1. FELFALJÁK MAGYAR PÉTERÉK AZ ELLENZÉKET
Óriási átrendeződést mutat az ellenzéki térfélen a választási előrejelzéseiben általában legpontosabb magyar közvéleménykutató intézet, a Medián legújabb mérése, amely szerint a biztos szavazók körében 46 százalékra kissé visszaesett Fideszt már a NER-ből távozott Magyar Péter új pártja követi. A Tisza-pártra már 24 százalék szavazna az EP-választáson, megjelenése 9 százalékra zsugorította a DK-t, míg a kutyapárt most 6, a Momentum 5, a Mi Hazánk pedig 4 százalékon áll. A listavezetők személyes népszerűségében Magyar, Deutsch, Márki-Zay, Dobrev a sorrend. Ugyanakkor a teljes szavazókorú népességben a Fidesz nem csökkent (32 százalék), a Tisza ott is második (16), a többi ellenzéki erő pedig mind veszített támogatóiból. A tendenciától talán nem függetlenül Magyar most a DK-val került összetűzésbe, mert egy fórumán Dobrev Klára külsején gúnyolódott – bár saját értelmezésében nem rajta, hanem az országot elcsúfító plakáterdőn.
2. NÖVEKVŐ GAZDASÁG, CSÖKKENŐ REÁLKERESETEK
Növekedésnek indult a magyar gazdaság. Éves alapon 1,7 százalékkal bővült az első negyedévben, utoljára másfél éve volt ekkora javulás. Az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt a GDP, a bővüléshez leginkább az ingatlanügyletek és a kommunikációs ágazat járult hozzá, míg a nagy súlyú ipar fékezte azt. A német gazdaság és a külső kereslet gyengélkedése miatt a nemzetgazdasági tárca március közepén a korábbi 4 százalékról 2,5-re módosította az idei a GDP-növekedést, 2025-ben viszont már 4,1 százalékkal számolnak. Mindeközben az Eurostat jelentése szerint 2023-ban vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések már megelőzték a magyarországiakat. A magyar családi adókedvezmény elinflálódott, már a gyerekesek is jobban keresnek Romániában, mint nálunk. A régió összes országában nőttek a bérek, a lengyelek keresnek a legjobban.
3. MINI-DUBAJ BEVETTE A PARLAMENTET
Az Országgyűlés megszavazta Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek államközi megállapodását. A két ország gazdasági együttműködése keretében valósul meg a mini-Dubajként ismert rákosrendezői beruházás. Döntöttek arról is, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférhet a bírósági és ügyészségi határozatokhoz. A kormánytöbbség három újabb alaptörvény-módosításra is készül: a jövőben kétharmados parlamenti támogatáshoz kötné az állami hitelfelvételt, sarkalatos törvényben szabályoznák újra a katonai műveletek felügyeletét, kivonva a fegyveres erők csapatmozgásait az alaptörvényből, valamint szűkítik az államfő kegyelmi jogkörét.
4. A MOL MAGA CSÖKKENTETT ÜZEMANYAGÁRAT
A magyar olajipari multi engedni látszik a kormányzati nyomásgyakorlásnak, és némiképp váratlanul 10 forinttal csökkentette az összes benzinkútján az üzemanyagárait – s miután a nagykereskedelmi árak nem változtak, alighanem a kiskereskedelmi árrést csökkentették. Szerdától eleve 3-3 forinttal olcsóbb lett volna a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára, így átlagosan a benzin literje 634 forint körül, míg a gázolajé 620 forint körül alakulhat. Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, s a kooperációt választották az ellenállás helyett – reagált a Mol lépésére a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton szerint az, hogy ez elég lesz-e a régiós átlagárak eléréséhez, a kormány a jövő héten tudja értékelni.
5. CSÁNYI AZ OTP-VEL ELÉGEDETTEBB A POLITIKÁNÁL
Amennyire elégedett saját óriásbankja, az OTP piaci teljesítményével, olyannyira kritikus a jelenlegi kormányzati gazdasági teljesítménnyel a leggazdagabb NER-en kívüli magyar. Csányi Sándor OTP-vezér szerint a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb gondja a magas költségvetési hiány, hátrányosak a különadók, érthető az MNB monetáris óvatossága, s messze vagyunk az eurótagságtól. Az OTP-ről elmondta, már a legnagyobb bank a régióban, stabilitásban pedig negyedik Európában. Az OTP dél-keleti és északi irányban terjeszkedne, következő felvásárlási célja pedig három fejlett digitalizációjú országot érint – e leírása a balti Luminor bank megvételére utal.
