1. VARGA MIHÁLY RENDRAKÁSBA KEZDETT
Jelentősen megnövelte az idei inflációs előrejelzését a jegybank: a korábban várt 3,3-4,1 százalék helyett 4,5 és 5,1 százalék között lehet idén az átlagos infláció. Emellett a növekedési prognózisukhoz is hozzányúltak: 2,6-3,6 százalék helyett már csak 1,9-2,9 százalékos GDP-bővülésre számítanak. Varga Mihály újdonsült jegybankelnök közben levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben az MNB-s alapítványok tevékenységének és jövőjének áttekintését kezdeményezte. Varga ugyanis felszámolná a botrányba keveredett alapítványokat, ehhez pedig szabályozó lépésekre is szükség van szerinte. Új fejlemény a történetben, hogy kiderült, mely pénzintézettől vett fel 170 millió eurós hitelt az MNB alapítványi vagyonát kezelő cég – az ÁSZ a nyilvánosságra hozott jelentésből viszont kihúzta az MBH Bankot. Varga mindeközben lecserélte a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját is: Végh Richárdot májusban Varga korábbi államtitkára, Tóth Tibor váltja.
2. NYOMOZÁS A GRÁNÁTÜGYBEN
Ügyészségi nyomozás indult az újdörögdi katonai gyakorlótéren történt kézigránát-baleset ügyében, ahol dobógyakorlat közben robbant fel egy miniszterelnökségi dolgozó kezében a gránát, a fiatal nő az életmentő műtét során mindkét kezét elveszítette. A balesetért senki sem vállalt felelősséget, Orbán Viktor közlése szerint az a köztisztviselőknek tíz éve tartott önkéntes gyakorlatok egyike során történt. Az önkéntességet vitatja a Tisza Párt honvédelmi szakértője, Ruszin-Szendi Romulusz szerint a kiképzésen való részvétel „erősen ajánlott” a kormányzati dolgozóknak, a volt vezérkari főnök hozzátette, kéthetes képzés alatt nem szabad eljutni a kézigránátdobásig. Mindenesetre a támadó gránátok alkalmazását az eset után most megtiltotta az illetékes terület vezérőrnagya, Novák Előd Mi Hazánk-képviselő szintén azt jelezte, éles gránátot még tartalékosok kezébe sem adnak.
3. HA KEDD, AKKOR TÜNTETÉS
Nem lett átütő siker a budapesti Ferenciek terére meghirdetett tegnapi tüntetés, amelyet Hadházy Ákos parlamenti képviselő kezdeményezett a kormánytöbbség Pride-betiltása és „lopakodó techfasizmusa” ellen (s amelytől a Tisza Párt távolmaradt), a néhány ezer résztvevő megbénította az Erzsébet-híd forgalmát is, majd később további hidakon is rövid blokádot alkalmazott. A demonstráció alatt (!) egyébként megérkezett a Kúria döntése is, amely engedélyezte (volna) az Erzsébet-hídi gyűlést, amit a rendőrség a forgalom akadályozása miatt elutasított. Hadházyék jövő kedden újabb tüntetésre készülnek, mert Magyar Péterrel ellentétben nem gumicsontnak tartják a hatalom bevezetett korlátozásait.
4. LÉVAI ANIKÓ A LEGBEFOLYÁSOSABB NŐ
Idén is a kormányfő neje, Lévai Anikó lett a közéleti kategóriában a legbefolyásosabb nő a Forbes magazin hagyományos listáján, amely négy területen rangsorol ötven nőt, s a lista sorrendjének megállapításakor igyekszik objektív szempontokat, adatokat, pénzügyi mérlegeket is figyelembe venni. A közéleti toplistán a segélyszervezetekkel és gasztronómiával foglalkozó Lévait Schmidt Mária történész, miniszterelnöki tanácsadó, milliárdos cégtulajdonos követi, a dobogóra fellépett a politikai influenszer, youtuber, standup-humorista Pottyondy Edina is, majd következik Dúró Dóra parlamenti alelnök és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester. Az üzleti rangsor élére újra Hegedüs Éva Gránit-bankvezér állt, a média legbefolyásosabb nője ismét Vidus Gabriella RTL-vezető, míg a kultúrában először éllovas Kolosi Beáta, a Líra könyvkiadó igazgatója.
