1. BAJBAN A BÜDZSÉ: 700 MILLIÁRDNYI BERUHÁZÁST HALASZTANAK EL
Visszatért a betegségéből felépült Gulyás Gergely, és így a Kormányinfó is, amit ma Varga Mihály és Nagy István miniszterek részvételével tartottak. A mai tájékoztatót már az új szóvivő, Vitályos Eszter nyitotta meg. A pénzügyminiszter alacsony inflációt ígért, sőt reálbér-növekedést is, amit szerinte a gazdaság idei 2,5 százalékos, és a jövő évi 4,1 százalékos növekedése tesz lehetővé. Azt is mondta, hogy az államháztartási hányt idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra csökkentik, ennek érdekében halasztanak el 675 milliárdnyi állami beruházást. Míg Varga az éves hiánycél idő előtti teljesítése ellenére kerülte a megszorítás szót, míg az agrárminiszter pénzt osztott: a gazdáknak a már kifizetett 470 milliárdnyi támogatás után május végéig átutalnak még 265 milliárdot, a gázolaj után évente befizetett adójuk visszaigényelhető részét 90 százalékra emelik, és 45 milliárddal növelik az Agrár Széchenyi Kártya program keretösszegét.
2. KINEK PUHA, KINEK KEMÉNY
Az Európai Parlament is áldását adta az új uniós migrációs törvénycsomagra, amely elvileg komoly szigorítást jelent, de kérdés, hogy a gyakorlatban is így lesz-e. Két év múlva kezdik alkalmazni a csomagot, amely felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását és a menedékjogban nem részesülők visszazsuppolását. Ez utóbbi azonban korábban sem nagyon sikerült, mert se a migránsok, se a származási országaik nem voltak együttműködők. A magyar kormány által leginkább támadott rész a kötelező szolidaritás elve, aminek értelmében annak a tagállamnak, amely nem hajlandó a frontállamokból (például Olasz- és Görögországból) menekülteket átvenni, fizetnie kell. A javaslatot kompromisszumos jellege miatt jobbról és balról is támadták, nem elég keménynek, vagy túl keménynek tartva azt, így az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy megkapja-e a többséget. A magyar kormány szerint a reform nyílt támadás Magyarország ellen, s az egyetlen hatékony megoldás az volna, ha még az EU-n kívül megállítanák a migránsokat.
3. AZ IZRAELIEK LIKVIDÁLTÁK A HAMASZ-VEZÉR CSALÁDJÁT
Az izraeliek egy légicsapásban megölték a Hamász első számú politikai vezetőjének három fiát. Mindezt maga Iszmail Hanije jelentette be, hozzátéve, hogy négy unokája is életét vesztette a támadásban, amely akkor érte a járművüket, amikor a család a muszlim böjti hónap végének ünnepére igyekezett. Izrael az unokákról nem beszélt, de azt megerősítette, hogy végzett a három fiúval, akik szerinte a Hamász fegyveres szárnyában tevékenykedtek. Hanije a szervezet politikai, tehát nem a katonai vezetője, aki Katarban él, de számos gyereke és unokája Gázában maradt, akik közül már korábban is többekkel végzett az izraeli hadsereg. Hanije dicsőségnek nevezte, hogy mártírokká váltak családtagjai. A Hamász terrortámadására indított izraeli bosszúhadjáratnak eddig több mint 33 ezer halottja van, a tűzszüneti és túszelengedési tárgyalások hónapok óta eredménytelenül zajlanak.
4. ELHALASZTJÁK A CT- ÉS MRI-VIZSGÁLATOK ÁLLAMOSÍTÁSÁT
Ez év november eleje helyett csak 2025 végén államosítaná a kormány computer tomográf (CT), és a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatokat. Egy új kormányrendelet tervezete szerint jövő év végéig maradhatnak az egészségbiztosítóval szerződő magánszolgáltatók is, A tavaly júliusban elhatározott államosítás halogatásának indoka az, hogy „nem áll rendelkezésre elégséges állami kapacitás”, vagyis a kormány nem tudja biztosítani az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, a elegendő számú szakdolgozót és az új gépeket.
5. A PÉNZROMLÁS ENYHÜLT, DE A MEGÉLHETÉS DRÁGULT
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a statisztikai hivatal jelentése szerint. 2023 márciusához viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré (30,9 százalék), a sertéshúsé (9,1 százalék) nőtt, míg a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent. A háztartási energia 3,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a gáz ára 6,9, az áramé 3,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak márciusban. Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül a baromfihús 0,5, a sertéshús 0,4 százalékkal került többe, míg a száraztészta 1,9, a cukor 1,7, a tojás 1,3, a kenyér pedig 0,4 százalékkal lett olcsóbb. A szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatásért 10,8 százalékkal kell többet fizetni.