6. FOGY A MAGYAR HIVATALI NYELV IS ERDÉLYBEN
Nem igazán veszik komolyan a magyar nyelv 2019 óta engedélyezett hivatali használatát az erdélyi településeken, ráadásul még a kisebbségi párt, az RMDSZ által vezetett önkormányzatokban sem. Egy friss kutatás Románia mind a 323 olyan települését megvizsgálta, ahol 20 százalék feletti a magyarok aránya, ám javulás csak a kétnyelvű település-névtábláknál van, ott 91 százalékos az arány. Eközben a postákon például még Székelyföldön is csak 62 százalékban kétnyelvű a felirat, a rendőrörsökön pedig összesítve csak 11 százalékos az arány. Az utcanévtáblák esetében sem fényes a helyzet, a tömbmagyar Székelyföld is csak 54 százalékban használja a magyart is. Rossz a helyzet a magyar nyelvű hivatali ügyintézés terén is (a formanyomtatványoknak csupán 8 százaléka kétnyelvű), a kutatás egésze pedig a 2008-as és 2014-es vizsgálatokkal összevetve romló tendenciát mutat, amiből úgy tűnik, magának az RMDSZ-nek sincsen határozott igénye a törvények adta lehetőségek adminisztratív kihasználására.
7. TRÁGÁR FŐORVOS A GAZPROM ELSŐ ÁLDOZATA
Olyan emberi méltóságot sértő, alpári stílusban szólt hozzá Cseh Katalin EP-képviselő egyik Facebook-posztjához Kornafeld János, a nyíregyházi kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, hogy kórháza vezetőségét is felháborította. Soron kívüli etikai vizsgálat után az orvost azonnali hatállyal elbocsátották állásából. Az ominózus posztban a képviselőnő az ellen tiltakozik, hogy az orosz gázcég, a Gazprom a Fradi futballklub szponzora lesz. A főorvos pedig – a nyomdafestéket talán jobban tűrő egyik megjegyzését idézve – úgy reagált erre, hogy „Tudtam volna szakszerűen használni a kedvenc játékodat, a botmixert is esetedben…akár 9 hónapos magzati korodban is…”.
8. OROSZ SIKEREK A FRONTON
Az orosz hadsereg nagy erőkkel – és nagy sikerrel – igyekszik minél több területet elfoglalni, mielőtt megérkezne Ukrajnába a múlt héten jóváhagyott amerikai fegyverszállítmány. Zelenszkij ukrán elnök külön nevesítette a tüzérségi lőszereket és a légvédelmi fegyvereket, amelyek hiánya a leginkább segíti az orosz offenzívát. Ez utóbbi jól látszott ma is, amikor a tengerparti Odesszát nem sikerült megvédeni egy orosz rakétatámadástól. Előzőleg az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte, hogy romlott a helyzet a fronton. Az ukránok több falut is elvesztettek a donyecki régióban és több helyen fel kellett adniuk megerősített állásaikat. Az orosz támadás célpontja most Csasziv Jar városa, amelyet még a szokásos május 9-i győzelem napi parádé előtt el akarnak foglalni.
9. VON DER LEYEN MINDEN TÁMOGATÓNAK ÖRÜL
Brüsszelben megint összejött az, ami Magyarországon nem nagyon szokott: nyilvános vita egy választás előtt. A különféle pártcsoportok listavezetői Maastrichtban próbálták izgalmassá tenni a brüsszeli politikát, ezúttal ez leginkább Ursula von der Leyennek sikerült egy célzásával. Az Európai Bizottság újrázásra hajtó néppárti elnöke ugyanis most először utalt arra, hogy ha máshogy nem megy, akkor a tőle jobbra álló európai konzervatívok támogatása is érdekelné. Amivel viszont azonnal tiltakozásra késztette az eddig mögötte álló szocialistákat. Brüsszelben jelenleg ugyanis a középjobb, a középbal és a liberálisok laza koalíciója irányít, s ez a felmérések szerint a választás után is így marad. Von der Leyen azonban próbál biztosra menni, ez lehet a magyarázata az óvatos nyitásnak a csoport felé, amelynek Giorgia Meloni olasz kormányfő az erős embere, s amelyhez a Fidesz is annyira szeretne csatlakozni.
10. ZAKLATÓK ITT ÉS OTT
Most már hivatalosan is utolérték Gérard Depardieu-t a zaklatási vádak. A 75 éves francia színésznek meg kellett jelennie a rendőrségen, ahol közölték vele, hogy októberben kezdődik a bírósági pere két 2021-es eset miatt. Ezen kívül további eljárások is folynak Depardieu ellen, aki mindent tagad. A múlt héten Amerikában vett váratlan fordulatot a legelső metoo-botrány története. Eljárási hibára hivatkozva ugyanis érvénytelenítették Harvey Weinstein 2020-as börtönbüntetését. A 72 éves producer azonban az újrainduló per kezdetéig sem marad szabadlábon: egy kaliforniai börtönbe kell átvonulnia, ahol egy másik hasonló tettéért kapott 16 évet ülheti le.
