1. ORBÁN JÖVŐRE GAZDASÁGI BEROBBANÁST ÍGÉR
A miniszterelnök szerint már 2025 első negyedévében 3-6 százalékos növekedést hoz a gazdasági semlegesség kormányzati stratégiája. Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatában időpont megjelölése nélkül egymilliós átlagkeresetet ígért, valamint egy új kisvállalkozói programot, miközben változatlanul a hazai autóipar jövőre tovább bővülő húzóerejében hisz. Az Európai Parlamentben lezajlott, őt keményen támadó vitáról azt mondta, von der Leyen bizottsági elnök és Weber néppárti frakcióvezető ott nyíltan bejelentették, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, hogy helyére Magyar Péter és Dobrev Klára „zsoldos koalícióját” delegálják. Orbán a migrációs és határvédelmi kérdések eldöntéséből kihagyná az Európai Bizottságot, s a schengeni zónát kiterjesztve az érintett miniszterelnökök kezébe adná az irányítást, így „a Frontex sem egy migránsokat befelé utaztató turisztikai ügynökség lenne”.
2. FELFÜGGESZTETNÉK MAGYAR MENTELMI JOGÁT
Az Európai Parlament elnöke bejelentette, megérkezett hozzájuk a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló kérelem a magyar hatóságoktól. A Tisza Párt elnökét az ügyészség lopással gyanúsítja, miután a nyáron egy budapesti szórakozóhelyen egy vita során elvette egy róla felvételt készítőtől a mobiltelefonját, amit később a Dunába dobott. Roberta Metsola EP-elnök jelezte, mielőtt a teljes testület szavazna a mentelmi jogról, azt az EP jogi szakbizottsága véleményezi. Magyar maga akkor mondana le a mentelmi jogról, ha azzal egyidőben az Orbán-kormány csatlakoztatná az országot az Európai Ügyészséghez. Közben újabb szerződés látott napvilágot Magyar Péter állami megbízásainak időszakából, ahol vezetői munkájakor most sajtóorgánumot alapító öccse is kapott fizetést. A havi 750 ezer forintért kommunikációs tanácsokat adó Magyar Márton akkor állt jogviszonyban egy éven át a Volánbusz Zrt.-vel, amikor testvére a cég igazgatósági tagja volt, s egyszerre is távoztak.
3. BELEBUKOTT A HÉV VEZÉRE A LÁZÁR-VITÉZY VITÁBA
A közlekedési miniszter elbocsátotta a budapesti agglomeráció elővárosi vonatait működtető MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatóját, s helyére a társaság korábbi irányítóját hívta vissza. A vezetőváltást a vállalati szférában szokásos hivatali „tolvajnyelven” integrációs folyamatokkal magyarázták, ám nagyon nehéz a valódi okok mögött figyelmen kívül hagyni Lázár János és Vitézy Dávid eldurvuló hangnemű vitáját, amelyben a miniszter „fideszesből tiszássá lett seggnyalónak” nevezte a fővárosi közlekedéspolitikust. A HÉV-vezér vesztét alighanem a konfliktus előzményeként napvilágra került járatritkítási tervek okozták, amelynek kiváltója négy szerelvény forgalomból való kivonása lett volna. Vitézy ezt akarta megbeszélni a kormány és a főváros között, ám Lázár dühödten hazugnak nevezte a forgalomkorlátozó lépések ötletét, s végérvényesen felfüggesztette a kommunikációt Vitézyvel.
4. TAVALY 58 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT KOMMUNIKÁCIÓRA A KORMÁNY
Propagandán tavaly sem spórolt a kormány. A költségvetési törvényben előirányzott 39,5 milliárd forint helyett 57,6 milliárdot költött kormányzati kommunikációra a Rogán Antal által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda, derült ki a zárszámadási törvénytervezet adataiból. (Tavaly összesen 12 milliárddal többet, mint 2022-ben, amikor 45,7 milliárd ment el kommunikációra.) A tervekhez képest a kiemelt sport-, és állami rendezvényekre is többet költött Rogán kabinetirodája az előirányzottnál: 60,6 milliárd helyett 96,1 milliárdot. Vagyis propagandára 18 milliárddal, rendezvényekre 35 milliárddal költött többet a kormány, mint amennyit a költségvetési törvényben eredetileg megszavazott a parlament.
