1. KEVESEBB A TŰZSZÜNETNÉL
Több mint kétórás telefonos tárgyalást folytatott egymással ma délután Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök elfogadta az amerikai javaslatot, és harminc napra kölcsönösen felfüggesztik az ukrán, illetve orosz energia- és infrastruktúra-hálózatok támadását. A két vezető megegyezett egy fogolycserében is, amely 175 katonát érinthet. A Fehér Ház közleménye szerint mindkét elnök a béke és a tűzszünet mellett foglalt állást telefonos egyeztetésükön, tartós békeszerződést szeretnének kötni, s javítani akarják az USA és Oroszország kapcsolatait. Kérdéses persze, hogy a diplomácia udvariassága mellett mindez hogyan valósulhat meg, hiszen a múlt heti amerikai-ukrán tűzszüneti javaslat elől Putyin egy sor feltétel szabásával tért ki, halasztva igenjét a mai telefonbeszélgetésben is, miközben csapatai támadásban vannak a fronton.
2. FÜSTGYERTYÁKKAL PRIDE-TILTÁS
Tegnap benyújtották, ma a parlament már el is fogadta a Pride-melegfelvonulás betiltását lehetővé tévő jogszabályt. A szavazáson a szigorítást a kormánypártok mellett a MI Hazánk, illetve a Jobbik képviselői is támogatták, a döntés ellen az ülésteremben füstgyertyákkal tiltakoztak a Momentum politikusai. A gyülekezési törvény módosításával ezentúl tilos olyan gyűlést tartani, amely sérti a gyermekek jogait, valamint a gyermekvédelmi törvényben tilalmazott tartalmat sem lehet rendezvényeken megjeleníteni – ez esetben a homoszexualitást. Az ilyen gyűlések szervezői és résztvevői pénzbírságot kapnak, személyazonosságuk megállapításához arcképelemzési nyilvántartás is felhasználható. További változás a gyülekezési törvényben, hogy az eddigi három hónap helyett ezentúl legfeljebb egy hónappal előtte lehet bejelenteni demonstrációkat. A Momentum ma utcán is tiltakozik, Magyar Péter nem csatlakozik hozzájuk, ahogyan a Pride-ra sem megy majd el, de a Tisza hatalomra jutása esetén mindenkinek biztosítja a gyülekezési jogot.
3. LESZ RAJTA ÁRSAPKA
Alig telt el egy nap az árréstop bevezetése óta, Nagy Márton már meg is állapította jótékony hatását. Eszerint hétfő estére – a kormány várakozásait is felülmúlva – 16 százalékkal csökkentek az árak. A legnagyobb, ötven százalékos árcsökkenést a tejtermékeknél és a zsiradékoknál tapasztalták. Reagáltak az áruházláncok is, több boltban már mennyiségi korlátot vezettek be az egyszerre vásárolható árrésstoppos termékekre. A nemzetgazdasági miniszter közben gyorsan lecserélte a fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjét, az újtól még több ellenőrzést vár. A fellelkesült miniszter most a bankoknak adott egy-két hetet számladíjaik csökkentésére, ha nem fogadnak szót, jön a központi beavatkozás: „ársapkával” árletörés.
4. CÉLKERESZTBEN MATOLCSYÉK
Alig, hogy távozott a jegybank éléről Matolcsy György, az Állami Számvevőszéktől kiszivárgott egy jelentéstervezet, amely komoly veszteséget azonosított a jegybanki alapítvány több százmilliárdos vagyonának gazdálkodásában. Az ÁSZ szerint a közel 500 milliárdnyi vagyont kezelő cég racionális indokok nélkül, az alapítói célokkal ellentétesen országokon átívelő, bonyolult céghálót épített fel magántőkealapok közbeiktatásával. Több százmilliárd forintot fektettek be két külföldi ingatlancégbe, ezek azóta sokat veszítettek értékükből. Sok milliárd forintra szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely Matolcsy Ádám nevű fiához köthető, aki furcsa módon Kovács Petra álnéven e-mailben adott utasításokkal irányította a vagyonkezelő cégek munkáját.
5. BÉRSZAKADÉK A KÜLFÖLDI CÉGEK MIATT
Budapesten kívül csak három megyében került többe ötszázezer forintnál egy fő foglalkoztatása 2023-ban. A fővárosban a vállalatok átlagosan havi 683 ezret költöttek egy dolgozóra, míg Békésben és Nógrádban kevesebb mint a felét, 325, illetve 333 ezret. Ha az egy munkavállalóra jutó hozzáadott értéket (az általa egy év alatt előállított értéktöbbletet) nézzük, Budapesten ez 18,2 millió volt, míg Tolnában, Békésben és Nógrádba csupán a harmada. A fővárost az egy főre jutó hozzáadott értékben Komárom-Esztergom (12,6 millió) és Győr-Moson-Sopron megye (12,5 millió) követi, rajtuk kívül csak Fejér és Pest volt tízmillió felett. Budapest kivételével a legtöbb hozzáadott érték ott keletkezett, ahol a nagyvállalatok nagyobb arányban voltak külföldi tulajdonban. Míg Budapesten az összes árbevételből a külföldi tulajdonú cégek 45,1 százalékkal részesültek, addig Komárom-Esztergomban 75,3, Győr-Moson-Sopronban 65,3 százalék volt ez az arány.
