1. A VONAL VÉGÉN VLAGYIMIR
Kivételesen nem személyesen, csak telefonon tárgyalt a magyar kormányfő az orosz elnökkel. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyórás megbeszélése után konkrét eredményről egyik fél sem számolt be, de valószínűleg szó esett az egyre dráguló paksi beruházásról és egészen biztosan az ukrán és a szír helyzetről. Utóbbi kettőről egy másik fontos szereplővel is egyeztethet Orbán, aki holnap Törökországban találkozik Erdogan elnökkel. A törökök fontos szerepet játszottak az oroszok által támogatott szír elnök megbuktatásában és most nagyon várják, hogy a szír menekültek visszainduljanak hazájukba. A szír helyzet nemcsak Törökországban, de Magyarországon is belügy lett: az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatot indított amiatt az álhír miatt, amely Moszkva helyett Ferihegyen vélte felfedezni a bukott szír elnököt és családját. A hírt először közlő Magyar Hang azóta elnézést kért, de a hír miatt a kormányt kérdőre vonta Magyar Péter ellenzéki vezető is. A kormányzat szerint viszont ezzel egy merénylet lehetséges célpontjává tették az országot.
2. ÚJ ELNÖK A BÍRÓI TANÁCS ÉLÉN
Tüntetők között választotta meg új elnökét az Országos Bírói Tanács. A Miskolci Törvényszék tanácselnöke, Pecsenye Csaba lép Szabó Péter helyébe, aki azt követően mondott le, hogy a bírák között felzúdulást váltott ki a bírósági béremelések érdekében a kormánnyal kötött alkuja, amit utóbb a bírói tanács is elutasított. Pecsenye, akit ma 13 igen és 1 nem szavazat mellett választottak elnökké, egyike volt azoknak, akik a bírói tanácsban nemmel szavaztak a fizetésemelést a szervezeti reformokkal összekötő egyezségre. A bírói tanács mai ülése előtt kétezer tiltakozó aláírót képviselve két bírói egyesület tagjai demonstráltak az alku ellen, amely szerintük sérti a bíróságok függetlenségét.
3. BŰN BŰNHŐDÉS NÉLKÜL
Megoldódni látszik az elmúlt évtizedek egyik legrejtélyesebb hazai eltűnési ügye, ám a tettes 24 év utáni megtalálása nem csillapítja a társadalmi felháborodást, Till Tamás gyilkosa ugyanis a beismerés után szabadon távozhatott a rendőrségről. A 2000. májusi eltűnésekor 11 éves kisfiúról idén nyáron bizonyosodott be, hogy megölték, akkor találták meg a holttestét egy bajai ház padlójába betonozva. Gyilkosa előbb tanúként került látókörbe, de kiderült, két, azóta öngyilkosságot elkövetett emberre terelte a gyanút, s végül néhány hete beismerte a bűncselekményt. Mivel az elkövetéskor még fiatalkorú volt a mostanra 40 éves, családos vállalkozó, így büntethetősége 2015-ben elévült. Az áldozat szülei ebbe nem tudnak belenyugodni, a tettes ellen pedig hamis tanúzásért és mások arra való rábírásáért nyomozás indul. Az ügyre Magyar Péter és a Fidesz is ugyanúgy reagált, a parlament így már a jövő héten megszavazhatja a törvénymódosítást, amellyel a gyilkosságot elkövető fiatalkorú is élete végéig büntethető marad.
4. PULYKAPÉNZ A PEDAGÓGUSOKNAK
Az év eleji több mint 32 százalékos béremelés után az iskolaigazgatók döntésétől függően idén 75 ezer és 150 ezer forint közötti karácsony előtti pluszpénzt is kapnak a pedagógusok és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársak. Viszont a tankerületek igazgatói és az ott dolgozó kormánytisztviselők most kimaradnak az év végi javadalmazásból. Legutóbb 2012-ben volt arra példa, hogy karácsony előtt pluszpénzt kapjanak a pedagógusok, de akkor még az önkormányzatok voltak az iskolák fenntartói.
5. HONLAPOT MINDEN MAGYAR VÁLLALKOZÓNAK!
Az ősszel meghirdetett 1400 milliárdos Demján Sándor-programból a kormány 400 milliárdot különített el, amiből újabb programot indított a kis- és közepes vállalkozásoknak. A legtöbb magyarnak munkát adó kkv-ágazatnak nyújtott támogatástól azt várják, hogy kedvezményes állami hitelekkel és tőkejuttatással növelni tudják versenyképességüket, és exportra is többet termelnek majd. A kormány beláthatta, hogy a kkv-szektor megerősítése nélkül nem tudja elérni célját, a 2025-re tervezett, 3 százalékot meghaladó GDP-növekedést. A cégek piacszerző képességének növelése érdekében jövő februártól 9 milliárd forintot szánnak arra, hogy „minden vállalkozásnak legyen saját honlapja”.
