1. BRÜSSZELI FENYEGETÉSEK MAGYARORSZÁGNAK Ungváron találkozott és tartott közös sajtótájékoztatót a magyar és az ukrán külügyminiszter, ami két szomszédos ország esetében megszokott esemény kellene legyen, de Szijjártó Péter az orosz támadás óta nem járt Ukrajnában. Mindkét részről konstruktívnak ítélték a beszélgetést, amelyen a magyar fél átadott egy listát a kárpátaljai magyar kisebbség visszaállítandó jogairól. A tárgyalással közelebb került egy Orbán-Zelenszkij találkozó lehetősége is. Addig azonban van egy sürgősebb kérdés is: a Kijevnek szánt uniós tízmilliárdok ügye, amelyet Magyarország legutóbb blokkolt, de egyre keményebb következményekkel fenyegetik, ha ezt a most csütörtöki uniós csúcson ismét megteszi. Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag szerint, ha…
Év: 2024
1. MEHET TOVÁBB A TÁMADÁS, CSAK ÓVATOSABBAN Izraeli ügyhöz illően salamoni döntést hozott a hágai Nemzetközi Bíróság, amely előtt népirtással vádolták meg a zsidó államot a gázai háború miatt. Azt eleve lehetett tudni, hogy az ügy érdemében (azaz, hogy népirtás folyik-e) nem fog dönteni a testület, ahhoz ugyanis évek kellenek. A kérdés az volt, hogy úgynevezett sürgősségi intézkedésként elrendeli-e, hogy Izrael állítsa le a katonai műveleteket, amit egyébként az feltehetően akkor sem tett volna meg. Ezt végül a bírák nem parancsolták meg Izraelnek, ám arra felszólították, hogy akadályozzon meg minden népirtásnak minősülő tettet, és engedje a segélyek eljutását a palesztinokhoz.…
1. SVÉD LÁTOGATÁS ÉS MAGYAR CSICSKÁK Még közelebb került a vége a magyar-svéd NATO-bővítési szappanoperának, miután a svéd kormányfő elfogadta a magyar miniszterelnök budapesti meghívását. Orbán Viktor azután hívta meg Ulf Kristerssont, hogy a török parlament rábólintott a svédek felvételére, így hirtelen Magyarország maradt az egyetlen ország, amelynek a parlamentje még nem hagyta jóvá a bővítést. Magyar tájékoztatás szerint a látogatást már el is kezdték szervezni. Ha a svédeknek szerencséjük lesz, addigra a török elnök aláírja és kihirdeti a parlament döntését, ebben az esetben Stockholmnak aligha kell engedményt tennie a magyar vezetésnek. A kormány továbbra is azt kommunikálja, hogy a…
1. TRUMP: KETTŐBŐL KETTŐ Donald Trump simán vette a második republikánus előválasztási akadályt is, bár ellenfele az előrejelzéseknél sokkal jobban szerepelt. Nikki Haley hiába maradt le a jósolt húsz helyett „csak” tíz százalékkal az eddig egyszeres volt elnök mögött, nagyjából ez az egyetlen pozitívum, amelynek örülhet. New Hampshire állam ugyanis az a hely, amely demográfiailag és a választási szabályok szerint is a legjobban fekszik a mérsékelt republikánus jelöltnek, tehát, ha itt is kikapott, akkor végképp nem látni, hol nyerhetne. A versenyfutás egy hónap múlva folytatódik – addig Haley talán még nem adja fel. 2. RAKÉTÁK VAGY FOGLYOK? Az ukrán légvédelemnek…
1. A MAGYAR LESZ AZ UTOLSÓ CSATLAKOZTATÓ Váratlanul felgyorsult a svéd NATO-csatlakozás eddig csigalassúsággal araszoló ügye. Először egy amerikai hírügynökség írta meg, hogy a török parlament akár már a héten megszavazhatja a másfél éve jegelt csatlakozást. Aztán kiderült, hogy ez már akár ma is bekövetkezhet, és ebben az esetben már csak a török elnök aláírására van szükség. Ami hirtelen lépéskényszerbe hozta a csatlakozást blokkoló másik országot is – minket. Főleg, hogy kormányzati vezetők többször céloztak arra, nem Magyarország lesz az utolsó jóváhagyó. Az MSZP erre gyorsan kezdeményezte is egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását, ám a kormánypártok részéről erre nem érkezett…
