1. KIRÚGTÁK A MOBILTILALMAT BOJKOTTÁLÓ IGAZGATÓT
A Belügyminisztérium azonnali hatállyal felmentette állásából a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, miután a tantestület jelezte, hogy az új rendelet ellenére náluk ősztől továbbra sem veszik el tanítás előtt a diákok mobiltelefonjait, a tiltást ugyanis az okoseszközök folyamatos órai tanulmányi használata miatt életszerűtlennek találják. Az ország egyik legjobb gimnáziumát 24 éve vezető Mészáros Csabának azért kell távoznia a tárca szerint, mert „egy jogszabállyal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt”. A Tanítanék civil oktatási szervezet viszont úgy látja, az igazgató csak élt a rendeletben lehetőséget adó pedagógiai okkal, ami engedélyezheti a mobilok megtartását. Közben Jászapátiban az indoklás nélkül menesztett általános iskolai igazgató székébe egy környéken sikertelen fideszes polgármester-jelölt érkezett, méghozzá a jászberényi tankerület szakmai vezetői pozíciójából.
2. NEM ALACSONY A MAGYAR FOGYASZTÁS A RÉGIÓBAN
Régiós összevetésben nem tekinthető alacsonynak a magyarok fogyasztása, a csehekét és a szlovákokét meg is előzi – ezt állapította meg a GKI 2019-től vizsgálva a környező országokéval együtt a magyar háztartásokat. Öt év alatt 9,8 százalékkal, évente tehát mindegy 2 százalékkal bővült a magyar fogyasztás, ami megfelel a régiós trendnek és szinte megegyezően változott a lengyelekével. Az adatok cáfolják a nemzetgazdasági minisztert, aki a fogyasztás visszaesésével magyarázza a gazdaság gyenge teljesítményét. Nagy Márton a szomszédban zajló háborút szokta okként megnevezni, meg a külföldön túl sokat költő magyarokat. A bevásárlóturizmus oka inkább az infláció, a vásárlási céllal külföldre utazó magyarok az idei első negyedévben 80 százalékkal több pénzt költöttek külföldi boltokban, mint egy évvel korábban. A sokkal olcsóbb élelmiszerek miatt már a határtól száz kilométerre lakók közül is sokan Szlovákiába, sőt, Romániába járnak bevásárolni és tankolni.
3. A VONATOK UTÁN MINI-DUBAJ IS KÉSIK
Lázár Jánost az ág is húzza, a vonatok késései után most a mini-Dubaj városrész-építő projekt építési-közlekedési tárcához tartozó előkészületei is csúsznak. Az extra sebességgel eldöntött fejlesztés részeként júniusban két tendert is indítottak az arab befektetőknek odaígért rákosrendezői vasúti terület megtisztítására (az ott lakók villámgyors kiköltöztetése sikerült), ám még egyiket sem tudták lezárni. Ezek keretében 14 milliárd forintért 130 hektáron kellene elbontani az épületeket, kiirtani a növényzetet és elszállítani a 255 ezer tonna hulladékot, míg a felszín alatti szennyeződések feltárására 5,9 milliárdért keresnek vállalkozót. Így viszont a korábban Szijjártó Péter által megígért idén szeptemberi terület-átadás akár két évet is csúszhat Lázár minisztériuma szerint.
4. A SPANYOL KORMÁNY NEM ENGEDI A MAGYAR BEVÁSÁRLÁST
Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a spanyol kormány megvétózta a vonatgyártó Talgo vállalat magyar cégcsoport általi felvásárlását. A szocialista Sánchez-kormány hónapok óta blokkolta a Ganz–Mávag tranzakcióját, mert a konzorcium hátterében orosz befolyást feltételezett, ám ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. Az ügylet megakadályozására jogalapul a Covid idején hozott rendeletet használta fel, amely a külföldi felvásárlásokkal szemben a nehéz helyzetbe került spanyol cégeket védte azzal, hogy feltételül szabta a kormány előzetes jóváhagyását. A magyarok 250 milliárd forint összértékű vételajánlata a Talgo többségi tulajdonjogáért jócskán meghaladta a cég papírjainak piaci értékét, ezért a vonatgyártó nyolcezer kisrészvényese felháborodva kormánya döntésén bíróság elé viszi az ügyet.
5. MAGYAR PÉTER ISKOLÁKAT ÉS VASUTAT TESZTEL
A botrányoktól sem mentes kórházlátogatások után új területeken folytat az ősszel figyelemfelhívó kampányokat a Tisza Párt vezetője. Magyar Péter állapotfelmérései a hazai iskolákban, a MÁV vonalain és szociális intézményekben folytatódnak, céljuk ezúttal is annak bemutatása, hogy „nem működik a magyar állam”. Magyar egyébként elégedett kórházkampánya hatásával, szerinte „mindenhol várták, mikor ér oda”, s látogatásai nyomán lett szappan, fertőtlenítő, WC-papír, sőt bekapcsolt klíma is egyes intézményekben. A közösségi média használatával előretörő Magyar Péter pártja egyébként a Facebook-, YouTube- és Google-hirdetések terepén már megelőzte a Fideszt, a nyáron a Tisza Párt költötte a legtöbbet ilyen reklámokra, elsősorban webshopjukat és rendszerváltó kártyájukat népszerűsítve.
