1. ÖSSZERAZZIÁZTÁK ORBÁNÉK BRÜSSZELI KONFERENCIÁJÁT
Zűrzavarban és csonkán próbálták megtartani rendőrségi igazoltatások és blokád közepette a szuverenista nemzeti konzervatívok békepárti brüsszeli konferenciájának nyitónapját. A magyar Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodája által is szervezett rendezvény első két helyszíne a botránytól tartva visszakozott, a harmadikon pedig rendőrök jelentek meg, a városrész baloldali polgármesterére hivatkozva, aki a „szélsőséges és euroszkeptikus” előadók miatt a közrend megzavarásának kockázatával, azaz ellentüntetéssel érvelve próbálta betiltani a konferenciát, amin ma a Brexit atyja, a brit Nigel Farage már megtartotta előadását, holnap pedig Orbán Viktor mellett Mateusz Morawiecki lengyel exkormányfő is fellépne. Orbán szerint Brüsszel szintet lépett a véleményterrorban, s őt utoljára 1988-ban a kommunisták akarták így elhallgattatni. A belga miniszterelnök elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek nevezte a brüsszeli kerületi polgármester betiltást célzó akcióját.
2. A MINISZTERELNÖK MEGEMELTETTE A TERRORKÉSZÜLTSÉGET
Orbán Viktor kezdeményezésére magasabb szintre emelték a terror elleni készültséget Magyarországon, miután Irán szombat éjszaka dróntámadást indított Izrael ellen. Ez szigorúbb védelmet jelent a fontos létesítményeknek és az állami vezetőknek, megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken, a tömegrendezvényeken, valamint a zsidó felekezethez tartozó intézmények környezetében. Mostantól kiemelt(ebb) védelmet kapnak a stratégiai jelentőségű objektumok: az atomerőmű, az áramellátás és a gáz-vízellátás, a távközlés, a pénzügyi intézmények és a veszélyes üzemek is.
3. AZ ÁLLAMFŐ VISSZAKOZOTT APJA MÚLTJÁVAL KAPCSOLATBAN
Jóval árnyaltabban fogalmazott a korábbiaknál édesapja történelmi múltjával kapcsolatban a köztársasági elnök a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. Sulyok Tamás korábban a családi legendáriumra hivatkozva hazafias filoszemitának nevezte apját, ám több történész is antiszemita nyomokat talált múltjában. Az államfő ezúttal a parlamentben azt mondta, megrendítette, amiket apjáról a utóbbi hetekben hallott a nyilvánosságban, de egykori hallgatásáról már nem tudja megkérdezni. Sulyok ugyanakkor azt is hozzátette, személyes múltját is vállalva hajt fejet az áldozatok előtt. Nagyon más okból, de nehéz napok jöhetnek a Sulyok helyére az alkotmánybíróság élére a Fidesz által felkért, de azt elutasító Trócsányi Lászlóra, miután főnököt kapott maga fölé a Károli egyetem rektoraként. A református zsinat ugyanis visszahozta kancellárként 2022-ben menesztett elődjét, miközben Trócsányi éppen a rektorság miatt nem akart alkotmánybírósági elnök lenni.
4. KARIKÓ KATALIN SZEGEDEN HAGYJA A NOBEL-PÉNZT
Alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza a Nobel-díjával együtt elismerésként kapott több mint félmillió dollárt Karikó Katalin biokémikus. Az orvosi-élettani Nobel tavalyi magyar kitüntetettje ezt mai szegedi előadásán jelentette be, ahogyan azt is, hogy Nobel-érme másolatát is egyetemének adja. Döntését azzal indokolta, hogy a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén rengetegen dolgoztak, ezért szeretné megosztani a kitüntetést a következő generációkkal is. A díj másolatát az egyetem egy Karikó életútját bemutató új, állandó kiállításon helyezi el.
5. SOKBA KERÜL A SZOLIDARITÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK
Míg tavaly 724 önkormányzat, idén már 848 fizet szolidaritási hozzájárulást megemelkedett adóbevétele miatt. A befolyt pénzt a hátrányos helyzetű, iparűzési forrásokban szegény települések között osztja szét a kormány. Tavaly ilyen módon összesen 237 milliárd forintot vont el az állam a tehetősebb önkormányzatoktól, idén pedig csaknem 311 milliárdot fognak beszedni és átcsoportosítani. Több, szolidaritásra kötelezett ellenzéki polgármester vitatja a visszaosztás korrektségét, a pénzügyi tárca viszont adatokkal érvel mellette.
