1. MÉG NAGYOBB SZIGOR AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
Először vett részt egészségügyi konferencián a belügyminiszter, ahol elmondta, a terület átvétele után őt is meglepte, hogy még a rendőrség informatikai felkészültsége is jobb volt az egészségügyénél. Elmondta, hogy a hálapénz 80-90 százalékos megszüntetése jobbá tette a rendszert, és hogy Pátyon – az áruházláncok mintájára – egyetlen új központi kiszolgáló raktárbázist hoznak létre. Pintér szerint tíz kórházigazgatóból kilenc bevált, ugyanakkor egy minisztériumi felmérésre hivatkozva megrótta az egészségügyi dolgozókat, akik barátságtalanul bánnak a betegekkel, s azzal példálózott, hogy a „bunkó rendőr” hírét is sikerült megváltoztatni. Az ágazat súlyos problémájaként az ultrahangvizsgálatok alacsony számát és a gyenge szűrési hajlandóságot nevezte meg a miniszter. A konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár bejelentette, idén 42,7 milliárd forintot fizetnek ki a kórházak fennálló 130 milliárdos adósságából, annak ellenére, hogy korábban 100 milliárd kifizetéséről szóltak az ígéretek. Takács azt is elmondta, vereséget szenvedett, mert nem államosítják a szakrendelőket.
2. REFORM ÁRÁN EMELIK A BÍRÓK BÉRÉT
Több mint 130 milliárd forintból megemelné az igazságügyi alkalmazottak bérét a kormány, ha a bírói testületek elfogadnak egy reformtervet. 2025 és 2027 között három ütemben emelnék illetményüket, amivel a bírók átlagos jövedelme 48 százalékkal, havi bruttó 2,25 millió forintra, a titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal 1,125 millióra, a többi bírósági tisztviselőé pedig 100 százalékkal nőne, elérve a 850 ezer forintot. Ezek átlagos összegek, ami megtévesztő lehet, mert a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza az átlagot. A béremelés feltétele, hogy a bírák olyan – az igazságszolgáltatás integritását érintő – változtatásokat fogadjanak el, mint például a bírói alsó korhatár 35 évre emelése, a bírói helyekre a külső, más jogi szakterületről érkező pályázók előnyben részesítése és a „mozgóbírók” alkalmazása. Az alkut hírek szerint szoros szavazással elfogadta az Országos Bírói Tanács.
3. ÚJ LAKÁSTÁMOGATÁS, SZINTE SENKINEK
A kormány kedvezményes hitellel pörgetné az ingatlanpiacot – így az építőipart is –, a Bankszövetség a hét elején pedig már közzé is tette javaslatát az önkéntesen vállalt, 5 százalék alatti kamatozású lakáshitelek jövő évi bevezetéséről, amivel egyébként a nemzetgazdasági tárca is elégedett volt. A konstrukció ugyanakkor nagyon szigorú: a hiteligénylő nem lehet több 35 évesnél, csak első- és csak „zöld” lakás jöhet szóba, 60 négyzetméternél kisebbnek kell lennie, és négyzetméterenként legfeljebb 1,2 millió forintba kerülhet – a konstrukció jövőre ráadásul csak áprilistól novemberig vehető majd igénybe, és a kedvezményes kamat is csak 5 évig jár. A jegybank szerint az idei lakáspiaci tranzakcióknál az ingatlanoknak kevesebb mint 1 százaléka, a lakáshiteleknek pedig csak 1,5 százaléka felelt volna meg a tervezett feltételeknek.
4. KÉT ÉS FÉLEZER INGATLANT ÁRVEREZTEK EL
A kilakoltatási moratórium megszűnése óta eltelt hónapokban 7,5 ezernél is több ingatlant próbáltak elárverezni, ebből 2,5 ezret sikerült is a végrehajtói kar adatai szerint. Április vége óta a 2,5 ezer kényszereladásból csaknem 22 milliárd forint folyt be, ami azt jelenti, hogy naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron. A korábbi években még több árverés volt, tavaly április végétől november közepéig naponta nagyjából 20 ingatlant árvereztek el. A jegybank adatai szerint az utóbbi hónapokban felgyorsult a lakosság eladósodása: a második negyedévben 76 százalékkal több hitelt vettek fel a magyarok, mint egy évvel korábban.
5. AZ ORSZÁG LEGDRÁGÁBB UTCÁI
Fordult az évek óta tartó trend, s tavaly már nem Budapesten volt az ország legdrágább ingatlanjaival bíró közterület: KSH-adatok szerint Balatonfüred adta az ország legmagasabb árú utcáját. A füredi, természetesen Balaton-parti Aranyhíd sétány 2,64 millió forintos átlagos négyzetméterárral ugrott 2023-ban az élre, második a fővárosi Kossuth tér (2,54), azt a rózsadombi Ruthén út követte 2,37 millióval. A tízes toplistán az első után kizárólag budai utcák szerepeltek, miközben a legolcsóbb az országban a kiskunlacházai Templom utca volt 23 ezres négyzetméterárral – azaz 115-szörös a különbség a két véglet között. A legnagyobb ingatlanos oldal idei felmérése pedig már a rózsadombi Türbe teret teszi meg éllovasnak 3,8 milliós árral, vidéken pedig a tihanyi Itató köz vezet 2,8 millióval.