5. FELGYORSULT A LAKÁSOK DRÁGULÁSA
Szeptemberben éves összevetésben országosan 6,7 százalékkal, Budapesten 9,1 százalékkal nőttek a lakásárak. A harmadik negyedévben országosan 1,2 százalékkal, a fővárosban 1,8 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Az országos áremelkedés üteme szeptemberben éves szinten az augusztusi 6,5 százalékról 6,7 százalékra, Budapesten a 8 százalék alatti szintről 9,1 százalékra gyorsult. A korábbi hónapokban a Debrecent is magában foglaló észak-alföldi régióban volt a legnagyobb a drágulás, szeptemberben viszont már a fővárosban. Budapesten az átlagos négyzetméterárak október elején 1,07 millió forintnál jártak, a legdrágább megyeszékhely Debrecen 839 ezer forintos árszinttel, a legolcsóbb Salgótarján, ahol 282 ezer forint a négyzetméterárak átlaga.
6. AZ ISKOLAŐRÖK ÉLETVITELÉT IS ÁTVILÁGÍTJÁK
Az iskolaőrökre is kiterjeszti a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók után az életvitel-vizsgálatot a kormány. Országszerte 700 oktatási intézményben csaknem 800 iskolaőr teljesít szolgálatot, eddig is előfeltétel volt alkalmazásukhoz az erkölcsi bizonyítvány, de az új szabály szerint a kifogástalan életvitelt is megkövetelik tőlük. A gyerekekkel foglalkozó iskolaőröket is a belügyminiszter alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat világítja át, ennek során egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyben egyebek mellett családi állapotukról, vagyoni helyzetükről, káros szenvedélyükről és magánéletükről kell nyilatkozniuk olyan mélységig, hogy például látogatnak-e szórakozóhelyeket.
7. LUXUSHOTELKÉNT MEGBUKOTT TIBORCZ TURAI KASTÉLYA
Már csak november elejéig működik ötcsillagos luxushotelként a miniszterelnöki vő, Tiborcz István turai kastélyszállója, a dolgozók egy részének elbocsátását már meg is kezdték. A Botaniq Hotel a 2020-as megnyitása óta veszteséget termel, az elmúlt három évben egymilliárd forintnyit, ezért más tevékenységre állítják át a BDPST-birodalom ékkövének számító kastélyt. A mostani intézkedések csak „az üzleti modell finomhangolását” jelentik Tiborczék szerint.
8. EGYRE TÖBB A VÍRUSOS BETEG
A múlt héten akut légúti fertőzéssel 228 ezren, influenzaszerű megbetegedéssel több mint 18 ezren fordultak orvoshoz, jóval többen, mint tavaly ilyenkor. A népegészségügyi központ laborvizsgálatai szerint a légúti fertőzések zömét a koronavírus egyik alfaja okozza. Mivel emelkedett a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, a központ a vírus terjedésére számít. Egyelőre se új Covid-vakcinát, se influenza elleni védőoltást nem lehet kapni a patikákban, beszerzésük folyamatban van. Mindeközben üresen áll az a Debrecenben megépített üzemcsarnok, aminek már két éve oltóanyaggyárként kellene működnie. A kormányfő 2022 végére ígérte meg magyar fejlesztésű, illetve licenc alapján orosz és kínai koronavírus elleni vakcina hazai előállítását, de még mindig „további előkészítési, tervezési és K+F” feladatokat végeznek, a beruházásra ez évre 16 milliárd forintot különítettek el a büdzsében.
9. SOKSZÍNŰ BRIT KONZERVATÍVOK
Finisbe fordult a brit konzervatívok vezérkeresése, és jó eséllyel egy nigériai származású nőé lesz a hagyományos angol értékek védelmének a feladata. A parlamenti képviselőcsoport mostanra szűkítette le négy szavazással az indulók mezőnyét kettőre, akik közül aztán a teljes párttagság választ. A nagy esélyes Kemi Badenoch, aki nemcsak a frakciótagok között bizonyult hajszállal népszerűbbnek a fehér férfi Robert Jenricknél, hanem a párttagok körében végzett közvéleménykutatásokban is. S miközben a választás az elején még tét nélkülinek tűnt, hiszen a konzervatívok nyáron történelmi vereséget szenvedtek, a Munkáspárt pedig szárnyalt, ez ma már nincs így. Az új baloldali kormány ugyanis botrányról botrányra bukdácsol, előkészítetlen bejelentésekkel, korrupciógyanús szívességeket és ajándékokat elfogadó miniszterelnökkel.
10. NOBEL-BÉKEDÍJ AZ ATOMHÁBORÚ ELLEN
Az állandóan atomháborúval fenyegetőző orosz elnöknek szóló üzenet lett az idei Nobel-békedíj: a hirosimai és nagaszaki atomtámadás túlélőinek csoportja kapta a kitüntetést. A norvég bizottság indoklása szerint az 1956-ban alakult Nihon Hidankjo tagjai rengeteget tettek azért, hogy soha többet senki ne használjon nukleáris fegyvereket, hogy az atombomba újbóli bevetése tabu legyen.
