1. VISSZAVETT A LENDÜLETBŐL AZ MNB
Tovább lassított kamatcsökkentési ütemén jegybank: monetáris tanácsa a piaci várakozásokkal összhangban 50 bázisponttal csökkentette a hitelek kamataira és a megtakarítások hozamaira hatással bíró alapkamat szintjét, mely így szerdától 7,75 százalék lesz. Elemzők szerint lényegében elfogyott a tér a korábbi kamatvágási ütem tartására – februárban 100 bázisponttal, márciusban 75 bázisponttal vágta a kamatot a jegybank –, mert az Egyesült Államok sem áll jól az inflációval, így ott egyelőre várat magára a kamatcsökkentés, s fokozódnak a geopolitikai feszültségek is, valamint a feltörekvő devizák – így a forint sem – teljesítenek éppen jól, ráadásul a hazai infláció is emelkedésnek indulhat.
2. A MAGYAR ÁTLAGNYUGDÍJ 231 EZER
A magyar lakosság negyede, 2 millió 423 ezer ember részesül ma nyugdíjban. A KSH éves jelentése szerint a kétmillió öregségi nyugdíjas mellett a legtöbben megváltozott munkaképességűekként kapnak nyugdíjjellegű folyósítást, ők 244 ezren vannak. Az elöregedési trendnek megfelelően 2024-re is csökkent a nyugdíjellátottak száma, de arányuk enyhén nőtt a népességen belül, ami Tolna megyében a legmagasabb. A legtöbben jelenleg 160-180 ezer forintos járadékot kapnak, a mediánnyugdíj 205 ezer, az országos átlag 231, amit a budapesti 45 ezerrel halad meg. A nyugdíjasok alig egy százaléka kap 600 ezer feletti havi járandóságot, külföldre 49 ezer embernek folyósítanak, a nemek közti átlagos jövedelmi előny pedig 14 százalékos a férfiak javára.
3. SEREGHAJTÓ AZ UNIÓBAN A KISKERESKEDELEMÜNK
A múlt évben 7,9 százalékkal csökkent a magyar kiskereskedelmi forgalom mennyisége, ezzel az eredménnyel Magyarország Észtországgal holtversenyben az utolsó helyen áll az uniós mezőnyben. Belgium és Szlovénia 6,7 és 6 százalékos mínusszal előz meg minket. Az uniós átlag is 2 százalékos visszaesést mutat. Ugyanakkor Ciprus, Málta, Spanyolország és Luxemburg kiskereskedelmi forgalma 2,6-6,5 százalék közötti növekedést produkált. A magyar kiskereskedelmi forgalom csökkenését leginkább a tavalyi 17,6 százalékos infláció okozta.
4. A FALUSI MINISZTERELNÖK KAMPÁNYLEGENDÁJA
Brüsszel-ellenes politikája jegyében Orbán Viktor a most indult kampányban láthatóan itthon és az EU-ban egyaránt a mezőgazdasági termelők érdekvédőjeként akar fellépni. A héten országjárásra indult miniszterelnök – ahogyan korábban traktorok közt a belga fővárosban is – gazdák körében indította a korteskedést, s magát Magyarország „első falusi miniszterelnökének” nevezte, akitől éppen ezért várhat a vidék segítséget. A bökkenő nemcsak az, hogy Orbán egyébként Székesfehérváron született, bár valóban Felcsúton nőtt fel, hanem több falusi előd jelenléte a történelemben. Nehezen találhatnánk inkább falusi miniszterelnököt annál a Nagy Ferencnél, aki kisgazda politikus és baranyai birtokosparaszt volt, s akit a kommunisták üldöztek el 1947-ben, de a hegyaljai Monok egyenesen két kormányfőt is adott: Kossuth Lajost és a rendszerváltó Németh Miklóst.
5. VISSZAFIATALODOTT A FŐVÁROSI FIDESZ
Teljes sorcsere, avagy vérátömlesztés a kormánypártok budapesti listáján: egyetlen regnáló vagy korábbi ismert fideszes kerületi polgármester és most a fővárosi közgyűlésben ülő képviselő sem kapott bejutó helyet rajta. A Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt vezette listán Sára Botond főispán a második, az I. kerület vezetéséért induló Böröcz László a harmadik, utánuk viszont sorra új arcok jönnek, jellemzően fiatal kerületi képviselők, sokan a kormánypártok ifjúsági szervezeteiből. Van meglepő fejlemény a másik politikai oldalon is: a II. kerületet sikerrel vezető Őrsi Gergely MSZP-s polgármester ajánló aláírásával nem saját pártja jelöltjét, Karácsony Gergelyt, hanem az LMP-s és civil háttérrel induló Vitézy Dávidot támogatta, jelezve, bármilyen pozícióban jól fog tudni vele együtt dolgozni.
