1. ZELENSZKIJ KEGYVESZTETT LETT TRUMPNÁL
Minden eddiginél ukránellenesebb és oroszbarátabb kirohanást tett Donald Trump, amikor azt mondta, hogy Ukrajna kezdte a háborút és sokkal korábban megállapodhattak volna az oroszokkal. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijt alkalmatlannak nevezte és azt mondta, hogy az ukránok négy százaléka támogatja, amire az ukrán elnök úgy válaszolt, hogy ez nem igaz és Trump szemmel láthatóan egy orosz dezinformációs buborékban él. Trump azt is közölte, hogy még ebben a hónapban találkozhat Vlagyimir Putyinnal. A drámai fejlemények hatására a francia elnök mára újabb európai, ezúttal online csúcstalálkozót hívott össze. Ezúttal többen kaptak meghívót, mint a hétfői (kudarccal végződött) megbeszélésen, például a balti államok és Kanada is. Magyarországot ezúttal sem hívták, ám mégis hallattunk magunkról, hiszen a Brüsszelben tárgyalt újabb, immár 16. uniós szankciós csomagból sikerült kivetetnünk néhány kőolajterméket, a Barátság vezeték fenntartásáshoz szükséges dolgokat, valamint Kirill orosz pátriárkát és egy rakás orosz sportszervezetet.
2. A SAJTÓZSOLDOS A FIDESZ ÚJ CÉLPONTJA
A Soros-hálózat felszámolása és az ukrán háború következményei álltak a miniszterelnök beszédének középpontjában a kormánypártok balatonfüredi zárt frakcióülésén. A Fidesz-KDNP parlamenti képviselői előtt Orbán Viktor azt mondta, washingtoni bukásuk után immár Brüsszelben vannak hazánk igazi politikai ellenfelei, ám következő törekvésük, Ukrajna EU-tagsága szóba sem jöhet, mert azzal a magyar gazdák elveszítik az agrártámogatásokat. A kormányfő a Soros-támogatások kapcsán definiálta a politikai korrupciót is, szerinte az, amikor valakit azért fizetnek, hogy azt mondja vagy írja, amit kérnek. Orbán szigorú törvényeket helyezett kilátásba, amelyek a „guruló dolláros zsoldosokat” kitiltanák az országból. Ehhez képest a Fidesz ellenzéki kihívója, a Tisza Párt „békés tavaszi hadjáratot indít”, azaz Magyar Péterék ismételten országjárásba kezdenek, a márciust Békés megyében kezdik, március 15. után pedig „óriási országos politikai akcióra” készülnek.
3. TESLA HELYETT MAGYAR ŰRPROGRAM
A vagyonát és a hatalmát is alaposan megnövelte Elon Musk azzal, hogy Donald Trump mellé állt, de a Tesla eladásainak nem tett túl jót sem ez, sem az, hogy a világ leggazdagabb embere látványosan támogatja Európában a szélsőjobboldali pártokat. Németországban például januárban 1300 autót sem sikerült eladnia a világ legértékesebb autógyárának, alig több mint egyharmadát az egy évvel korábbi mennyiségnek. Franciaországban kicsivel még ennél is nagyobb, Spanyolországban meg egyenesen 75 százalékos a visszaesés, bizonyítva, hogy az elektromos autóvásárlók között kevés a szélsőjobbos. A Tesla visszaesésének haszonélvezője Kína, még ha nem is sokkal kedveltebb zöld-liberális körökben. Közben folytatódtak az együttműködési tárgyalások a magyar kormányközeli cég, a 4iG és a szintén Musk tulajdonában álló Space-X között. A magyar vállalat jövőre építi fel Martonvásáron az ország első űripari gyártóközpontját, akármit is jelentsen ez.
4. PÁPA A BETEGÁGYON
Egyre aggasztóbb a pápa állapota. A 88 éves Ferencet kétoldali tüdőgyulladással kezelik, ami az ő esetében azért különösen súlyos, mert tüdejének egy részét még fiatalkorában eltávolították. Az elmúlt időben sokat gyengélkedő pápa többször megerősítette, hogy lemond, ha egészségi állapota nem teszi lehetővé feladatai ellátását. Sokan azt is életveszélyes betegségének tudják be, hogy márciusra előrehozta Vatikánváros első női kormányzójának hivatalba lépését.
5. ÜGYINTÉZŐ NÉP LETT A MAGYAR
A magyar egészségügyi és oktatási rendszer jóval az átlag alatt teljesít az OECD nemrégiben megjelent tanulmányai szerint. A 38 fejlett államot tömörítő, párizsi székhelyű gazdasági együttműködési szervezet megállapítja, hogy míg tagállamaiban kétharmados elégedettség övezi ezt a két alrendszert, addig nálunk a mutató az ötven százalékot sem éri el, különösen az egészségügyi ellátással elégedetlenek a magyarok (56 százalékuk). Az OECD-vizsgálat a rendszerek rugalmasságát, digitális szintjét, személyre szabottságát, átláthatóságát és nyitottságát jelöli meg globális trendként, az innovatív megoldásokat keresve, ám éppen ezekben állapít meg jelentős magyar lemaradást. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy közszolgáltatási rendszerünk inkább az ügyintézésben erős, 2023-ban már 261 kormányablak működött az országban, s a személyes adminisztrációért átlagosan 17 percet kellett csupán utaznunk, miközben az online fejlődés is jelentős ebben.
