1. EZ ÁM A TRANSZPARENS KORMÁNYZÁS
Egészen bizarr biztonsági botrány rázta meg a Fehér Házat, az amerikai kormányzat vezetői ugyanis véletlenül egy neves külpolitikai újságírót is bevettek abba a chatcsoportba, amelyben a jemeni lázadók elleni rakétacsapásokat tervezték meg. Az újságírót valószínűleg Michael Waltz, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hívta meg a Signal-alkalmazás zárt csoportjába, ahol rajta kívül ott volt az alelnök, a külügy- és a hadügyminiszter is. Az üzenetekben nem csak arról volt szó, pontosan hogyan és mikor bombázzák meg a Vörös-tenger hajóforgalmát zavaró húszikat (ami be is következett), hanem arról is, hogy miképpen kellene az akció költségeit legalább részben bevasalni a „szánalmas” Európán, amelyről a résztvevők leplezetlen utálattal nyilatkoztak. J.D. Vance alelnök szerint erre azért van szükség, mert az európai gazdaságnak sokkal fontosabb a Vörös-tenger, mint az amerikainak. Az újságíró a bombázások után hozta nyilvánosságra a chatüzeneteket, jelenleg zajlik a vizsgálat és a felelőskeresés a Fehér Házban, Donald Trump elnök azt mondja, ő semmiről sem tudott.
2. MINDEN JÓ, HAJÓ A VÉGE
Újabb kis lépést tett a béke felé Ukrajna és Oroszország, miután a Szaúd-Arábiában zajló tárgyalásokon az oroszok és az amerikaiak megegyeztek abban, hogy az ukrán és orosz erők a Fekete-tengeren tűzszünetet hirdetnek, azaz elvileg újraindulhat a mindkét országnak fontos gabonaexport. Cserébe Amerika vállalja, hogy segít az orosz áruknak eljutni a világpiacra. Abban is megállapodtak, hogy most már tényleg megpróbálják betartani az előző megállapodást, amelyben az orosz és az ukrán energetikai infrastruktúrát vették ki a célpontok közül, ám ezt a részleges tűzszünetet azóta is rendszeresen megsértik.
3. BRÜSSZELNEK ÁLDÁS MOSZKVA ÉS WASHINGTON
Lehet, hogy az amerikai és az orosz elnöknek sikerül végül tönkretenniük az utált Európai Uniót, de addig is sosem látott magasságokba röpítették Brüsszel népszerűségét. Az Európai Parlament 1983 óta félévente méri az európaiak véleményét az EU-ról, s soha ennyien nem tartották előnyösnek az uniós tagságot, mint a mostani kutatásban. A 74 százalékos európai arány egyébként tökéletesen megegyezik a Magyarországon kapott számmal. A részletekben már persze vannak eltérések: az európaiak 37 százaléka szeretne még több Európát a biztonságpolitika és 32 a gazdaság-versenyképesség terén, míg nálunk pont fordított az arány (31-37). Az unióban és nálunk is jóval többen számítanak arra, hogy romlani fog az életszínvonaluk a következő évben, mint arra, hogy javulni, bár a sztereotípiákra rácáfolva nálunk csak 21 százalék a borúlátók aránya, szemben az európai 33-mal.
4. UNIÓS CSÚCS MÉG A MAGYAR INFLÁCIÓ
Februárban is Magyarországon volt a legmagasabb az éves infláció az unióban. Az Eurostat adatai szerint az EU egészében lassult az infláció. Magyarországon 0,2 százalékkal nőtt, így 5,7 százalékkal őrizzük a csúcsot, a második helyen álló a románoknál 5,2 lett, a harmadikok az észtek, ahol a januári 2,8-ról 5,1-re ugrott. A lengyeleknél 4 százalékra csökkent, ez a legnagyobb lassulás, második a franciáké. A németeknél viszont nőtt (2,3-ról 2,6 százalékra), Olaszországban és Spanyolországban stagnált a pénzromlás. A régiónkban a cseheknél és a szlováknál stagnált az infláció, míg az osztrákoknál és a szlovéneknél mérséklődött. Az MNB monetáris tanácsa mai kamatdöntő ülésén 6,5 százalékon változatlanul hagyta az alapkamatot. A megnövekedett inflációs kockázatok miatt szigorú monetáris politikát ígért az új jegybankelnök.
5. AZ ATM A MAGYAR FALU VÉGVÁRA
Kétmilliótól kétszáz millióig terjedő bírsággal sújthatja az MNB mától azt a bankot, amelyik akár egyetlen bankjegykiadó automatát megszüntet. A hatályba lépett rendelet szerint a kormány a vidéki régiók készpénzes ellátása érdekében védi a meglévő ATM-eket, sőt újak telepítését akarja elérni. Mind a 3155 településre tetetne legalább egyet, mivel jelenleg csak a harmadukban van ATM. A bankszövetség erre reagálva közölte, hogy kész növelni az ország lefedettségét bankjegykibocsátó készülékekkel, de azt kérte, hogy a lakosságnak bankkártyát biztosító külföldi pénzügyi szolgáltatók (mint amilyen a Revolut) is vegyenek részt ebben. Első körben a kétezer főnél nagyobb települések kaphatnak ATM-et a helyi önkormányzatok kérésére, ha ehhez biztosítanak helyszínt. Az építési miniszter bejelentette, hogy a következő hetekben 2000 új ATM-et szerelnek fel országszerte.
