1. FERENC KONTRA EMMANUEL A pápa alaposan kiborította az ukránokat, amikor egy interjúban az ukrán nép megmentése érdekében a „fehér zászló bátorságát” javasolta nekik: szinte minden ukrán és nyugati vezető felháborodottan utasította vissza az egyházfő szavait. A Vatikán a vihart látva meg is hátrált és közölte, Ferenc nem kapitulációról, csak tárgyalásokról beszélt. Közben viszont egyre több hívet szerez a francia elnök nyugati csapatküldési terve. Bár az első reakció Emmanuel Macron múlt heti felvetésére az egyöntetű elutasítás volt, most már a kelet-európai országok egy része kezd átállni. A balti államok mellett a lengyel és a cseh kormány is úgy véli, nem…
Év: 2024
1. AZ INFLÁCIÓ MÁR A PADLÓN, A HIÁNY VISZONT AZ EGEKBEN Minimálisan, de tovább csökkent az infláció: éves szinten 3,7 százalékkal lett drágább az életünk februárban a KSH szerint, januárhoz viszonyítva pedig 0,7 százalékkal nőttek az árak. Az MNB szerint az iparcikkek és élelmiszerek inflációjának lassulása ellensúlyozta az üzemanyagok drágulását. Kormányzati szempontból az infláció „legyűrve”, viszont az államháztartásban nagy lyukat ütött a február, ugyanis óriási, több mint 1700 milliárdos deficittel zárt a büdzsé februárban, amivel két hónap alatt elértük a teljes évi előirányzat kétharmadát. Közben a Bloomberg már arról ír, hogy Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor kormányfő már szóba…
1. VON DER LEYEN KÖZELÍT AZ ÚJRÁZÁSHOZ A várakozásoknak megfelelően az Európai Parlament legnagyobb frakciója Ursula von der Leyent támogatja, hogy a júniusi EP-választások után is ő legyen a brüsszeli bizottság elnöke. A néppárti képviselők Bukarestben gyűltek össze, de sokan közülük egyáltalán nem is szavaztak, s voltak ellenszavazók is, így végül von der Leyen a lehetséges voksok mintegy felét gyűjtötte be. Az ellenszavazók között voltak az Orbánnal szövetséges szlovén jobboldali párt képviselői is. Az eredmény persze így is egyértelmű, s mivel a közvélemény-kutatások szerint a választások után is a középjobb fogja képezni a legnagyobb frakciót, ráadásul a német és a…
1. HA KEDD, AKKOR SZUPERTRUMP Véget ért a republikánus előválasztási verseny, Donald Trump utolsó kihívója is feladta a versenyt. Nikki Haley azután kényszerült erre, hogy a szuperkeddnek nevezett előválasztási dömpingben a 15 államból mindössze egyben, Vermontban sikerült győznie. Mivel a demokrata előválasztásokon Joe Biden aratott még ennél is elsöprőbb győzelmeket, így most már legfeljebb biológiai akadályai lehetnek, hogy a 81 éves elnök és a 77 éves volt elnök között megismétlődjék a négy évvel korábbi párharc. 2. BORÚS ADATOK A MAGYAR GAZDASÁGRÓL Zuhan a magyar export, megállt a boltok forgalmának emelkedése és az ipari termelés is zsugorodott januárban. Decemberben már minimálisan…
1. AZ OROSZOK MÁR A TELEFONBAN VANNAK Egy óvatlan német tábornoknak köszönhetik az oroszok az elmúlt időszak legnagyobb hírszerzési propagandafogását, egy hangfelvételt, amelyen német katonai vezetők Oroszország elleni rakétacsapások lehetőségéről beszélgetnek. A német kormány által elrendelt vizsgálatból kiderült, hogy az oroszoknak nem kellett a németek titkos kommunikációs rendszerét feltörniük, egyszerűen az történt, hogy a német légierő egy tábornoka a szingapúri légishow-ról nem védett vonalon jelentkezett be a megbeszélésre. A német kormány mindeddig kizárta, hogy nagy hatótávolságú Taurus-rakétákat adjon az ukránoknak, mert azoknak a sikeres üzemeltetéséhez valószínűleg német kezelőkre is szükség volna, ám a Moszkva által nyilvánosságra hozott feltételen éppen a…
