1. LEZÁRÁSOK VÁRJÁK AZ ÁRHULLÁMOT
A dunai árhullám Budapest felé közeledik, ahol szombat hajnaltól jöhet a tetőzés, az árvíz már megérkezett a Szigetközbe, és a Duna-kanyarban is métereket emelkedett ma a folyó vízszintje, utak sorát zárták már le. Nehéz a helyzet Mosonmagyaróváron, ahol a Lajta áradása miatt meg kellett nyitni a szükségtározókat a város védelmében. Budapesten lezárták a Margitszigetet, sportolók küzdenek a Hajós-uszoda megmentéséért, leállt a BKV hajóforgalma, a víz eléri az alsó rakpartokat, a védekezés pedig leginkább a sebezhető Római-partra koncentrál. Holnaptól lezárják a HÉV-vonalat a Batthyány-térnél, a DK a Lánchíd autók előtti megnyitását javasolja a közlekedési korlátozások miatt, a Fidesz pedig ingyenes fővárosi tömegközlekedést az áradás idejére. A vízügy prognózisa szerint a Duna 850 centi körüli tetőzése a 2013-as rekordszinttől 40-50 centivel marad majd el.
2. NINCS GÁTJA A POLITIKAI VITÁNAK
Ahogyan a Duna vízszintje, úgy emelkedik a politikusok harci kedve is. Orbán Viktor az árvízi helyszíneket járja, s ma azt mondta, szerinte meg tudják oldani a védekezést az eddig kivezényelt szakemberekkel és önkéntesekkel, de szükség esetén katonák ezreit lehet még mozgósítani a gátakon dolgozó négyszáz honvéd mellé. Ehhez képest az ellenzéki Tisza Párt önkénteskedő elnöke minden szerződéses és tartalékos katonát az árvízvédelemre vezényelne, amit a honvédelmi miniszter hergelésnek nevezett. Magyar Péter ugyanakkor visszautasította a köztelevízió meghívását egy csütörtök esti vitára a kormányfő politikai igazgatójával, inkább a Római-parton várja lapátolni Orbán Balázst, s különben sem tekinti partnernek mint ellenzéki vezető, hanem a főnökével vitázna árvíz után. Magyarország egyébként soros uniós elnökként aktiválta az EU integrált válságelhárító mechanizmusát a közép-európai katasztrófahelyzet miatt, miközben az EP elnöke elfogadta, hogy Orbán Viktor lemondta külföldi útjait, s későbbre helyezi a strasbourgi plenáris vitát.
3. BORISZ ELHAGYTA KÖZÉP-EURÓPÁT
A Borisz nevű ciklon, amely elárasztotta Közép-Európát, végre elhagyta a térséget, s visszafordult délre, Olaszország felé, most ott készülnek heves esőzésekre. Az árvízveszély azonban még távolról sem múlt el a régióban, sőt. A legdrámaibb helyzet továbbra is a cseh-lengyel határon van. A lengyel kormány katasztrófahelyzetet hirdetett, Donald Tusk miniszterelnök a 600 ezres Wroclawba utazott, ez a megáradt folyók által leginkább fenyegetett nagyváros. Több kisebb lengyel települést viszont nem tudtak megvédeni a gátak. A cseh és a lengyel biztosítók több milliárd euróra teszik már most is a károk nagyságát. Tudósok szerint a pusztító esőzések oka a korábbiaknál sokkal forróbb nyár, s az így minden korábbinál jobban felmelegedett Adria.
4. A MIÉNK LETT, AMI MÁSNAK NEM KELLETT
Ahogy az várható volt, súlytalan területet kapott a magyar biztos a következő Európai Bizottságban. Az egészségügy és az állatjólét tartozik majd hozzá, az egészségügy tagállami hatáskör, azért nem számít fontos posztnak (hacsak ki nem tör egy újabb világjárvány), az állatjólétet pedig a zöldek nyomására hozták most létre – s adták oda egy olyan tagállam jelöltjének, amelynek kormánya a zöldeket legfőbb politikai ellenségének tekinti. Mivel a jelölteket külön-külön, majd az egész bizottságot együtt is jóvá kell még hagynia a parlamentnek, ezért egyáltalán nem biztos, hogy Várhelyi Olivér lesz végül a biztos vagy a magyar kormánynak mást kell majd jelölnie. Ami a testület egészét illeti, a hat alelnök között természetesen ott vannak a nagyobb országok (spanyolok, franciák, olaszok) biztosai, még úgy is, hogy az olasz biztos személyében először lesz a középjobbtól jobbra álló alelnöke a testületnek. De jutott alelnöki poszt az észteknek, finneknek, románoknak is. A bizottság elnöke szemmel láthatóan fontos pozíciókkal jutalmazta meg azokat az országokat, amelyek kérésének eleget téve női jelöltet küldtek.