6. MÉGSEM VESZTETTE EL KÖZPÉNZ JELLEGÉT
A Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozott az „elvesztette közpénz jellegét” modernkori szólásról, amit a fideszes Kósa Lajos mondott az alapítványokba vitt közvagyon sorsáról. A strasbourgi bíróság szerint nem lehet eltitkolni, hogy kik kaptak pénzt a nemzeti bank alapítványaiba tíz éve betolt 267 milliárdból. A közérdekű adatigénylési pereket a magyarországi eutanáziáért küzdő gyógyíthatatlan beteg ügyvéd, az egyre rosszabb állapotba kerülő Karsai Dániel vitte végig egy jogvédő szervezettel. Itthon csak részsikert értek el, a magánszemélyeknek történő kifizetéseket az összes bírói fórum szerint titkolni lehet. Az Alkotmánybíróság ugyan törvényalkotásra kötelezte az Országgyűlést, de a konkrét ügyben elutasította az adatigénylést. A parlament pedig törvényével a 33 közérdekű alapítványba vitt több ezer milliárdnyi állami vagyon kezelésére szabad kezet adott a kurátoroknak.
7. A KÖZTÉVÉBEN DEBÜTÁL A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Első hallásra furcsa ellentmondás lehet, bár a kínai nyitás okán mégsem, hogy a kőkemény konzervatív ideológiájáról ismert jobboldali kormányzat közmédiájában debütál Magyarországon műsorvezetőként a mesterséges intelligencia. A Duna televízió ősrégi márkanevet viselő Delta című tudományos magazinjában lép színre a Bíró Ada névre keresztelt műsorvezetőnő, akinek megjelenését, hangját és mozgását is számítógéppel hozták létre. Az MI-képernyősnek hús-vér társa is van, mondandóját pedig a műsor szerkesztői határozzák meg. A virtuális tévésnek már közösségi médiás oldala is van. Ezzel szemben igazi retrohír a médiából, hogy a digitális pornóval szupergazdaggá vált, politikai ambíciókat is kipróbáló Gattyán György milliárdos Havas Henriket igazolta le Frisshírek nevű médiavállalkozása élére, s a veterán celebnek mesterséges intelligencia által generált cikkek felügyelete mellett oknyomozó csoportot is életre kell hívnia.
8. TRUMP, AZ AMERIKAI ÚTTÖRŐ
Először állt büntetőperben bíróság elé amerikai (ex)elnök. Természetesen Donald Trumpról van szó, akinek New Yorkban kezdődött tárgyalása, amiért pénzt fizetett egy pornószínésznőnek, hogy ne beszéljen állítólagos viszonyukról. Ez persze önmagában nem lett volna törvényellenes, ám az igen, hogy az így kifizetett pénzt Trump jogi költségként levonta az adóalapjából. Bár elvileg ezért a csalásért börtön is járhat, a pénzbüntetés jóval valószínűbb, s amúgy egyik sem zárja ki az elnökválasztási versenyből, amelyben hajszállal vezet a hivatalban lévő Joe Biden előtt. Ugyanakkor a peren való jelenlét gátolhatja a kampányolásban, s az ügyész még további vádakat is emelhet ellene, ha befolyásolni vagy sértegetni próbálja a tanúkat, illetve az eljárásban résztvevőket.
9. GRÚZOK AZ OROSZ ÚTON
Újabb volt szocialista ország kormánya kapott kedvet külföldi ügynöknek bélyegezni a neki nem kedves civil szervezeteket. Grúziában azonban váratlan fordulattal parlamenti verekedésbe torkollott a törvényjavaslat vitája, amikor egy ellenzéki képviselő ököllel fejen vágta az éppen szónokló kormánypárti frakcióvezetőt, ami után általános bunyó tört ki. A jogszabály ellen már korábban is voltak tüntetések, s élesen ellenzik a tervet a nyugati országok is, amelyek szerint ezek ellentétesek a grúz EU-csatlakozási folyamattal. Az országban októberben lesznek választások, s bár a kormánypárt továbbra is a legnagyobb erő az országban, meggyengült a négy évvel ezelőtti voksoláshoz képest. A „külföldi ügynök törvények” Oroszországból indultak hódító útjukra, s ihlették meg egyebek között a magyar kormány civiltörvényét és szuverenitásvédelmi törvényét is, legutóbb pedig a kirgiz parlament fogadott el ilyen jogszabályt.
10. KÉSELÉSEK AUSZTRÁLIÁBAN
Három napon belül két késes támadás is történt Sydney-ben, pedig Ausztráliában az ilyen esetek nagyon ritkák. A második volt a kevésbé súlyos, itt egy asszír püspököt és egy papot szúrt meg a támadó, de egyikük sincs életveszélyben, a tettest viszont kis híján meglincselték a közel-keleti keresztény hívek, akik össze is csaptak az őrizetbe vettet védő rendőrökkel. Az indíték egyelőre ismeretlen a rendőrség előtt, amelyik az első, ennél sokkal tragikusabb támadásnál viszont nagyon is sejti a szándékot. Mivel a bevásárlóközpontban elkövetett merénylet hat halottja közül öt nő volt (a hatodik a közbelépő biztonsági őr), ráadásul a sebesültek nagy része is nő vagy kislány, ezért egyértelműnek tűnik, kik voltak a 40 éves támadó célpontjai. Ezt megerősítette a rendőrök által lelőtt férfi apja is, aki elmondta, fia 17 éves kora óta pszichiátriai kezelés alatt állt, soha nem volt barátnője, ami nagyon frusztrálta.