6. ITT VAN AZ ŐSZ, DE ELTŰNT AZ ŐZ
Tragikus méretű őzpusztulás zajlik a Dél-Alföldön. Csongrád megyében az elmúlt két évben húsz százalékkal csökkent az őzállomány, Békésben pedig harminccal. Szakértők szerint az éghajlatváltozás, a vízhiány és az élőhelyek romlása okozza a fogyást: az aszályos nyarak és a korai betakarítás miatti táplálékhiány aláássa az őzek immunrendszerét, ráadásul új mérgező gombafajok is veszélyeztetik az állatokat. Öröm az ürömben, hogy mindez még így is azt jelenti, hogy jóval több az őz, mint negyedszázaddal ezelőtt.
7. VÁROS AZ ORSZÁG ELLEN
Még hivatalba sem lépett az új amerikai elnök, a második legnagyobb amerikai város máris készül Donald Trump terveinek megfúrására. Los Angeles vezetése ugyanis menedékvárosnak nyilváníttatja magát, hogy ezzel lehetetlenítse el Trump terveit, aki az illegális bevándorlók millióinak kitoloncolását ígéri. A döntés azt jelenti, hogy a város alkalmazottjai semmilyen segítséget nem nyújthatnak a szövetségi hatóságoknak ezen a téren. Másfajta amerikai migránsokra készül eközben egy elnéptelenedett szárd kisváros. Ollolai vezetői kifejezetten a Trumpot utáló liberális amerikaiakra célozva indítottak kampányt, hogy azok inkább az ő falujukban telepedjenek le.
8. JOG VAGY IGAZSÁGOSSÁG?
Kamatostul kapja vissza a volt lengyel kormánypárt azt, ahogy még kormányon ő maga bánt az ellenzékével. Most már az anyagi ellehetetlenedés is fenyegeti a két cikluson át hatalmon lévő, tavaly leváltott Jog és Igazságosságot. A nemzeti választási bizottság ugyanis másodszor is elutasította a párt beszámolóját tavalyi kampányköltéseiről. Ha a döntést a bíróság is jóváhagyja, az azt jelenti, hogy a ciklusból hátralevő három évben Orbán Viktor lengyel elvbarátai nem kapják meg a nekik járó állami támogatást, ami már a májusi elnökválasztáson is komoly hátrányt jelent, nem is beszélve a következő parlamenti voksolásról.
9. BABO BEFEJEZI
Véget ért a Balkán egyik legkülönösebb emberének politikai pályafutása. A 85 éves bosnyák Fikret Abdic páratlan karrierje még a szocialista Jugoszláviában indult, ahol egy kisüzemből az ország legnagyobb mezőgazdasági cégét hozta létre, irigyei miatt aztán két évre börtönbe került a túl kapitalista agrárbáró. Abdic utána Bosznia legnépszerűbb alakja lett, ám hamar szakított Alija Izetbegovic nacionalista vezetővel, s a délszláv háborúban már saját miniállamot vezetett a nyugat boszniai Velika Kladusában, szerbek és horvátok közt egyensúlyozva, sajátjaival harcolva. A daytoni béke után Tudjman Horvátországa fogadta be az immár hazaárulóként kezelt politikust, aki később tíz évet töltött börtönben háborús bűnösként – szabadulása után 2016-tól a velika kladusai nép kétszer is polgármesterré választotta a Babo (Apu) becenevű hazatérőt, ám Bosznia nemzetközi főképviselője mostantól (!) eltiltotta a háborús bűnösöket a közéleti tisztségviseléstől.
10. DÖNTETLEN ÉS OSZTÁLYOZÓ
Csoportharmadik lett a labdarúgó Nemzetek Ligája legfelső A-osztályában a magyar válogatott, amelynek így kétmeccses oda-vissza osztályozót kell játszania majd márciusban az elitben maradásért. Az ellenfél a B-osztály négy csoportmásodikja közül kerül ki, ezek pedig Ausztria, Ukrajna, Görögország és Törökország – sorsolás pénteken. A magyar csapat tét nélküli zárómeccsén 1–1-es döntetlen játszott telt ház előtt a Puskás Arénában a már csoportelső németekkel, Szoboszlai szemtelenül higgadt, alányesett büntetővel egyenlített a 99. percben. Csapatkapitányunk bekerült a záróforduló álomcsapatába, s az egész sorozatban az övé a helyzetek kialakítását jelentő legtöbb kulcspassz, míg a gólkirály a magyar származású, svéd színekben játszó Gyökeres Viktor 9 találattal. Az elitdivízió csoportjait Portugália, Franciaország, Németország és Spanyolország nyerte.