5. A HADKÖTELESEK NE MENEKÜLJENEK
A Facebook és az Instagram anyacége betiltotta applikációin az orosz állami média csatornáit, mondván azok jogellenes módon próbálnak beavatkozni a nyugati országok politikájába. A Kreml felháborodott a döntésen, jóllehet Oroszországban már két évvel ezelőtt betiltották a Facebookot és az Instagramot is. Közben a fronton, mind a kurszki orosz területeken, mind a donyecki ukrán részen folytatódott az orosz előrenyomulás, köszönhetően az ukrán oldalon tapasztalható lőszer- és emberhiánynak. Utóbbi miatt a lengyel külügyminiszter azt javasolta a nyugati országoknak, vonják meg a segélyeket a hozzájuk menekült hadköteles korú ukrán férfiaktól. Az orosz elnök viszont már arról adott ki rendeletet, hogy az orosz hadsereget 180 ezer fővel kell bővíteni, hogy elérje a másfélmillió katonát, amivel a világ második legnagyobb létszámú ereje lenne a kínai után.
6. ZÚZOTTKŐ ÉS TERMÁLHOTEL ORBÁN JELIGÉRE
A cégvilág friss hírei közt megint az Orbán-családba botlunk. Most az derült ki, hogy az Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc által kínaiakkal épített 800 milliárdos vasúti beruházáshoz a kormányfő apja, Orbán Győző szállított 200 ezer tonna zúzottkövet a dolomitbányájából – és előkerült egy 1 milliárdos gánti zúzottkőre kötött szerződés is. Közben a kormányfő veje, Tiborcz István cége 8 milliárd forintos vissza nem térítendő kormánytámogatással ötcsillagos szállodát épít Hévízen 34 milliárdos beruházással, amihez Mészáros MBH Bankja nyújtott 16,8 milliárdnyi hitelt. A szálloda jövő tavasszal nyit, kiszolgálásához ott lesz a sármelléki Hévíz-Balaton Airport, amit Tiborcz volt üzlettársa, Paár Attila cége korszerűsít 2,2 milliárdért. A cechet jórészt a kormány állja, mert a reptér 90 százalékos tulajdonjogát 2020 végén megvette az állam 114 millióért.
7. BMW-VISSZAHÍVÁSOK MAGYAR HIBÁBÓL
A Continental magyarországi üzemében gyártották azt a hibás alkatrészt, ami miatt másfél millió BMW-t kellett visszahívni. Előfordult, hogy nehezebben lehetett benyomni a fékpedált, ami balesetveszélyt okozhat. A hibát elektronikus jelátviteli zavar okozta. Vélhetően a fékek áramköri lapjainak gyártásakor nem biztosították a tiszta környezetet. A hiba kijavítása több hónapba is beletelhet, akár 1 milliárd euró veszteséget okozva a cégnek.
8. KÍVÜL TÁGASABB AZ ÜVEGVISSZAVÁLTÁS
Kiköltöztethetik a vezető élelmiszerláncok a bolti eladóterekből, sőt az üzletek előtereiből is az új palackvisszaváltó automatákat. A gyors változtatási szándék oka az, hogy az automaták elhelyezése a nagy érdeklődés és sűrű forgalom miatt nem vált be. A visszaváltáshoz ugyanis gyakran nagy zsákokkal állnak sorban a vásárlók, ez pedig feltartja a bolti forgalmat, csúcsidőben így mindenki zavarja egymást. Az új szabályozás szerint a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteknek kötelező a MOL által biztosított automatákat működtetni, sőt, meghibásodásnál kézi visszaváltást is biztosítsani. Az áruházláncok most azt vizsgálják, milyen plusz költségekkel járna a visszaváltás áthelyezése új helyszínre az üzletek körül.
9. EGY SZLOVÁK HIPERMARKET MAGYAROKNAK HIRDET
A felvidéki Kaufland magyarországi vásárlókat célzott meg magyar nyelvű honlapjával, hirdetve azokat az árucikkeiket, amik náluk olcsóbbak, mint itthon. Az árakat forintban is feltüntetik, és azt is, hogy egy-egy termék ott mennyivel olcsóbb. Szlogent is alkottak: „Kis utazás, nagy spórolás minden család számára”. Az árkülönbség oka ismert: a magyar infláció, a magas áfa és jövedéki adó. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ársapkával korábban védett árucikkek nálunk jóval olcsóbbak, de számos fontos árucikket a szlovákiai Kaufland árul jóval kevesebbért.
10. NEM NYUGSZIK A BUKOTT PAKSI VÁROSVEZETŐ
Saját fideszes alpolgármesterei kezdeményezik Szabó Péter távozó paksi polgármester kizárását a kormánypártból, miután a választáson vereséget szenvedett városvezető egyeztetés nélkül 63 millió forintot, azaz 36 havi illetményt ítélt oda címzetes főjegyzőjének, közös megegyezéssel jövő februártól felmondva annak 1991 óta végzett munkáját. A szembeszegülő két fideszes alpolgármester szerint a felettesük önkényes eljárása súlyosan terheli pártjukat, amely eleve kisebbségbe szorult a nyári választáson a paksi önkormányzatban. A polgármester egyébként veresége után támogatta a kormány azon döntését, amellyel elvonták Paks adóbevételeinek harmadát a várostól.
