1. MAGYAR ÉREMESŐ, BIRKÓZÓ GESZTUS
Erős magyar nap a mai az olimpián, előbb Rasovszky Kristóf aranyérmes lett a 10 kilométeres nyílt vízi úszásban a Szajnán, s mögötte Betlehem Dávid megszerezte a bronzot is. Kajak-kenuban is jöttek az érmek szépen, női kettesben 500 méteren ezüstöt nyert a Csipes-Gazsó duó, s harmadik lett a Pupp-Fojt páros, hoztak a férfiak is érmet, a Nádas-Tótka kettes 500 méteren ezüstöt. Óriási meglepetésre döntőbe jutott és ma este az aranyért küzd a 18 éves tekvandós, Márton Viviana, és miközben a döntőért meccselnek a horvátokkal a férfi pólósok. A világbajnok birkózó Losonczi Dávid pedig a csalódottan fogadott ötödik helyéért járó 16 millió forintos jutalmát jótékony célra ajánlotta fel, ahogyan a tavalyi vb-arany után is tette, mondván, nem a pénzért, hanem hazája dicsőségéért sportol.
2. CSÖKKENT A BÜDZSÉ HIÁNYA
Meglepetésre júliusban 213 milliárd forintos többlettel zárt az állami költségvetés, így az első hét hónap hiánya 2443 milliárdra csökkent. De még így is magas, tekintve hogy a parlament eredetileg az idei évre 2514 milliárdos deficitet engedélyezett, így a múlt hónap végén ennek 97 százalékát „sikerült” teljesíteni. A kormány reagált is rá, a jogállami normákhoz nem ragaszkodva az idei hiánycélt 3982 milliárdra – GDP 4,5 százalékára – módosította, így most azt lehet mondani, hogy jól állunk, mert az új deficitcélnak csak a 61 százaléka teljesült. Előrejelzések szerint egyébként 400 milliárd is befolyhat az augusztustól kivetett különadókból, így a bankok „védelmi hozzájárulásai” is javítják majd a büdzsé egyensúlyát.
3. NYÁRI ÖKUMENIKUS EGYHÁZI BOTRÁNYOK
Tüntetés, intés, átkozódás, zsidózás – akad mindenféle kisebb-nagyobb botrány az egyházak háza táján. Győrben holnap tüntetést tartanak a katolikus hívek a megyéspüspök által kényszernyugdíjazott Benkovich Ferenc plébános mellett, akinek sikeres alapítványi önállóságát elégelte meg elöljárója, pedig hét éve még áldást kért rá, most viszont minden „szent cselekménytől” is eltiltotta az általa alapított intézményekben. A kalotaszegi református esperest eközben az olimpiai megnyitó LMBTQ-elemei izgatták fel annyira, hogy „élve kiherélni, lyukaikba parazsat tenni, megnyúzni, felnégyelni” jelszavakkal kezdett online inkvizícióba a közösségi médiában. Az érdi evangélikus lelkész viszont bocsánatot kért prédikációjáért, amelyben a zsidókat okolta a holokausztért, szerinte kiragadott részletek miatt támadják, püspöke mindenesetre elhatárolódott nézeteitől, s állampolgári feljelentés is érkezett ellene. Közben az is kiderült, hogy a kegyelmi botrányban játszott politikai szerepéért a református Balog Zoltán püspök csupán egy intést kapott a zsinati bíróságtól.
4. SZEPTEMBER 2-ÁN INDUL AZ ÚJ TANÉV
Kihirdette az új tanév rendjét a Belügyminisztérium, amely szeptember 2-án kezdődik és 2025. június 20-án ér véget. Az őszi szünet október 26-tól november 4-ig, a kéthetes téli december 21-től január 6-ig, a tavaszi április 17-től 28-ig tart majd. A 2025-ös tavaszi írásbeli érettségi vizsgákat május 5. és május 23. között rendezik. A 2025/2026-os tanévre az általános iskolák első évfolyamára április 10-11-én kell beíratni a gyerekeket, a középiskolákba február 20-ig lehet jelentkezni.
5. TILTOTT ÉS KORLÁTOZOTT TÁRGYAK AZ ISKOLÁKBAN
Rendőrt is hívhatnak egy gyerekre, ha a most rendeletbe foglalt kitiltott tárgyak valamelyikét megpróbálja bevinni az iskolába. A kitiltott tárgyak mellett vannak olyanok is, amiknek a használatát csak korlátozták, ezek közé tartozik a mobiltelefon is, amit le kell adni a portán, csak külön engedéllyel vihető be. A veszélyes tárgyakat rendőri precizitással sorolták be a tiltott kategóriába a 8 centiméternél hosszabb pengéjű késtől, a számszeríjon, a szigonypuskán át az elektromos sokkolóig, de a körzőt még nem ítélték veszélyes fegyvernek. A rendelet betartatása újabb terhet rak a pedagógusokra, de fontos szerepük lesz benne az iskolaőröknek is, akik már 712 oktatási intézményben biztosítják a rend fenntartását. Az előző tanévben összesen 234 esetben intézkedtek, és 46 alkalommal használtak olyan kényszerítő eszközt, például gázspray vagy a gumibot, amiket amúgy épp most tiltottak ki az iskolákból.
