1. UKRÁNOK ÉS MIGRÁNSOK A BRÜSSZELI ÉTLAPON
Kijev után Brüsszelben is bemutatta régóta beharangozott „győzelmi tervét” az ukrán elnök, amely azonban inkább tűnik kívánságlistának, mint tervnek. Az uniós tagállamok vezetőinek találkozójára érkező Volodimir Zelenszkij elképzelése ráadásul több „titkos záradékot” is tartalmaz, amelyekről egyelőre nem tudni semmit. A legfontosabb részek: Ukrajna NATO-csatlakozása és a nyugati fegyverek bevetésének engedélyezése oroszországi célpontok ellen, vagyis olyan pontok, amelyekben már hónapok óta hiába próbál áttörést elérni Kijev. A magyar kormányfő rémisztőnek nevezte az elképzelést. A csúcstalálkozó másik kényes témája a migráció, s itt is jut szerep Orbán Viktornak, az általa létrehozott szélsőjobboldali európai pártcsoport vezetői most először tanácskoztak ebben az új felállásban Brüsszelben, s mindannyian kemény bevándorlásellenes intézkedéseket sürgettek.
2. A FIDESZESEK HARCOLNÁNAK A HAZÁÉRT LEGKEVÉSBÉ
A magyarok többsége (62 százalék) ugyan még mindig Oroszországot tartja felelősnek az ukrán háborúért, ám most már 22 százalék szerint az oroszok védekezésből kezdeményezték az agressziót. A Závecz Research felmérése a pártpreferenciák szerint is érdekes eredményeket hozott: az oroszok hibáztatása a Fidesz szavazóknál bő két év alatt 53-ról 41 százalékra csökkent, miközben Ukrajna felelősnek tartása 23-ról átfordult 53 százalékra. Csökkent a magyarok harci kedve, már csak 46 százalékunk harcolna egy háborúban az országunkért, de ennél is kevesebb Fidesz-szavazó tenne így (ők a legpasszívabbak), miközben a legelszántabb (80 százalék) a DK-tábor, amelyet a tiszások követnek. A magyarok 68 százaléka maradna az EU-ban, 16 százalék a kilépéspárti, a Fidesz-híveknél ez az arány 46-37; A NATO-tagság támogatása még magasabb a teljes népességben (78 százalékos, és 8 lépne ki), még a Fidesz-szavazóknak is csak 20 százaléka hagyná el a katonai szövetséget.
3. A KÚRIA ORBÁN MELLETT A SAJTÓSZABADSÁG ELLEN
Orbán Viktornak adott igazat egy perben a Kúria, aminek az eredménye az újságírás teljes ellehetetlenítése is lehet. A miniszterelnök annak idején számos újságot perelt be, amelyek beszámoltak az osztrák Spar vezetőjének egy osztrák lapban tett nyilatkozatáról, miszerint Orbán azt kérte a multitól, engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba. Az ügy miatt indult perek többségében vesztett a miniszterelnök, hiszen a bíróságok az eddigi gyakorlatot folytatták, amelynek értelmében ilyen esetben az újságok nem felelősek az állításért. Most azonban a Kúria a Pécsi Stop ellen indult ügyben felülbírálta az első és másodfokú döntést is, s helyreigazításra, illetve a perköltségek megfizetésére kötelezte a lapot, amely az indoklás szerint a hír átvételével felelőssé vált a Spar-vezér tényállításaiért, s bizonyítania kellett volna a cselekmény megtörténtét. Az újság az Alkotmánybírósághoz fordul, hiszen ha ez így van, akkor egy parlamenti tudósítás vagy egy sajtótájékoztatóról szóló beszámoló is büntethető lehet.
4. BÖRTÖNRE ÍTÉLT MOMENTUMOSOK
Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Fekete-Győr Andrást, a Momentum országgyűlési képviselőjét és párttársát, Szarvas-Koppány Bendegúzt. A párt korábbi elnöke egy, társa két évet kapott, amiért hat évvel ezelőtt a munkatörvénykönyvének módosítása elleni tüntetéseken füstgyertyákat dobtak a parlament körüli rendőrsorfal mögé. Az elsőfokú bíróság felmentette, a másodfokon eljáró elítélte őket, utóbbi döntését hagyta helyben és emelte jogerőre a harmadfokon eljáró ítélőtábla. A két politikus szerint ők egy rendőrt sem veszélyeztettek, ezért a rendszerváltás utáni Magyarországon példátlan politikai pernek tartják az ügyet. Fekete-Győr közölte, hogy lemond parlamenti mandátumáról, amelyet átad Cseh Katalin volt EP-képviselőnek.