6. TOUR DE GYURCSÁNY INDULT
Az amerikai regényíró John Steinbeck legendás lakóautós kalandozásait megirigyelve négy keréken járja be az országot a DK elnöke is. Gyurcsány Ferenc krimiírás után a téli álomból ébredve „Egy ország, száz történet” szlogennel nekiindult egy lakóbusszal a Szent Gellért térről a fővárosból, hogy „ő ismerje meg legjobban az ország problémáit”. Gyurcsány szerint Magyar Péter mostani országjárásait is az ő másfél évtizedes korábbi rendszeres akciói ihlették, ehhez képest az exkormányfő a pedofilbotrányban ismertté vált bicskei gyermekotthonnál kezdett, ahova a Tisza Párt elnöke tavaly novemberben próbált meg bejutni. A DK-vezető két hétig lesz úton stábjával a hatágyas Sunliving lakóautóval, több ponton találkozik a választókkal és sztorikat gyűjt a magyar életből – azaz egyesíti magában egy politikus és egy riporter feladatait is. Közben pártja bejelentette, valódi népszavazást kezdeményeznek Ukrajna EU-tagságáról.
7. SORSOD TOVÁBBRA IS BORSOD
Soha nem éltek még ilyen sokáig az európaiak. A legfrissebb statisztikai adatok szerint az EU-ban a születéskor várható átlagos élettartam 2023-ban 81,4 évre nőtt, a húsz év előttihez képest ez csaknem négy év pluszt jelent. A hosszú élet titkát sajnos továbbra sem Közép-Európában kell keresni. A régiókra lebontott adatok szerint az élen Madrid áll (86,1 év), az észak-olasz Trento és a Finnországhoz tartozó, de svédek által lakott Aland szigetek holtversenyben (ha ez megfelelő kifejezés) osztozik a második helyen 85,1 évvel. A sereghajtó Észak-nyugat-Bulgária (73,9) de rögtön előtte már Észak-Magyarország található (74,9). A többi kelet-magyarországi régió is gyengén szerepel, jellemzően a román, bolgár és szerb területekhez hasonlóan, míg Nyugat-Magyarország nagyjából a szlovák-lengyel szintet hozza. A legjobb életkilátásaik a budapestieknek vannak 78,8 évvel, de ez is alacsonyabb, mint bármelyik nyugat-európai régióé.
8. NÉMET XXL HITEL
A vártnál simábban hozta meg német parlament azt a történelmi döntését, hogy az infrastruktúrát és a katonai kiadásokat eladósodásból fedezze. Ehhez az alkotmány módosítására volt szükség, ráadásul azonnal. Az adósságfék eltörlését szorgalmazó pártoknak (a keresztényeknek, szocdemeknek és zöldeknek) ugyanis csak a már búcsúzó parlamentben volt meg a szükséges kétharmados többségük, a jövő héten összeülő újban már nem. A törvény szerint a következő 12 évben akár 500 milliárd eurót is költhetnek védelemre és Ukrajna megsegítésére, másik ötszázat közlekedési és egyéb infrastruktúrára, amiből viszont száz klímavédelmi célokra kell, hogy az ország 2045-re elérje a klímasemlegességet.
9. HOL VAN MÁR A TŰZSZÜNET
A tűzszünet lejárta óta a legsúlyosabb légitámadást intézte Izrael a Gázai övezet ellen: a halottak száma 400 felett jár. Izrael ezzel akarja elérni, hogy a Hamasz folytassa a zsidó túszok szabadon engedését (még 59 van palesztin fogságban), s hogy egyezzen bele a tűzszünet meghosszabbításába. A terrorszervezet viszont ragaszkodik az Izraellel eredetileg kötött megállapodáshoz, amely szerint ezzel egy időben egy béketervben is meg kellene egyezniük. Az izraeli követeléseket támogató amerikai kormányzat közben az Irán-barát (és Izrael-ellenes) jemeni húszik bázisai ellen hajtott végre a korábbinál nagyobb rakétacsapásokat, bár nem tudni, hogy ezekkel valóban sikerül-e elérni, hogy a húszik hagyjanak fel a nyugati hajók elleni támadásokkal a Vörös-tengeren.
10. HUNYADI CSATÁKAT NYER A TV2-NEK
Sorozatosan dönti a rekordokat és hozza a csúcsnézettséget a Bán Mór kortárs író regénysorozatából készült Hunyadi című tévésorozat. A történelmi filmszéria a premier március 8-i hétvégéjén már szenzációs, egymilliós epizódonkénti nézettséget hozott, amit a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült alkotás rekordokkal ismételt meg a március 15-i hétvégén is. Olyannyira, hogy a negyedik rész lett 2025 eddigi legnézettebb tévés műsora a teljes magyar piacon, s az éves toplista jelenlegi dobogóját is kizárólag Hunyadi-adások foglalják el. A magyar filmsorozat megosztó kritikákat kap egyébként, miközben húzóprodukció a TV2 számára az RTL-lel szembeni nézettségi versenyben, ennek érdekében a csatorna kivágta az erotikus jeleneteket is az eddigi részekből, hogy családbarát sugárzásra tegye alkalmassá.