1. ORBÁN SZERINT SZÁRNYALUNK, MATOLCSY SZERINT ZUHANUNK A visegrádi országok mellett egyre inkább egy osztrák-szlovák-szerb-magyar szövetségben is gondolkodik a miniszterelnök, miután utóbbi országokban hozzá hasonló vezetők vannak vagy lesznek hatalmon, ellentétben a lengyelekkel és a csehekkel. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján az egyik legfontosabb célnak azt nevezte, hogy támogassák a külföldön ténykedő nagy magyar cégeket, amire példának felhozta, hogy Kongóban építenek magyar cégek utakat és hidakat. Miközben Orbán szerint ismét magasabb fokozatra kapcsol a gazdaság, addig a jegybank pont most adott ki egy tanulmányt ennek az ellenkezőjéről. Eszerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája odavezetett, hogy nálunk keresnek…
1. ÉTELRE VÁRTAK, GOLYÓT KAPTAK A világ vezetői sorra ítélik el Izraelt, amiért katonái minden jel szerint segélyosztásra váró palesztinokra nyitottak tüzet, több mint száz embert megölve. Izrael egyelőre nem adott magyarázatot a történtekre, bár vitatja a halottak magas számát. Az Európai Unió közben bejelentette, hogy újrakezdi az ENSZ palesztin segélyszervezetnek a finanszírozását, amelyet egy hónappal ezelőtt függesztett fel, mert Izrael szerint annak tagjai részt vettek a Hamász októberi terrortámadásában, de a vádakat, Brüsszel hiába kérte, nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A gázai háború a nyugati politikában is szedi áldozatait, most éppen a brit baloldalon. A következő parlamenti választások toronymagas esélyesének…
1. PUTYIN ATOMMAL VÁLASZOLNA A NYUGATI KATONÁKRA Atomcsapással fenyegette meg évértékelő beszédében az orosz elnök azokat a nyugati országokat, amelyek katonákat küldenének Ukrajnába. A jövő havi újraválasztására készülő Vlagyimir Putyin a háború mellett szólt arról is, miként fogja megállítani anyagi ösztönzőkkel a népességfogyást és egészségesebbé tenni az országot az „ivás helyett síelj!” programmal. A több mint kétórás szónoklatot nemcsak a tévé közvetítette, hanem országszerte hatalmas kivetítőkön és a mozikban is vetítették. A nyugati katonák küldését Macron francia elnök vetette fel, heves ellenkezést váltva ki szinte minden fontosabb szövetségeséből Amerikától kezdve a németeken és a briteken át a lengyelekig. Ugyanakkor nyugati…
1. MIGRÁCIÓBAN NINCS MEGÁLLÁS A 2015-16-os menekültválság óta nem érkezett annyi menedékkérő az EU-ba, mint tavaly. Összesen 1,14 millióan adtak be menedékkérelmet, ami 18 százalékkal több az 2022-es adatnál, a 2018-asnak viszont csaknem két és félszerese (!), s nincs már messze a 2016-os 1,2 milliótól. Ebben a számban ráadásul nincsenek is benne az ukránok. A legtöbben közülük továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkeznek, ám egyre több a török, s az év végén megjelentek a palesztinok is. A legnépszerűbb célország változatlanul Németország. A menedékjogért folyamodók alig több mint felét (57 százalékát) utasítják el. Az adat tovább növelheti az amúgy is Európa-szerte…
1. MACRON AKÁR KATONÁKAT IS KÜLDENE UKRAJNÁBA Először vetődött föl annak a lehetősége, hogy a Nyugat katonákkal is segítsen Ukrajnának. Húsz európai vezető találkozott Párizsban, hogy Kijev támogatásáról egyeztessenek, azután jelentette ki Macron francia elnök, nem lehet kizárni, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy erről nincs egyetértés, de mindent meg kell tenni, hogy Oroszország ne győzzön. A kijelentésből óriási vihar lett: a NATO-főtitkár azonnal közölte, hogy nem terveznek csapatokat küldeni, a német kancellár kategorikusan leszögezte, nem lesznek európai katonák ukrán földön. Svéd és lengyel vezetők is közölték, nincsenek ilyen tervek, s természetesen a magyar külügyminiszter is…