6. NYILVÁNTARTÁSBA VETTÉK MAGYAR PÁRTJÁT
A Nemzeti Választási Bizottság mai ülésén nyilvántartásba vette a Tisztelet és Szabadság Pártját (TISZA), így elhárult az akadály Magyar Péter és követői előtt, hogy elindulhassanak a nyári Európai Parlamenti-választásokon. Ehhez április 20-tól kezdhetik gyűjteni az ajánlásokat, a listaállításhoz szükséges húszezer aláírás megszerzése nem lesz nehéz, hiszen Magyar Facebook-oldalát 250 ezren támogatják. Varga Judit exférjéről beszélt régi barátjuk, Gulyás Gergely a mai Kormányinfón, jelezve, ő késleltetni igyekezett Magyar politikai szerepvállalását, mert arra, szemben feleségével, nem tartotta alkalmasnak. A Momentumot vezetője, Donáth Anna pedig azért kritizálta Magyart, mert szerinte Gyurcsány és Orbán híveinek mintájára ő is elszabadítja az „aki nincs velem, az ellenem” kirekesztő indulatait.
7. BARANYI KRISZTINA BALOLDALI KIHÍVÓT KAPOTT
Saját polgármester-jelöltet indít Ferencvárosban a baloldal civil szervezetekkel közösen Baranyi Krisztina regnálókerületvezető ellen. Nem is akárkit, Gegesy Ferencet, aki 1990–2010 között, öt cikluson át sikeresen vezette a IX. kerületet az SZDSZ színeiben. Gegesy egyébként tavaly novemberig főtanácsadója volt Baranyinak, ám most a mögé álló kerületi MSZP-, DK-, Párbeszéd-, Jobbik- és volt Momentum-képviselőkkel együtt úgy látja, a saját egyesülete élén momentumos és kutyapárti támogatással induló polgármester stílusa folyamatos belháborúzást szül. Gegesy 74 évesen frissnek érzi magát, s visszatérése esetén békét teremtene és a kerület rehabilitációjára koncentrálna. Baranyit meglepte elődje indulása és összefogása régi ellenfeleivel.
8. INGYENES KÉSZPÉNZFELVÉTEL A POSTÁKON
A parlament törvénymódosítása nyomán mostantól a bankjegykiadó automatákon kívül a postákon is lesz lehetőség havonta két alkalommal ingyenesen felvenni készpénzt, maximum 150 ezer forint értékben. Az új jogszabály EU-irányelveket követ, segítve az olyan települések lakóit, ahol nincs ATM, de van postahivatal. A kormány egyébként saját hatáskörben tavaly júliustól már bevezette a vásárlással egybekötött készpénzfelvételt 40 ezer forintig, a törvény ezt a lehetőséget bővíti tovább.
9. IVÁNCSÁN SZIVÁROG, ÉRDEN SZAVAZTATNÁNAK
Márciusban egyszer ki kellett üríteni az akkumulátorgyárat Iváncsán, mert a dolgozók orrvérzésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak, miután szúrós, szerintük elektrolit-szagot éreztek. A gyár szerint nem történt veszélyes anyag szivárgás, csak egy szivattyú karbantartása okozta a kellemetlen szagokat, s a levegőminőség is megfelelő volt. Iváncsán egyébként korábban az aksigyár építése alatt négy baleset is történt, amelyekből három halálos volt. Közben a Fidesz is beszáll az akkuellenes hangulatba, ám furcsa módon Érden kezdeményezett népszavazást a térség kormánypárti parlamenti képviselője, miközben ott önkormányzati határozat van egy éve arról, hogy a város nem fogadhat be ilyen gyárakat – nem úgy a szomszédos Sóskúton, ahol egy szlovén beruházás ellen tiltakozik a lakosság.
10. MENEKÜLNEK AZ URAL MELLŐL
Oroszországban és Kazahsztánban összesen több mint 110 ezer embert kellett kitelepíteni a nyolcvan éve nem látott méretű áradások miatt. Az Uralban lezajlott gyors hóolvadás miatt az Ural és a Tobol, valamint mellékfolyói is kiléptek medrükből. Európa harmadik leghosszabb folyója Orszk városánál egy gátat is áttört és elöntötte a negyedmilliós település egy részét. A legnagyobb kérdés, hogy megtörténik-e ugyanez a félmilliós Orenburg városánál is.
