1. URSULA MÁSODSZOR
A vártnál simábban lett újabb öt évre az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen. A német kereszténydemokrata politikusnak az Európai Parlamentben öt évvel ezelőtt mindössze kilenc szavazaton múlott a győzelme, most viszont negyven vokssal szerzett többet a szükségesnél. Vagyis célt ért az elmúlt hetek kampánya, amikor a zöldektől, a szocialistákon, a liberálisokon és a néppártiakon át egészen a konzervatívokig mindenkinek ígért valamit a támogatásért cserébe. Von der Leyen esélyeit az sem befolyásolta, hogy az európai bírák a szavazás előtt marasztalták el, amiért a Bizottság nem elég átláthatóan járt el a Covid-oltások beszerzésénél. A másik támadási pontot, vagyis hogy a magyar uniós pénzek ügyében alkut kötött Orbán Viktorral, azzal próbálta kivédeni, hogy a szavazás előtti beszédében élesen támadta a magyar kormányfő úgynevezett békemisszióját, amit egyébként előző nap az Európai Parlament is elítélt. Az állásfoglalást (Von der Leyen személyével ellentétben) nem szavazták meg a Tisza-párt képviselői, mondván nem helyes a kormány miatt Magyarországot büntetni, amiért éles bírálatot kaptak a DK-tól. Közben Orbán már befejezte horvát nyaralását, és Londonba utazott az összes európai ország vezetőjének csúcstalálkozójára.
2. A NYÁRI ÁRAMFOGYASZTÁSI REKORD IS MEGDŐLT
A hőhullám miatt megdőlt a nyári áramfogyasztási rekord Magyarországon. A rendszerterhelés csúcsértéke hétfőn este 8 előtt 6951 megawatt volt. A korábbi nyári rekord 2021-es volt, a terhelési csúcsok azért esnek kánikula idején az esti órákra, mert ilyenkor a klímák mellett egyéb elektromos berendezések működtetésére és világításra is használjuk az áramot. A 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett a további melegedés fokonként 100-200 megawattal növeli a rendszerterhelést, de van elég tartalékkapacitás, az eddigi legnagyobb, 7441 megawattos terhelési csúcs se okozott zavart, azt idén januárban mérték. A villamosenergia-ellátás biztonságát erősíti, hogy a napelemekkel a megújulóenergia-részarány már 2022-ben meghaladta a 15 százalékot, amivel teljesítettük is az uniós követelményt. Mindeközben történelmi csúcsközeli, ezer eurós áramár alakult ki tegnap a magyar áramtőzsdén.
3. AZ UNIÓS ÉTLAP ALJÁN VAGYUNK
Tavaly a szegénységben élő magyarok 45 százaléka nem tudott mindennap főételhez jutni. Az unióban csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, ott 45,7 százalék ez az arány az Eurostat felmérése szerint. Szlovákiában a teljes lakosság 17,8 százaléka nem jut napi egyszeri főétkezéshez, míg Magyarországon 14,7 százalék. A magyar adatok messze meghaladják az uniós átlagot, ahol a szegénységi küszöb alatt élők 22,3 százaléka nem jut mindennap főételhez, míg a teljes lakosság körében ez az arány csak 9,5 százalék.
4. FELRÚGTA A KISFIÚT NOVÁK KITÜNTETETTJE
A nemzet tehetségeiért életműdíjat kapott 2020-ban Novák Katalin államfőtől az a karateedző, aki súlyosan bántalmazott a szolnoki kalandparkban egy nyolcéves kisfiút az odalátogató gyerekcsoport kísérőjeként, amikor a gyerek nem akart felmenni a mászórészre, ezért hátulról kirúgta lábait, a kicsi pedig a levegőbe repülve fejjel esett a földre. A bántalmazó Agócs Tibor karatemester, a jászberényi Yakuzák SE elnöke, az eset után lemondott minden tisztségéről, a szülők viszont azt akarják, előttük kérjen bocsánatot fiuktól. A karateszövetség fegyelmi eljárást indított ellene, és felfüggesztette edzői tevékenységét, a rendőrség garázdaság gyanúja miatt nyomoz. Jászberény ellenzéki polgármestere Agócs városi sportdíjának visszavonását kezdeményezte.
5. LÁZÁR NEM VICCEL, HA EGY VÁROS BLICCEL
Az extrém hőség miatt szinte összeomlott a magyar vasúti közlekedés. A hőségriadó első tíz napja alatt a 35 ezer járatból 10 ezernél több késett, csaknem 500 vonat el se indult. Busszal való pótlásukra legtöbbször a jármű működésképtelensége miatt volt szükség, de felsővezetéki és biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasutat. Eközben az utasok száma 30 százalékkal nőtt, pedig a MÁV kérte, inkább busszal utazzanak, hiszen a Volán járatainak 84 százaléka a klimatizált, míg a vonatok alig. Eközben Lázár János közlekedési miniszter bejelentette, hogy nem vár tovább a Volánnak négy és fél milliárd forinttal tartozó önkormányzatokra, behajtják rajtuk az adósságot. A közlekedési miniszter az egyaránt félmilliárddal tartozó Győrt, Nyíregyházát és Hódmezővásárhelyet az ország legnagyobb bliccelőinek nevezte.
