1. ORBÁN BÁBKORMÁNYOZIK
Két év vidéki 1956-ünneplés után idén visszatért október 23-i beszédével a fővárosba a miniszterelnök. Orbán Viktor a Millenáris parkban szónokolva azt mondta, hetven éve nem volt ilyen közeli a világháborús veszély, az EU háborús győzelmi terve pedig odavezetne, hogy Magyarországon ismét szláv (ukrán) katonák állomásoznának. Orbán ezzel összefüggésben hangsúlyosan kitért új belpolitikai kihívójára is, szerinte Magyar Péter vezetésével új bábkormányt akar az unió a magyarok nyakára ültetni, a Tisza Párt „igazi aláíró-fajta” elnökének a néppárti vezető Manfred Weber a gazdája. Orbán új fordulatai erősen hasonlítanak a korábban kormányzó lengyel radikális jobboldali PiS taktikájára, amely Donald Tusk immár győztes kormányfőt nevezte állandóan német ügynöknek.
2. MAGYAR KÁDEREKET KERES
Időben a miniszterelnök után, térben hozzá igen közel, a budai Széna téren tartott 1956-os nagygyűlést a Tisza Párt. A lyukas nemzeti zászlóval kezében színpadra lépő Magyar Péter elnök október 23-i beszédében a „hova tűnt a ruszkik, haza?” kérdést intézte Orbán Viktorhoz, akinek szerinte nincsen joga magyar semlegességről beszélni, miközben a nyugati szövetség részei vagyunk. Magyar szerint Orbánék átverték a magyarokat, köztük korábban őt is, most azonban már vezetőket és szakembereket keres a Tisza Párt jövendő kormányzásához, amelynek programjáról kikérik novembertől az emberek véleményét is. Magyar Péter a hídépítők nemzetévé tenné a magyart, ehhez hazaszerető vezetők kellenek, vagyis „eljött a tehetséges emberek ideje”. Lehet, már ennek jegyében, mindenesetre elindult a pártközeli médiaportál is a pártvezető öccsének, Magyar Mártonnak a felügyelete alatt.
3. SZÉTTARTÓ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSOK
18 éve nem volt példa arra, hogy egy közvélemény-kutatásban ne a Fidesz legyen az ország legerősebb pártja. Most két közvéleménykutató intézet is a Tisza Párt előnyét mérte, hogy aztán egy harmadik pont ellenkező megállapításra jusson. A 21 Kutatóközpont a biztos szavazó pártválasztók körében mutat kétszázalékos Tisza-vezetést (42-40), ám az összes megkérdezettnél 29-26 az állás a Fidesz javára. Aztán megérkezett a Publicus Intézet kutatása is, ez már a teljes népességben is 24-23-as Tisza-előnyt mért, ami 39-37 a biztos pártválasztók között. Ezen adatoknak erősen ellentmond a kormányközeli Nézőpont szintén mai számsora, mely a teljes választói körben 36-25-ös Fidesz-előnyt mutat, amiből 46-35-ös legvalószínűbb listás eredményt mért a biztos szavazók közt, míg a biztos pártválasztóknál 49-34 a fideszes vezetés. A két magyar politikai valóságot mutató hatalmas eltérésekhez képest a Mi Hazánk, a DK és a Kutyapárt mindhárom kutatónál a parlamenti küszöb környékén imbolyog.
4. VIHAR AZ ATLANTI-ÓCEÁN FELETT
Brit-amerikai feszültség lett az amerikai választási kampány legújabb fejleményéből, Donald Trump stábja ugyanis külföldi beavatkozással vádolja a demokratákat és a baloldali brit kormányt. Az ügy kirobbantója egy munkáspárti aktivista közösségi média bejegyzése volt, amelyben önkénteseket toborzott Amerikába a kampányhajrára. Bár teljesen bevett dolog volt eddig is, hogy mind a republikánusoknak, mind a demokratáknak vannak külföldről érkezett segítőik (Magyarországról is), ennek a jogi szabályozása meglehetősen ellentmondásos, és a jelek szerint most a republikánusok úgy döntöttek, hogy botrányt csinálnak, ami roppant kellemetlenül érinti a brit miniszterelnököt, aki az ideológiai különbségek ellenére nagyon igyekezett, hogy jó viszonyban legyen Trumppal. Főleg, hogy a republikánus jelölt továbbra is kicsit esélyesebbnek tűnik ellenfelénél, aki egyre keményebb szavakat használ, most már fasisztának nevezte a volt elnököt. A szoros versenybe milliárdosok is beszálltak: a világ egykor volt leggazdagabb embere, Bill Gates ötvenmillió dollárt adott Kamala Harris kampányára, miközben a jelenlegi legvagyonosabb, Elon Musk személyesen kampányol Trump mellett, és naponta sorsol ki egymilliót egy szerencsés trumpistának.