6. MAGYAR ELLENZÉKI KÖRZETBEN INDUL
Budán, a XII. kerületből és a XI. kerület egy részéből álló 3-as választókerületben indulna jövőre egyéni jelöltként Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke reméli, a szintén itt lakó Orbán Viktor is ringbe lép egyéniben több évtized után. A körzetet legutóbb a Momentum jelöltje nyerte, a DK már korábban bejelentette, hogy Gréczy Zsoltot indítja itt. Közben zajlik a tiszás konzultáció, Magyar szerint az első napon személyesen és online százezernél többen töltötték ki kérdéseiket. A Tisza Párt elnökének Fidesszel történt szakításáról egyébként tényfeltáró cikket közöl az Orbán-dinasztiáról filmet készítő Direkt36 portál, ebben azt állítják, Magyar Péter már a NER-ben is szeretett volna politikai karrierbe kezdeni barátja, Gulyás Gergely segítségével, ám a kinézett államtitkári posztokat állítólag konfrontatív stílusa és önállósága miatt nem kaphatta meg. Magyar tavaly már ellenzékiként a főpolgármesteri indulást is mérlegelte, de arról meg Puzsér Róbert köre beszélte le. A portálnak amúgy nyilatkozó Magyar szerint a cikk „tele van megcáfolt hazugsággal”.
7. ORBÁN BELEÁLLT A ZEBRÁZÁSBA
Politikai sláger és egymás cinkelése lett a Magyar Péter által felemlegetett pletykából, miszerint a valójában az Orbán-családhoz kötődő hatvanpusztai birtokon házi szafariként egzotikus patásokat is tartanak (zebrákat valóban lefotóztak tavaly Mészáros Lőrinc alcsútdobozi telepén). Orbán válaszul levelet írt az állatkertnek, zebra örökbefogadása után érdeklődve, valamint névadást hirdetett az állatra, amit a kommentelő Gáspár Győzike nyert meg – a miniszterelnök aztán még egy utcai zebra előtt is fotózkodott („az első zebrám”). Erre az állatkertet fenntartó Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely úgy reagált: van öt zebrájuk, de neve mindnek van, elvinni viszont nem lehet a jószágokat, „poloska pedig nincs”. Később eldőlő kérdés, mennyire jó fegyver az eredeti vád ellen a humorizálás.
8. RÁKOSRENDEZŐ ÁTUTALVA
Lezárulni látszik a mini-Dubaj ingatlanfejlesztési kaland, a főváros tulajdonában lévő közműcég ugyanis átutalta az államnak a rákosrendezői terület 12 milliárd forintos első részletét, vagyis az Budapest tulajdona lesz. A birtokba kerülés még két-három hónapos procedúra, a főpolgármester szerint azután tudják majd elkezdeni az elhanyagolt vasútmenti terület rendbetételét. Közben ma két ügyben is egymásnak ment Karácsony Gergely és Vitézy Dávid: a főpolgármester szerint Vitézy hatalmi okokból folyamatosan fel akarja számolni a fővárosi klímaügynökséget, míg Vitézy szimpla kádertemető kifizetőhelynek nevezte a hétfős szervezetet. Vitézy a Párbeszéd-frakcióval pedig azon kapott össze, hogy egy fővárosi templom szivárványos díszkivilágítását javasolják, ami a várospolitikus szerint a katolikus hívek szimpla provokálása a Pride-tiltás bosszújaként.
9. BETAKARÍTOTTA MAGÁT A NERBE
33,6 milliárd forintos közbeszerzést elnyerve a NER udvari takarítócége kapta meg tisztításra a MÁV-csoport IC-vonatait. Múlt hét óta már öt vonalon 131 vonatot takarít tesztüzemben a cég, a három évre szóló szerződés alapján Kis-Szölgyémi Ferenc vállalata 1600 vasúti járműn végzi majd a folyamatos tisztítást. Tavaly februárban ugyanez a cég kapott 18 milliárdos megbízást a vasútállomások takarítására is. Kis-Szölgyémi cégei 2021-23 között egyébként 836 milliárdnyi állami megbízást kaptak. Januártól három évig az összes hazai kórházat szintén ők üzemeltetik 400 milliárdos keretszerződés alapján, de a 300 milliárdos kórházi takarítási közbeszerzésből is 200 milliárdnyi munkát már bizonyosan a seprű és porrongy Mészáros Lőrince szerzett meg.
10. HEPATITISZ JÁRVÁNY VAN
A tavalyihoz képest idén január-februárban hétszeresére nőtt a jelentett fertőző betegek száma, ez pedig azt jelenti, hogy megjelent a hepatitis A-járvány Magyarországon. A népegészségügyi központ adatai szerint Budapest, valamint Pest és Fejér megye a leginkább érintett, s a járvány további terjedése várható. A hepatitis A-vírus betegsége ritka a fejlett országokban, a fejlődőekben gyermekbetegségnek számít. A vírus terjed ételek fogyasztásával, fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel, ritkán szexuális úton is. A kockázati csoportok esetében javasolt a vényre kiváltható védőoltás, de a higiénia a legfontosabb a védekezésben.
