1. FOLYTATÓDIK A SOKFRONTOS HÁBORÚ
A Hamász és a Hezbollah után lassan az ENSZ ellen is háborút visel Izrael. A világszervezet libanoni békefenntartói szerint izraeli tankok törtek be egy bázisukra. A zsidó állam szerint a mintegy tízezer kéksisakosnak el kéne tűnnie a déli országrészből, ahol folyamatosak az összecsapások a Hezbollahhal. Bár ezekből rendre az izraeliek kerülnek ki győztesen, a hétvégén az Irán-barát szervezetnek sikerült egy drónját átjuttatnia a légvédelmen és megölnie négy zsidó katonát, s megsebesíteni másik hatvanat egy észak-izraeli bázison. Izrael most először bombázta Libanon északi részét, miközben folytatta a légicsapásokat Gázában is, ahol megint kilőtt egy kórházat, amelyben szerinte palesztin fegyveresek rejtőztek. Mindezt pár nappal azután, hogy az ENSZ egyik bizottsága háborús bűnnek nyilvánította, ahogy az izraeli hadsereg szándékosan pusztítja a gázai egészségügyi létesítményeket. Amerika bejelentette, hogy rakétavédelmi rendszert és azokat kezelő katonákat küld Izraelbe egy esetleges iráni támadás elhárítására.
2. EGYRE DURVÁBB AMERIKAI KAMPÁNY
Több kampányfellépésén is halálbüntetést követelt az amerikaiakat megölő migránsokra Donald Trump, aki egyre inkább a bevándorlásellenes fellépésében bízik, mint ami eldöntheti a négy hét múlva esedékes elnökválasztást. A republikánus jelölt ezen kívül plusz tízezer határőr felvételét ígérte győzelme esetére. Demokrata ellenfele ezalatt elsősorban a fiatal férfiakat próbálja visszahódítani, a fehéreket fehér alelnöke, a feketéket Barack Obama exelnök bevetésével. Kamala Harris nyilvánosságra hozta a róla készült egészségügyi jelentést is, amely szerint kiváló állapotban van. Az 59 éves alelnöknő ezzel próbál előnybe kerülni a 78 éves Trumppal szemben, aki megválasztása esetén a legidősebb elnök lenne, s nem hajlandó közzétenni az egészségügyi adatait. Közben a lehetséges first gentleman is bekerült a kampányba, Harris férjéről ugyanis azt állítja egy korábbi barátnője, hogy bántalmazta, amit a férfi tagad. Az viszont nem cáfolta, hogy első házasságának azért lett vége, mert összejött a lányai bébiszitterével, akit állítólag teherbe is ejtett.
3. A SZERBEK SZERINT ORBÁN IS CÉLPONT
Dél-Korea után már Ukrajna is azt állítja, hogy észak-koreai katonák is harcolnak az orosz oldalon. Moszkva szerint álhírekről van szó. Az oroszok újabb két falu elfoglalását jelentették be a déli és keleti fronton, s állítólag visszafoglaltak két falut az ukránok által megtámadott kurszki régióban is. Közben az orosz sajtó arról írt, hogy merényletet készíthetnek elő Orbán Viktor ellen a magyar kormányfő Moszkva-barátsága miatt. A hírről először a szerb kormányfő-helyettes beszélt egy orosz lapnak, ám pontosan nem részletezte, milyen információi vannak. Az éppen Oroszországban tartózkodó magyar külügyminiszter mindenesetre azt mondta, nem tud ilyen próbálkozásról.
4. VARSÓ FELFÜGGESZTENÉ A MENEDÉKJOGOT
Egyik legnagyobb ellenségétől kapott váratlan segítséget a Brüsszel elleni harcban a magyar kormányfő, amikor is lengyel kollégája bejelentette, hogy biztonsági okokból fel akarja függeszteni a menedékjogot. Donald Tusk szerint erre a lépésre az orosz és a fehérorosz diktátorok kényszerítik, akik folyamatosan küldik a migránsokat a lengyel határra, az ő kérelmük befogadását akarja megtagadni. Brüsszelben óriási vihart kavart a bejelentés, ha ugyanis ezt megtenné Varsó, várhatóan mások is követnék a példáját, hiszen szinte minden országban óriási gond az illegális bevándorlás. Az EU jogszabályai egyébként ilyen felfüggesztésre vélhetően nem is adnak lehetőséget, ráadásul a lengyel kormánykoalíció Tusktól balra álló pártjai sem támogatják az elképzelést, amely így leginkább a jövő évi elnökválasztási kampány részének tekinthető.