5. FÉNYES ELSZIGETELTSÉG
A harmadik világ vezetőinek Oroszországba csődítésével bizonyította az orosz elnök, hogy a Nyugat nem képes az elszigetelésére. A tíz tagúra bővült BRICS-csoport az oroszországi Kazanyban tartotta idei találkozóját, amelyen a meghívottakkal együtt több mint kéttucat állam- és kormányfő vett részt, köztük India, Kína, Irán és Törökország első számú vezetője is az ENSZ főtitkára mellett. Bár konkrét megállapodásokban nem volt gazdag a csúcs, az beszédes, hogy a záróközleményben alig esett szó Ukrajnáról, annál több Gázáról, s hogy Vlagyimir Putyin szerint harminc további ország szeretne csatlakozni a szervezethez. A csúcson jelenlévő sok diktátor egyike, a fehérorosz Alekszandr Lukasenka ott jelentette be, hogy újraindul a januári elnökválasztáson, bár nemrég még távozási szándékát lebegtette a harminc éve hatalmon lévő vezető.
6. FÖLDI TÁMADÁS A TÖRÖK LÉGIERŐ ELLEN
Többéves szünet után újra hallattak magukról a törökországi kurd terroristák, akik ezúttal egy Ankara melletti hadiüzemre csaptak le. Két fegyveres hatolt be a vadászgépeket és drónokat gyártó céghez, öt embert megöltek, több tucatot pedig megsebesítettek, mielőtt velük is végeztek volna. A törökök válaszul iraki és szíriai kurd célpontok ellen intéztek pusztító légicsapásokat.
7. MAGYAR HALOTT CSÁDBAN
Még el sem kezdődött, de máris van tragikus halálos áldozata a csádi magyar katonai missziónak. Az afrikai ország fővárosába akkreditált magyar katonai attasét holtan találták a szállodai szobájában, valószínűleg rosszul lett. Az ő feladata volt a kétszáz fős magyar katonai kontingens érkezésének előkészítése. Még nem tudni, mikor érkeznek a honvédek, s igazán azt sem, miért mennek ki. A hivatalos indok az Európába tartó migráció megfékezése, a bírálók orosz vagy éppen ellenkezőleg francia érdekek kiszolgálásáról beszélnek, az biztos, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár nagyon elkötelezett Csád megsegítése mellett. Amire annak egyébként most különösen nagy szüksége van: a nemrég véget ért esős évszak ugyanis súlyos áradásokat okozott az ilyen nagy mennyiségű, hirtelen lehulló csapadékhoz nem szokott sivatagi országban.
8. TALÁN EZ JOBBAN SIKERÜL
Tovább szépül Budapest: a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Group megkezdte a tulajdonában álló Gellért szálló felújítását. Tiborcz Istvánék azt ígérik, a műemlékvédelmi előírások betartásával megőrzik az épület történelmi örökségét és visszaadják a szálloda egykori fényét. (A műemlékek felújítását nagyvonalú adókedvezménnyel támogatja az állam a tavaly elfogadott kastélytörvény alapján.) A tervek szerint 134 szobát, köztük 34 lakosztályt alakítanak ki, a lobbyt, a Duna-termet és a Gobelin-termet eredeti pompájába állítják vissza. A felújított szállót az ázsiai luxusszálloda-láncáról ismert Mandarin Oriental fogja üzemeltetni. Ami bölcs döntés, hiszen a legutóbbi hotelüzemeltetés nem igazán jött be. Nemrég jelentették be, hogy a turai kastélyszállót nem sikerült hotelként nyereségesen működtetni, ezért a jövőben rendezvény- és esküvőhelyszínként működik tovább. Pedig azóta kiderült, hogy még a turai önkormányzat is segített a rászoruló tulajoknak: az addig éjszakánként és személyenként minimum 6000 forintos idegenforgalmi adót a tizedére csökkentette a település összes kereskedelmi szálláshelyére – vagyis erre az egyetlenegyre.
9. PÉNZJUTALOM AZ ÁRVÍZ ELLEN VÉDEKEZŐKNEK
Nettó kétszázezer forint jutalmat kapnak a kormánytól a szeptemberi árvíz elleni védekezésben részt vevő állami alkalmazottak. Azok kapják az egyszeri pénzjutalmat, akik a helyszíni védekezésben vettek részt vagy azt irányították.
10. NEM CSAK NARANCSLÉBŐL VAN TÖBB AZ OSZTRÁK FANTÁKBAN
Példátlan mennyiségű, 26 millió palack üdítőitalt von vissza a forgalomból a Coca-Cola Ausztriában, miután kiderült, hogy a gyártás során apró fémdarabok kerülhettek a félliteres italokba. A visszahívás az elmúlt két hónap termelését érinti, és a multi több ismert márkáját is érinti, így a Coca-Colát, a Fantát, a Sprite-ot és a MezzoMixet is.