6. JOGSÉRTŐ A HORN GYULA SÉTÁNY
Jogsértőnek ítélte és hatályon kívül helyezte a törvényszék a fővárosi közgyűlés rendelkezését, amely a szocialista miniszterelnök Horn Gyuláról nevezett el egy XIII. kerületi sétányt. A bíróság ítéletében az önkormányzati törvényre hivatkozott, amely szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, „aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”. A közgyűlésnek a döntés előtt ki kellett volna kérnie a tudományos akadémia állásfoglalását arról, hogy Horn Gyula megfelel-e a feltételeknek, ám ezt mellőzte a kormányhivatal felhívása ellenére. Horn Gyula az 1956-os forradalom leverése után a karhatalmi erőknél szolgált, az utolsó állampárti kormány külügyminisztere volt.
7. MENEKÜLTEK A WORLD PRESS PHOTO ELŐL
A tavalyi politikai botrány után – ami L. Simon László nemzeti múzeumi főigazgatói állásába került a korhatárossá tett látogatási szabályok látványos mellőzése miatt – forró krumplivá lett a magyarországi World Press Photo kiállítás helyszínválasztása, miután a megkeresettek idén sorra dobálták vissza a felkérést. A tárlat szervezője harminc év alatt nem találkozott ilyen elutasítás-sorozattal: az először megkeresett nemzeti múzeum új vezetője, Demeter Szilárd „profilváltás” miatt mondott nemet, a néprajzi múzeum váratlan karbantartásra hivatkozott, egy meg nem nevezett intézmény pedig első igenje után visszakozott mégis. A World Press Photo így végül a fővárossal kötött megállapodással a Biodóm területére kerül a Városligetbe, ahol semmiféle látogatói korlátozás nem lesz, csak felhívják a figyelmet az „érzékeny tartalomra”.
8. OROSZOKNAK DOLGOZÓ MAGYAR AMERIKÁBAN
Magyar külügyes szála is lett annak a kaliforniai letartóztatásnak, amelyben egy 46 éves magyar állampolgárt vettek őrizetbe, aki az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket akarta kijátszani. Horváth Bence katonai minőségű amerikai rádió adóvevőket akart beszerezni orosz partnereinek. Azóta kiderült, hogy Horváth Oroszországban élő, de szintén magyar édesanyja még a háború előtt ilyen eszközök importjával is foglalkozott, s a magyar külügy alá tartozó HEPA exportfejlesztési ügynökség moszkvai partnerirodájának is volt a vezetője.
9. CSAK NYAKKENDŐK EGYMÁS UTÁN
A héten lejár az európai unió biztosainak a nevezési határideje, s a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyre dühösebb, mert a tagállamoktól szinte csak férfi jelölteket kap. A cél az lett volna, hogy nagyjából fele-fele legyen a nemek aránya, ehhez képest az eddig befutott 24 névből hét női – közülük az egyik maga Von der Leyen. A bizottsági elnök most cserékért lobbizik, ráadásul a tagállamok a jelölésnél demonstratívan figyelmen kívül hagyták a brüsszeli kérést, hogy eleve egy férfi és egy női nevet küldjenek, így azonban nemcsak a bizottsági elnökkel ütköznek, hanem a szintén emancipáció-párti parlamenttel is. Mindez valószínűsíti, hogy a parlamenti meghallgatásoknál több férfi jelöltet visszadobnak majd. Állítólag erre számít a magyar (férfi) biztost újrajelölő Orbán Viktor is, hogy aztán majd elővegye valódi jelöltjét, az EP-képviselő Győri Enikőt.
10. NINCS KIÚT A FRANCIA PATTHELYZETBŐL
Véget ért az olimpia alatti belpolitikai szünet Franciaországban, s az országnak nemhogy nincs új kormányfője, de azt sem látni, hogy mikor lesz. A nyári választásokon nagyjából a mandátumok egy-egy harmadát szerezte meg a baloldal, a centrum és a szélsőjobb, s Emmanuel Macron elnök most bejelentette, hogy nem ad kormánymegbízást az első helyen végzett egyesült baloldal kormányfő-jelöltjének, mert úgysem volna esélye kormányt alakítani. Helyette azt szeretné, ha a centristáknál vagy a mérsékelt jobboldalon keresnének jelöltet, aki megkaphatná a baloldal mérsékelt részének a támogatását. A baloldalon erre azonnal közölték, hogy ez a demokrácia paródiája, ezekre a megbeszélésekre el sem mennek, helyette tüntetésekre szólították fel a híveiket.