5. A MAGYAROK TÖBBSÉGE TEKINTÉLYELVŰ ÉS TÁMOGATJA A HALÁLBÜNTETÉST
A magyarok csaknem kétharmada (64 százalék) támogatná a súlyos bűncselekmények elkövetőire a halálbüntetés kiszabását. A szóban forgó felmérés vizsgálta azt is, mennyire tekintélyelvűek a magyarok. A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk” és még ennél is többen, 73 százaléknyian vallják azt, hogy a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete”.
6. PROGRAM ÉS ÖVÖN ALULI PROPAGANDA
Miközben a kormány propagandasajtója azzal támadja Magyar Pétert, hogy illetlen mozdulatokkal igazgatta magát Orbán Viktorral történt EP-kézfogásuk előtt, a Tisza Párt elnöke sorra posztol a témát kifigurázó fordulatokkal: „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka”, „lejárt a töketlenkedés ideje”, „potens irányítás hiánya”, „tökön lövitek magatokat”, „ha unod a narancsot, válaszd a banánt”. Az épületes vitaszint mellett azért Magyar összefoglalta a Tisza 2026-os kormányzati ígéreteit is: korrupcióellenes intézkedések, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, 8 ezer milliárd forint uniós forrás hazahozatala; kórházi, vasúti és iskolai felújítások, kis- és középvállalkozók támogatása a gigacégekkel szemben, falurehabilitációs program, öntözési és vízmegtartó beruházások a klímaváltozás ellensúlyozására.
7. MOZDONYOK SIRALMAS HÉTVÉGÉJE
A MÁV járműparkjának elavultságára adott újabb bizonyítékot a hétvége, amikor öt szerelvény is lerobbant műszaki hibák miatt, így például a Debrecenből a fővárosba tartó InterRégió járat, a Szombathelyről Szigetvárra közlekedő interrégiós vonat, a Keszthelyre igyekvő expressz, de meghibásodott a Békés IC, valamint Hegyeshalomnál egy Budapestre tartó Railjet mozdonya is. A vasúttársaság állapotáról nyilatkozó új vezérigazgató 1500 milliárd forintra becsüli a MÁV-nál szükséges összes járműbeszerzés költségét, ám az európai vasúti boom közepette minimum 3-4 év a vásárlások lebonyolítása. A MÁV-vezér szerint egyébként a késések ötödét a balatoni vonatok okozták, amelyeken a megnövekedett utasforgalom miatt elhúzódnak a fel- és leszállások, amit nem tükröznek a menetrendek. A MÁV vezetőjének vasútépítési optimizmusát cáfolja Vitézy Dávid fővárosi közlekedéspolitikus, aki a kormány 2035-ig tartó fejlesztési terveiben kizárólag autósztráda-építéseket és főútfejlesztéseket talált, vasútépítésre, HÉV-fejlesztésre viszont egy fillért sem.
8. MÁR KAJAK-KENU AKADÉMIA IS VAN
Orbán Viktor beszédével avatták fel Sukorón, a Velencei-tó északi partján a Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát, amelynek névadója és vezetője a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin. A komplexum 20 ezer négyzetméterén van 50 méteres versenyuszoda, ellenáramoltató medence, tornacsarnok, sportdiagnosztikai részleg, étterem, sportszálló, valamint magaslati körülmények szimulálására alkalmas részleg is. Az akadémián már kétszáz gyermek sportol, a beruházás alig három év alatt készült el. Az építést Tiborcz István korábbi üzlettársának, Paár Attilának a cége kapta meg, amely 43 milliárd forintos ajánlattal lett a befutó.
9. VILÁGREKORD CHICAGÓBAN
Döbbenetes világcsúcsot hozott a chicagói maraton. A kenyai Ruth Chepngetich csaknem két teljes percet faragott az eddigi legjobb időn és 2 óra 9 perces 57 másodperces idejével ő az első nő, aki bekerült 2 óra 10 perc alá. A szintén kenyai futó által felállított férfi rekord 2 óra 35 másodperc.
10. NOBEL DÍJAT ÉRT A GYARMATOSÍTÁS
A világ egyik sztárközgazdásza, a Törökországban született Daron Acemoglu kapta harmadmagával a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A másik két brit születésű kitüntetetthez, Simon Johnsonhoz és James Robinsonhoz hasonlóan az amúgy örmény származású Acemoglu is Amerikában él és tanít. A díjjal azt a kutatómunkát ismerték el, amellyel a díjazottak megpróbálták feltárni, miért lesznek egyes nemzetek gazdagok, míg mások szegények maradnak, ráadásul a két csoport közötti távolság alig változik. A kutatók bizonyítékai szerint az egyik ok a gyarmatosítás módjában rejlik, a gazdag, sok kincset rejtő kolóniákat ugyanis a gyarmatosítók egyszerűen kizsákmányolták, míg a szegényebbeken letelepedőket bevonták a kormányzásba, demokratikus intézményeket építettek ki, s így azok hosszú távon gazdagok lettek.