5. BANKJÁT DICSÉRI, A KORMÁNYT NEM
Erőteljesen kritizálta mind a túlszabályozó Brüsszelt, mind a kiszámíthatatlan magyar kormányt egy üzleti konferencián Csányi Sándor. Az egyik leggazdagabb magyar, az OTP elnök-vezérigazgatója saját bankját az ólomcipőben futó Peléhez hasonlította, s erősen kifogásolta, hogy a pénzintézeti szektornak tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek – így például az őket sújtó különadónak idén már meg kellett volna szűnnie. A lakáshitelekre most előírt öt százalékos kamatplafont Csányi azért is furcsállja, mert cserébe a kormány nem vállal inflációs kötelezettséget. Csányi szerint nincs olyan uniós ország, ahol egy kormány olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint nálunk. Még meglepőbb, hogy ugyanitt Mészáros Lőrinc vállalatbirodalmának egyik vezetője, Vida József is bírálta a „kémcsőben kitalált” vállalatok működését nehezítő kormányzati gazdaságpolitikát. Közben a kormány külföldi építőanyag-gyártókat sújtó intézkedései miatt az osztrák Lasselberger csoport tulajdonában álló patinás Zalakerámia az elbocsátások után leszereli hazai üzemeit és Kolozsvárra költözteti a csempegyártást.
6. SPQR VS LMBTQ
Bár bőven kap bírálatokat az olasz és az európai baloldalról is, folyamatosan hajtja végre programját a második világháború óta legjobboldalibb olasz kormány. Giorgia Meloni miniszterelnök legújabb lépése, hogy most már nemcsak Olaszországban tiltott a béranyaság, de azok az olasz párok is bűncselekményt követnek el, akiknek külföldön lesz így gyerekük. A baloldali és liberális kritikák szerint az akár két év börtön és egymillió eurós pénzbírság főleg az egynemű párokat célozza, akik nem fogadhatnak örökbe és a lombikbébi-programokból is ki vannak zárva.
7. GIGAKÁRTÉRÍTÉS PAPOK SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEIÉRT
Minden idők legnagyobb kártérítését fizeti ki a Los Angeles-i érsekség katolikus papok szexuális visszaéléseiért. Egy perbeli megállapodás alapján 880 millió dollárt (325 milliárd forintot) fizetnek 1353 embernek, akiket gyerekkorukban katolikus papok zaklattak. Ráadásul ugyanez az érsekség 2007-ben már kifizetett 660 millió dollárt szexuális visszaélés miatt 508 áldozatnak.
8. EGY ÜNNEP MARGÓJÁRA
Nem csitulnak a hullámok Észak- és Dél-Amerikában a hétvégi Kolumbusz-nap után, amelyen új szereplők régi vitatémát elevenítettek fel nagy hévvel. A tavaly hatalomra kerül jobboldali argentin elnök kezdte, amikor közölte az ünnepen, hogy az európai Kolumbusz a civilizációt és a fejlődést hozta el az új kontinensre. Mexikó frissen megválasztott baloldali elnöke kontrázott: az amúgy kizárólag kelet-európai zsidó felmenőkkel rendelkező Claudia Sheinbaum szerint Amerikában senkit nem kellett civilizálni, nagyszerű kultúrák voltak már ott, és Mexikó az őslakosainak köszönheti nagyságát. Az amerikai elnökválasztásban is előkerült az ünnep, hiszen a demokrata jelölt Kamala Harris nemrég még az eltörlését, illetve átkeresztelését követelte őslakosok napjává. A vitába váratlanul spanyol tudósok is beszálltak, akik a felfedező maradványainak genetikai vizsgálata után azt állítják, hogy az olasz Kolumbusz spanyol zsidó volt.
9. NÉPSZERŰTLEN VENDÉGEK
Prágának is elege van az olcsó tömegturistákból, főleg, ha azok még részegek is: a cseh főváros vezetése közölte, hogy betiltják az este tíz utáni szervezett kocsmatúrákat. Az olcsó, de kiváló cseh sörre szomjas brit legénybúcsúzók helyett ugyanis kulturáltabb és tehetősebb vendégeket szeretnének.
10. MEGHALT A NAGY MENEKÜLTSEGÍTŐ
Elhunyt 85 éves korában Kozma Imre, a hazai egyházi karitatív munka egyik nagy alakja. A katolikus pap Kozma atya a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke és a Betegápoló Irgalmasrend korábbi vezetője volt. Győrzámolyban született, a győri bencéseknél érettségizett, 1958-ban jelentkezett papi szemináriumra. 1968-tól tíz évig a budapesti Ferenciek terén álló templomban szolgált, szókimondó prédikációi miatt a kádári hatóság többször előállította. Azt hirdette, a keresztény hit nem elmélet, s a gyakorlati példát a szegényeket segítő önkéntes hálózat alapításával adta, a rendszerváltáskor pedig az első menekülttábort nyitotta Zugligeten a keletnémeteknek. Kozma atya tevékenységét többek közt francia Becsületrenddel ismerték el.