6. LETELEPEDÉSI KÖTVÉNY UTÁN ARANYVÍZUM
A letelepedési kötvény után újabb megoldást talált ki a kormány az unión kívüli országok polgárainak tartózkodási engedélyhez juttatására. Miközben a spanyol kormány épp most szünteti meg az aranyvízumot a külföldi ingatlanbefektetőknek, a magyar kormány júliustól bevezeti azt. Lakásvásárlással vagy ingatlanlapba történő befektetéssel lehet majd magyarországi aranyvízumhoz jutni a harmadik országok polgárainak. Főleg fizetőképes kínaiakra számítanak, akik letelepedési lehetőséghez, míg a magyar ingatlanalapok NER-közeli tulajdonosai pénzforráshoz juthatnak. A „vendégbefektetőknek” egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján 95 millió forintnyi befektetési jegyet vagy 190 milliós ingatlant kell megvenniük, vagy egy alapítványi felsőoktatási intézményt kell támogatniuk 377 millióval. Ezért cserébe 10 évre tartózkodási engedélyt kapnak, ami további befektetések vállalásával 10 évvel meghosszabbítható.
7. MEGINT ELSZÁLLT A TANKERÜLETEK ADÓSSÁGA
A tankerületek tartozása a tavaly decemberi 1,8 milliárdos adósságrendezés ellenére újratermelődött és februárban már ismét 1,6 milliárd forint volt. Ennek oka, hogy a költségvetésben nem terveznek elég pénzt az energiaszámlákra, csak utóbb biztosítják a kompenzációt. Emiatt több tankerület – 60-ból 26 – már januárban újabb adósságot halmozott fel, közülük hét 100 milliónál is többet. A legnagyobb, 340 milliós adóssága a Belső-Pesti Tankerületnek volt, amelynek vezetőjét nemrég őrizetbe vették korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt. A mátészalkai tankerület adóssága 193 millióra, míg vácié 177 millióra nőtt. Februárban az összes adósság valamelyest csökkent, amit 20 tankerület halmozott fel.
8. KISZORULT A VÁROSOKBÓL A VOLT LENGYEL KORMÁNYPÁRT
Nemcsak a kelet-nyugati, de a városi-vidéki viszonylatban is megmaradt Lengyelország döbbenetes kettéosztottsága – ezt mutatja az önkormányzati választások második fordulója. Azokon a településeken rendeztek második kört, amelyeken az első körben egyetlen polgármester-jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét, ide tartozott a 19 vajdasági székhelyből kilenc. A tavalyi választásokig hatalmon lévő Jog és Igazságosság egyetlen esetben sem tudott nyerni, vagyis a jövőben egyetlen nagyvárosi polgármesterük sem lesz. Ugyanakkor a kisebb településeken, már ahol nem függetlenek csatáztak, általában simán verték a kormányoldalhoz tartozó ellenfeleiket. Az eredmények megerősítették azt a képet, hogy Orbán Viktor lengyel szövetségesei nem omlottak össze a választási vereségük után, de az ellenük összejött nyugatos koalíció összességében jóval népszerűbb náluk.
9. GÁZA AZ ÚJ VIETNÁM
A harcművészetekben is képezhetik magukat az amerikai elitegyetemek hallgatói, miután több helyütt is kézitusa alakult ki tüntető progresszív hallgatók és az antiszemita felhangokkal kísért demonstrációkat felszámolni akaró rendőrök között. Az ok természetesen a gázai háború, s bár az Izrael-ellenes tüntetések hónapok óta zajlanak, a helyzet igazán múlt héten durvult el a Columbián, amely azóta át is állt online oktatásra, miután egyes felvonulók a Hamász terroristáit éltették, a kivonuló rendőrök pedig száz rendbontót őrizetbe vettek. A karhatalmi beavatkozás hatására újabb egyetemekre (Yale, Harvard, Berkeley, New York, MIT, azaz a világ legjobbjaira) terjedt át a tiltakozás, több helyütt újabb letartóztatásokat eredményezve. Az amerikai elnök elítélte az antiszemita tüntetéseket, amelynek résztvevői viszont a vietnámi háború ellen tiltakozókhoz hasonlítják magukat.
10. A KLÍMAVÁLTOZÁS EURÓPÁBAN A LEGDURVÁBB
Nem Afrika, de nem is az Antarktisz, hanem Európa a leggyorsabban melegedő földrész az összes közül. Az ENSZ és az EU tudósainak mérései szerint Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, s az átlaghőmérséklete tavaly már 2,3 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A klímakutatók kedvenc megfigyelőhelyeinél maradva: csak az elmúlt két évben az Alpok megmaradt gleccsereinek tíz százaléka olvadt el. De van ennél közvetlenebb drámai hatás is: a hőség okozta európai halálozások az elmúlt két évtizedben mintegy 30 százalékkal nőttek.