6. BUDÁN NAGYON BEVÁLTAK A TRAFFIBOXOK
A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 27 százalékkal estek vissza a II. kerületben, amióta 2023 második félévében a helyi önkormányzat finanszírozásában hét traffiboxot üzemeltek be fontos pontokon. A rendszer lényege, hogy több a doboz, mint a sebességmérő, de az autósok nem tudják, éppen melyikben van kamera. A telepítés óta eltelt egy évben hárommillió jármű hajtott el az eszközök előtt, melyek 10 ezer gyorshajtást regisztráltak.
7. BMW AZ OPERAHÁZ ELŐADÁSÁBAN
Luxusgépkocsik használata miatt feszül egymásnak az Operaház főigazgatója és az intézmény szakszervezeti vezetője. A BMW és az Operaház közötti együttműködési megállapodás szerint az autómárka kiemelt flottát biztosít legújabb modelljeiből – csakhogy a szakszervezet szerint ezeket elismert művészeknek kellene használniuk, ám valójában az intézmény vezetése ül a luxuskocsikban, Ókovács Szilveszter főigazgató például egy 60 milliós terepjárót használ, holott neki biztosítanának a szabályok hivatali kocsit. Ókovács vitatja autója árát, BMW-je szerinte harmadába kerül, és a vezetőségi flotta részeként kapta, sofőrt nem is alkalmaz, s a márkakommunikáció jegyében parkol vele az operaépület felhajtóján. A főigazgató szerint mindez a szakszervezeti vezető bosszúja, aki már a BMW német anyacégénél is kifogásolta a tízéves partnerség működését.
8. CSONTVÁZAK A VÍZILABDÁS SZEKRÉNYBŐL
Átláthatatlan pazarlás jellemezte a vízilabdaszövetség pénzügyeit az előző elnök, Vári Attila irányítása alatt, derül ki az új vezetés által rendelt átvilágítási jelentésből. Ebből jól látszik, mi okozta a pólósok két éve már 487 milliós veszteségét: vettek használt Mercedes buszt 93 millió forintért, amit jelképes összegért adtak bérbe, utaltak tévesen csalóknak 50 milliónak megfelelő eurót, rendeltek sportfelszerelést 152 százalékkal túlárazva 378 millióért azóta felszámolt cégektől, soha nem használt új weboldalt fejleszttettek egy vezetőségi rokon cégével, amelynek más bevétele nem is volt, takarítást, színpadtechnikát, laptopokat rendeltek a piaci ár többszöröséért, kiszervezték a pr-tevékenyéget és a tao-ellenőrzést drágábban – a székházba jacuzzit, szaunát és sószobát már nem volt ideje megépíttetni a lemondott elnöknek.
9. KEVESEBB SEGÉLY, KEVESEBB ÚJSÁG
Sikerült átvergődnie a következő akadályon a népszerűtlen és állandóan a szétesés határán imbolygó német kormánykoalíciónak, miután képviselői elfogadták a jövő évi költségvetést. A büdzsé nagy vesztese Ukrajna lehet, amelyet ugyan Berlin 2025-ben is nagyvonalúan, négymilliárd euróval támogat, de ez mégiscsak a fele az ideinek, ám a gyengén teljesítő német gazdaság ennyit tesz lehetővé, viszont az antifasizmus elleni harc legalább alig kerül pénzbe: a szocdem belügyminisztérium betiltotta a legnagyobb ellenzéki párthoz, a szélsőjobboldali AfD-hez közelálló Compact magazint. Az oroszbarátságáról és összeesküvés-elméleteiről hírhedt, 40 ezres példányszámú lap irodáiban országszerte razziát tartott rendőrség, az AfD szerint az ügy nagy csapás a sajtószabadságra.
10. ÍGY GONDOZD A TURISTÁDAT!
Míg számos város Barcelonától Velencéig kevesebb turistát szeretne, addig Koppenhága inkább megpróbálja megnevelni őket, méghozzá nem büntetésekkel, hanem jutalmakkal. A divatos jelszó természetesen a fenntarthatóság, amelynek jegyében például ingyen ebédet kap (természetesen bioalapanyagokból), aki szemetet szed össze a parkban, ingyen kézműves fagyi jár annak, aki tömegközlekedéssel érkezik a nemzeti múzeumhoz és így tovább. A jócselekedeteket fényképekkel és a közösségi médiában elhelyezett posztokkal lehet igazolni, bár, mint azt a szervezők hangsúlyozták, az egész projekt (akárcsak annyi minden más Dániában) alapvetően a bizalomra épül.