6. FERIHEGY EURÓPA ÉLÉRE REPÜL
Elérheti a 18 millió főt idén a budapesti Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma, ami a gazdasági miniszter szerint húsz százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, s ez európai rekord lesz a légikikötők rangsorában. Nagy Márton jelezte, 2030-ra már 20 milliós forgalmat tervez az állam által visszavásárolt és a francia Vinci-csoport által üzemeltetett Budapest Airport. A további növekedés érdekében jövőre leteszik a ferihegyi 3-as terminál alapkövét, amely a kormányzati szándék szerint 2032-re épülhet fel. Nagy Márton azt is elmondta, a turizmus egészében is rekordév lehet 2024, októberig 15,5 millió vendég 38,5 millió éjszakát töltött magyar szálláshelyeken, ami 5,3 százalékkal magasabb a tavalyi adatnál.
7. EGY ÚJABB CSILLAG
Egyre több kiváló étteremben lehet enni Magyarországon, már akinek futja rá: legalábbis a világ első számú étteremkalauza, a Michelin legfrissebb magyar kiadása szerint. A tavalyi listán is legjobban szereplő tatai Platán és budapesti Stand megtartotta két-két csillagját, mint ahogy a hét egycsillagos étterem sem rontott, sőt hozzájuk jött nyolcadikként az őriszentpéteri Pajta. Még örömtelibb a némileg megfizethetőbb áron dolgozó Bib Gourmand lista bővülése: a tavalyi hét hellyel szemben idén már 11 ilyen van: ráadásul olyan váratlan új vidéki szegletekben, mint Szarvas, vagy a bükki Mályinka.
8. MEG VANNAK SZÁMLÁLVA A NAPJAIK
Betartotta ígéretét a német kancellár, aki ma tényleg bizalmi szavazást kért maga ellen. A képviselők hétfőn fognak dönteni Olaf Scholz kormányának sorsáról, s minden bizonnyal február 23-án jöhetnek az előrehozott választások. Amelyen a jelenlegi adatok szerint az ellenzéki keresztény pártok fognak győzni, de a többséghez szükségük lesz a most kormányzó szocdemekre vagy a zöldekre, mint koalíciós társra. A felbolydult német pártrendszerről és az ebből fakadó kormányalakítási nehézségekről tudna mesélni Brandenburg tartomány miniszterelnöke. Ott először alakult koalíció az új baloldali-konzervatív párt, a BSW részvételével, de a szocdem tartományi kormányfő az első körben nem kapta meg a többséget, a második körben aztán az új választást elkerülni akaró ellenzék segített be. Ráadásul a másik két keleti tartományban, ahol szintén választottak szeptemberben, egyelőre nem látszik, miként lehetne többségi kormányt alakítani.
9. CSAK GOND A HATALOM
Még Afrikában is nyerhet az ellenzék, legalábbis néha: a kontinens mintademokráciájának számító Ghánában a két ciklussal, azaz nyolc évvel ezelőtt a hatalomból kiszavazott elnök tért vissza, miután most megverte az alelnököt. A trumpi forgatókönyvet végrehajtó John Mahamának azonban nem lesz könnyű dolga: a 35 milliós ország csődben van, az inflációval csak a korrupció tud lépést tartani. Hogy mennyire rossz a gazdasági helyzet mindenhol, mutatja, hogy a viszonylag fejlett Namíbiában minden idők leggyengébb eredményével győzött a dél-nyugat-afrikai országot a függetlensége óta irányító kormánypárt. Így először nem lesz többségük a parlamentben, viszont először adnak női államfőt, aki 72 évesen ígéri az ország megújítását.
10. VILÁGBAJNOKI VILÁGCSÚCSESŐ
Hat világcsúcs dőlt meg a budapesti rövid pályás úszó világbajnokság első versenynapján, ami önmagában is új rekord a vb-k történetében. Hosszú Katinka 2014-es 200 pillangós rekordját az amerikai Kate Douglas adta át a múltnak 23 századmásodpercet javítva, a szintén amerikai Gretchen Walsh pedig egy tizenöt éves, az azóta már betiltott cápadresszben elért világcsúcsot döntött meg 50 pillangón. Kós Hubert 100 háton magyar országos rekordot úszott, ahogyan a 100-as női gyorsváltó is – az amerikaiak a férfi és női 100-as gyorsváltót is világcsúccsal nyerték.