1. ÚJABB CSÚCSON A MAGYAR TŐZSDE Újabb történelmi rekordot döntött a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, amely átlépte a 65 ezer pontos határt. A nemzetközi befektetői hangulat továbbra is pozitív, ez pedig a pesti tőzsde vezető részvényein is meglátszik: idén eddig csak a MOL nem tudott érdemben nőni, az OTP és a Richter 7-9 százalékkal ér többet a január eleji árfolyamokhoz képest, míg a Magyar Telekom több mint 12 százalékot erősödött. A BUX a régiós tőzsdék közül is kiemelkedően teljesít: az év elejéhez képest immár több mint 7 százalékos pluszban van. Összehasonlításul idén eddig az osztrák ATX 2 százalék körüli…
1. HADGYAKORLAT IS JELZI AZ ÚJ HIDEGHÁBORÚT A hidegháború vége óta nem tartott a NATO akkora hadgyakorlatot, mint amilyen a jövő héten kezdődik és egészen májusig tart. Kilencvenezer katona, félszáz hadihajó és több mint ezer harcjármű vesz majd részt a bevetésen, amelynek nem titkolt célja, hogy modellezzék, miként tud Amerika egy orosz támadás esetén kelet-európai szövetségesei segítségére sietni. A hadgyakorlat helyszínei Lengyelország, a balti államok, Norvégia és Románia lesznek, de részt vesz rajta Svédország is, jóllehet Stockholm NATO-csatlakozását egyelőre Törökország és Magyarország blokkolja. Európa fokozódó militarizálódását jelzi, hogy a minap a szintén NATO-tag Horvátország kormánya bejelentette, azt tervezi, hogy a…
1. ALIG SIKERÜLT FARAGNI AZ ADÓSSÁGRÁTÁN A részletesebb adatokra várni kell, de az államadósság-kezelő prezentációja szerint mindössze néhány százalékponttal 73,4 százalékra csökkenhetett tavaly a GDP-arányos államadósság. Elemzők korábban arra számítottak, hogy a magas infláció miatt a nominális GDP is nagyot nő majd, ezzel pedig a GDP-arányos adósságráta is nagyot csökkenhet(ett volna), akár 70 százalék alá. Úgy fest, nem így lett, ennek legfőbb oka az elszabadult költségvetési hiány: a kormány is kénytelen volt emelni menet közben a hiánycélt, mely végül az eredeti 3,9 százalék helyett valahol 6 körül állhatott meg. Ha idén sem sikerül tartani a hiánycélt, akár még emelkedhet is…
1. AZ EP SZERINT VON DER LEYEN TÚL PUHA ORBÁNNAL Megint a magyar jogállamiság volt a téma az Európai Parlamentben, ahol magának az Európai Bizottság elnökének kellett megvédenie a Magyarországnak járó pénzek egy részének kifizetését. A szélsőbaltól a jobbközépig tartó népfrontos egység ugyanis bírálta a bizottságot, amiért szerinte engedett Orbán Viktor zsarolásának, sőt azt is belengette, hogy ha a testület a jövőben sem keményít be, bizalmatlansági szavazás is jöhet. Ursula von der Leyen azzal védekezett, hogy a felszabadított tízmilliárd euró az igazságügyi törvénycsomagért járt, és még mindig húszmilliárd van felfüggesztve. Mindenesetre a parlament elfogadott egy határozatot, amely számos ponton próbálja…
1. TRUMP A RAJT UTÁN MÁRIS CÉLKÖZELBEN Ahogy az várható volt, rekordgyőzelmet aratott Donald Trump az amerikai republikánus előválasztások első államában. A volt elnök Iowában a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, harminc százalékot verve a Ron DeSantis floridai kormányzóra, aki némi meglepetésre szerezte meg szoros versenyben a második helyet Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó előtt. Csak hogy érezni lehessen a diadal mértékét: eddig a legnagyobb különbségű győzelem, amit nem hivatalban lévő republikánus elnökjelölt aratott Iowában, 13 százalékos volt. Trump további szerencséje a két utána jövő jelölt kvázi holtversenye, így ugyanis nincs egyértelmű kihívója, a negyedik helyezett pedig Iowa után visszalépett…