert találtak a Samsung gödi akkuüzeme mellett kiömlő szennyvízben. A Greenpeace még februárban vett mintákat a Göd-ÉRT Egyesülettel közösen, mikor egy csőtörés miatt sok víz folyt ki a közeli termőföldre. A csőtörést elhárították, a szennyvíz azonban kiterjedt tócsákban ott maradt a közeli termőföldön. A szennyvízből és a földből vett mintákat vizsgálva jelentős mennyiségben mérgező hatású NMP-oldószert találtak, ami veszélyezteti a születendő gyermek egészségét és vetélést is okozhat. Ugyanezt az anyagot találták meg korábban kisebb értékben a gödi kutakban is, és ebből a vegyületből került a levegőbe 2019 és 2022 között 88 tonnányi.
6. AHOL A MAGYAROK LESZNEK A KÜLFÖLDI ÜGYNÖKÖK
Oroszország és Magyarország után Szlovákia is törvényt hozna a külföldről (is) támogatott civilszervezetek ellen, ami ebben az esetben a felvidéki magyarok egyesületeit is jelenti. Az új szlovák koalíció szélsőjobboldali pártja terjesztette be a javaslatot, amelynek értelmében az évi ötezer eurónál (kétmillió forintnál) nagyobb határon túli támogatásban részesülő civileknek ki kell írniuk, hogy külföldről támogatott szervezetek. A tervezet ellen a felvidéki politikusok tiltakoznak, az új populista szlovák kormány legfontosabb európai uniós szövetségesének számító magyar vezetés még nem szólalt meg az ügyben. A magyar külügyben egyébként meglett a kommunikációért felelős új államtitkár a volt Fidelitas-elnök, parlamenti képviselő Illés Boglárka személyében. Elődje, Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatója lett.
7. TALÁN SEGÉLYHEZ JUTNAK A GÁZAIAK
Izrael engedett a nyomásnak és bejelentette, hogy újabb határátkelőhelyeket nyit meg az éhező Gázai övezetbe irányuló a segélyszállítmányoknak. Azt is közölték, hogy kirúgtak két katonai vezetőt a világszerte óriási felháborodást kiváltó légicsapás miatt, amelyben hét külföldi segélymunkás vesztette életét. Előzőleg az amerikai elnök telefonon adott ultimátumot az izraeli kormányfőnek, hogy véget ér az amerikai támogatás, ha nem javít a gázaiak helyzetén. Izrael egyre nagyobb globális elszigeteltségét mutatja, hogy az eddig határtalanul Izrael-barát Donald Trump az elmúlt napokban kétszer is bírálta a zsidó államot, amely szerint vesztésre áll a PR-háborúban.
8. CSAK AZ ANGOL
Nagy-Britannia nem vesz részt az Erasmus európai diákcsere-programban, méghozzá azért, mert a brit tanulók egyáltalán nem beszélnek idegen nyelveket. Ezzel indokolta a brit kormány Brüsszel ajánlatának elutasítását, az EU ugyanis szerette volna, ha a britek az unióból való kilépésük ellenére az Erasmusban maradnak. Ez azonban London számításai szerint évi 300 millió eurós veszteséget okozott volna a brit adófizetőknek, mert hozzájuk sokan akartak volna jönni külföldről tanulni, tőlük viszont sokkal kevesebben lennének képesek európai egyetemek képzésein részt venni. A magyarok nyelvtudási helyzetéről ma meglepő módon a Magyar Közlöny közölt tanulságos információt: a hivatalos értesítő mellékletében a legismertebb nyelvvizsga-központ, az ELTE Origója négy oldalon, hosszú tömött sorokban sorolta az elmúlt időszak csalásai miatt érvénytelenített nyelvvizsga-bizonyítványok számát.
9. VIDÉKI MŰVÉSZ LETT A NEMZET SZÍNÉSZE
Az egész pályafutása alatt ízig-vérig vidéki színésznek megmaradt Csikos Sándort választották maguk közé a januárban elhunyt Benedek Miklós helyére a Nemzet Színészei. A titulust viselők így most tizenegyen lettek, mert közben elhunyt közülük Tordy Géza is. A 83 éves Csikos Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész, Miskolc, Debrecen, Győr és Nyíregyháza társulataiban játszott, utóbbi színházban volt direktor is, 1993 óta újra a debreceni Csokonai Színház tagja. Öt évtizedesnél hosszabb karrierje alatt kétszáznál több szerepet alakított, ő volt az egyik legtöbbet látott Lucifer Az ember tragédiájában. 1956-os szerepvállalásáért iskolája elbocsátotta. Magával kapcsolatban úgy fogalmazott: rendeltetése volt vidéki színésznek lenni, amibe sosem akart belekeseredni.
10. ELHUNYT A SZOCIOLÓGIA NAGYASSZONYA
Meghalt 93 éves korában a magyar szociológia legendás alakja, Ferge Zsuzsa. Kecskeméti Zsuzsanna néven született Budapesten, közgazdászdiplomát szerzett, 2002-ben választották a tudományos akadémia rendes tagjává, 2009 óta szülővárosa díszpolgára. Számos tanulmánya és könyvei a hazai szociológia egyik mesterévé emelték, tudományos munkásságát 1995-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Ferge Zsuzsa fő kutatási területe a (gyermek)szegénység és a társadalmi marginalizáció volt, közéleti fellépéseiben mindig mélységesen baloldali volt, miközben azt vallotta, alig fordult elő a rendszerváltás óta olyan időszak, amikor az aktuális magyar kormányok vállalt világnézetükkel egyező társadalompolitikát folytattak volna.