6. MÉGIS ELJÁR MAGYAR ÜGYEKBEN AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG
Hiába tett meg mindent az Orbán-kormány, hogy távol tartsa az Európai Ügyészséget a Magyarországtól, az mégis vizsgál uniós pénzek által érintett hazai ügyeket, így például az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyét is. A Legfőbb Ügyészség szerint, mivel Magyarország területén, magyar állampolgár követte el bűncselekményt, az Európai Ügyészség nem járhat el benne, mert nem csatlakoztunk az uniós vádhatósághoz. Az Európai Ügyészség szerint viszont azért járhat el, mert erre két esetben is lehetősége is van: ha a bűncselekményt egy az Európai Ügyészséghez csatlakozott tagállam állampolgára követte el, vagy ha a kár Belgiumban keletkezett (például az uniós források innen történő folyósítása miatt), illetve ha egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében hamis dokumentumokat kapott.
7. AMERIKÁBAN IS VITA A VITÁRÓL
Nemrég még egyszer sem akart vitatkozni ellenfelével Donald Trump, most már háromszor is szeretne a kamerák előtt megmérkőzni Kamala Harrisszel, ami mutatja, mennyire megváltoztak az erőviszonyok az amerikai elnökválasztási kampányban. Trump és Joe Biden elnök annak idején két vitában állapodott meg, az elsőn azonban Trump annyira megverte Bident, hogy annak vissza kellett vonulnia a versenytől, alelnökének adva át a stafétát. A második vita szeptember 10-én esedékes, de Trump először azt mondta, szerinte nincs értelme vitatkoznia Harrisszel. Majd át akarta tenni a vita helyszínét egy hozzá közelebb álló tévécsatornához, végül közölte, hogy kötélnek áll, de még két másik vitát is szeretne, egyet szeptember 10. előtt, egyet meg utána. Most a felmérésekben hajszállal jobban álló Harris mondja azt, hogy erről korai beszélni, miközben azt is ígéri, hogy rövidesen ad interjút is, Trumppal ellentétben őt ugyanis a stábja eddig tökéletesen elzárta a kellemetlen kérdések elől.
8. A SVÉD WILKOMMENSKULTUR VÉGE
Fél évszázada nem történt ilyen a svédeknél: a kormány eddigi adatai és előrejelzései szerint idén többen vándorolnak ki az országból, mint ahányan érkeznek. S nem arról van szó, hogy tősgyökeres svédek Magyarországra menekülnének a migránshordák elől, hanem a jobboldali kormánynak sikerült teljesítenie egyik legfőbb választási ígéretét: csaknem három évtizedes mélypontra szorította a bevándorlók számát. A távozók között elsősorban iraki, szíriai és szomáli származásúak vannak, akik között már többen távoznak, mint ahányan érkeznek az északi országba.
9. EGYSÉGBEN A MÁSSÁG ELLEN
A magyar (és az orosz) példát követi Bulgária a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban, ami egyenesen vezet az összeütközéshez Brüsszellel. Jogvédő szervezetek és az LMBTQ-ügyekben aktív európai parlamenti képviselők most az Európai Bizottságtól várják, hogy ítélje el a minap elfogadott bolgár törvényt. A jogszabály anélkül tiltja be az „LMBTQ propagandát” az iskolákban, hogy pontosan meghatározná annak mibenlétét. Külön csavar a történetben, hogy bár a jogszabályt egy szélsőjobboldali párt nyújtotta be, a nyugatias bolgár pártok is megszavazták, hiába ülnek az európai képviselőik a néppártban, a szocialistáknál vagy a liberálisoknál.
10. A FRADI A LEGNEHEZEBB HELYZETBEN
Egyelőre állnak a magyar futballcsapatok a nemzetközi kupák selejtezőiben, sőt, többen jó esélyekkel néznek az újabb továbbjutás elé. A legnehezebb helyzetbe a heti odavágók után a Ferencváros került a BL-ben, miután idegenben 2-0-ra kikapott a dán Midtjyllandtól – ha sikerülne fordítaniuk, alighanem a 2-0-ás előnyt szerző pozsonyi Slovan következne a csoportkörbe jutásért. A Konferencia-liga három magyar csapata közül a Puskás Akadémia idegenben szerzett előnyt az Ararat ellen – ha megtartja, jöhet a Fiorentina Felcsútra. A Fehérvár minimális (0-1) hátrányba került Cipruson a Nicosia ellen, míg a Paks megint hatékony volt otthon, ezúttal a montenegrói Mornart verte 3-0-ra.