6. PINTÉR AZ OVIZSARU SZEREPÉBEN
A Belügyminisztérium az óvodai nevelés átszervezésére készül egy kormányrendeletettel, amivel az iskolaérettségi eljárás kudarcát akarják orvosolni, amely miatt tömegesen kerülnek az iskolai első osztályokba az ottani követelményeket még teljesíteni nem tudó gyerekek. Az elképzelés szerint szeptembertől azokban az óvodákban, ahol legalább három csoport működik, a tanköteles kor előtti évükben lévő gyerekek nem járhatnak életkorilag vegyes csoportokba náluk kisebb ovisokkal. Pintér Sándor tárcájának terve tehát homogén csoportokban készítené fel utolsó évükben a végzős óvodásokat az iskolára, amely változtatást civil szakmai szervezetek pedagógiailag káros iránynak tartanak.
7. A FŐVÁROS IS MÉRGES AZ MVM-RE
A fővárosi önkormányzat is belép a felperesi oldalon abba a perbe, amit Graphisoft indított az Óbudai Gázgyár által elszennyezett terület méregtelenítése érdekében a magyar állam ellen. A körülbelül 30 milliárd forintba kerülő környezeti kármentesítést az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek kellett volna végrehajtania évekkel ezelőtt, de a vállalat ezidáig kibújt a kötelezettsége alól. A 12 hektárnyi szennyezett területből három hektárt birtokol a Graphisoft Park, amely közigazgatási per segítségével akarja kikényszeríteni a 200 ezer tonna mérgező, rákkeltő anyag eltávolítását a területről.
8. BUDAPEST KISÜTÖTT EGY TILTÁST
Idén már csak egyedi engedéllyel rendelkező büfések süthetik a lángost vagy a giroszt a fővárosi aluljárókban. A fővárosi önkormányzat a legtöbb aluljáróban megtiltotta a helyben főzést, mégpedig azért, mert a lenti pavilonok közmű-kiépítettségük hiányai miatt erre nem alkalmasak. A zsír és a használt olaj a legtöbb helyen a szellőzőrendszerbe és a csapadékvíz-csatornába kerül, bűz is terjeng az aluljárókban, ráadásul a szellőzőcsatornákban lerakódott zsír és olaj tűzveszélyes. Az ételkészítésre csak azokban az aluljárókban adnak engedélyt, ahol ezek a problémák igazoltan kizárhatók. A vendéglátóhelyek üzemeltetőit a megváltozott szabályokról korábban értesítették.
9. ÉRD TÉRDRE KÉNYSZERÜLT
Csődközeli helyzetbe jutott Érd önkormányzata. Az elmúlt években a fővárosból az agglomerációba kiköltöző tömegek miatt Érd lakossága is felduzzadt, de forráshiány miatt az önkormányzat nem nem volt képes biztosítani azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek a 80 ezer lakosúra nőtt megyei jogú várost ki tudják szolgálni. A helyi adóbevételüket is a kötelezően ellátandó alapfeladatokra, a város működtetésére fordítja az amúgy 22 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat, mert ezeket sem fedezi a központ költségvetésből kapott támogatás. Csőzik László polgármester szerint az önkormányzat csődjét másfél milliárdnyi kormányzati támogatás nélkül nem tudják elkerülni, ezért levélben kért segítséget a miniszterelnöktől.
10. SPORTKORONA MILLIÁRDOKÉRT
Két és fél év elteltével a titkolózásnak egy közérdekű adatigénylés vetett véget, így most már tudhatjuk, mennyiért vette meg az állam az államtól szintén nem éppen messze található kormánypárti Mediaworks kiadótól Orbán Viktor kedvenc reggeli olvasmányát. 2022 szeptemberében tehát 3,5 milliárd forintért cserélt gazdát az így teljesen államosított Nemzeti Sport, amelynek új birtokosa az erre a célra létrehozott Nemzeti Sportügynökség Zrt. lett, hogy aztán tavaly áprilisban már a közmédiát irányító MTVA kezébe adja a parlament a tulajdonosi jogokat. Az erősen veszteséges, hanyatló példányszámú (2024-ben már csak 15 ezer vásárlója volt) sportnapilapot tavaly 1,3 milliárd forinttal támogatta meg a kormány, amely tízezer példányra fizetett elő. Orbán Viktor indoklása szerint a lap a magyar sport számára olyan, mint az országnak a korona – habár az utóbbiból koránt sincs ennyi kópia.