5. JÁRVÁNYOK HATÁROK NÉLKÜL
A Magyarországon terjedő száj- és körömfájás járvány miatt Szlovákia lezárja a két ország közötti kisebb határátkelőket, a nagyobbaknál pedig fertőtlenítő kapukat helyez el. Magyarországon ugyanis újabb helyen jelent meg a járvány, a Mosonmagyaróvár melletti Levél marhatelepén, ahol így ugyanúgy le kell majd ölni mind a 2300 állatot, mint az az első helyszínen, a Győr közeli Kisbajcson történt. Kérdés, mennyit ér a határzár, hiszen a Szigetköz szlovákiai oldalán is feltűnt már négy településen a marhákon kívül a disznókra, juhokra és kecskékre is veszélyes betegség.
6. EGY ÚJABB TŰZSZÜNET, AMI NINCS
Mára kiderült, miért is nem volt közös közlemény a tegnapi amerikai-orosz tárgyalások végén, s miért csak az amerikaiak jelentették be, hogy sikerült megállapodni egy fekete-tengeri tűzszünetben: az oroszok ugyanis azóta közölték, hogy a fegyvernyugvás csak akkor lép életbe, ha lazítanak az orosz bankokat sújtó szankciókon. Moszkva az éjjel ennek jegyében rakétatámadást intézett egy fekete-tengeri ukrán kikötő ellen. Ráadásul az egyik orosz követelés az, hogy engedjenek vissza egyes orosz bankokat a nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT-rendszerbe, amihez viszont Európa belegyezése is kellene, amely ott sem volt a tárgyalóasztalnál.
7. SEMMI NEM TÖRTÉNT, DE AZ NAGYON KÍNOS
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója magára vállalta a felelősséget, amiért véletlenül egy újságírót is meghívtak egy chatcsoportba, amelyben a jemeni lázadók elleni légicsapásokat beszélték meg a legmagasabb szinten. Michael Waltz szerint kínos, ami történt, de a jelek szerint megtarthatja az állását, miután Donald Trump kiállt mellette. Azt egyelőre továbbra sem sikerült kideríteni, miként került valaki más helyett az újságíró a zártkörű csoportba, s hogy ez miért nem tűnt fel senkinek. Ráadásul miután a Fehér Ház azzal védekezik, hogy a beszélgetésben nem hangzottak el titkos információk, ráadásul sértegetni kezdte az újságírót, az most már az összes üzenetet nyilvánosságra hozta, amelyekből még további részletek derülnek ki a csapások megtervezéséről és végrehajtásáról.
8. DÍZELT MÁR SZINTE NEM IS VESZNEK EURÓPÁBAN
Az Európai Unióban 3 százalékkal csökkent az eladott új autók száma az év első két hónapjában, míg Magyarországon majdnem 5 százalékos bővülést regisztráltak. Jelentősen bővült a kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók piaci részesedése – már majdnem minden hetedik értékesített új autó ilyen. A dízeles autók aránya 10 százalék alá csökkent, és már csak majdnem minden harmadik benzines, míg a legnépszerűbbek 35 százalékos részesedésükkel a hibrid-elektromos autók. Magyarországon mintegy 20 ezer új autót adtak el, dízelesből több mint harmadával többet, 2760-at, benzinesből majdnem ötödével kevesebbet, 4797-et, továbbá minden második eladott új autó már hibrid-elektromos volt az év első két hónapjában.
9. NŐTT A BŰNESETEK SZÁMA A FŐVÁROSBAN
Tavaly közel harminc százalékkal több bűncselekmény történt Budapesten, ezen belül a közterületeken elkövetetteké 4,4 százalékkal nőtt – viszont kevesebben váltak emberölés áldozatává. Az egy évvel korábbinál 6,3 százalékkal kevesebb közúti baleset történt, mindez a fővárosi közgyűlés mai ülésén derült ki a budapesti rendőrfőkapitány éves számolójából. A képviselők ezt megelőzően napirendre se vették a gyülekezési jog védelméről és a betiltott Pride melletti kiállásról szóló előterjesztéseket, ennek ellenére hosszasan vitatkoztak róluk. Az egyik elutasított javaslat szivárvány-díszkivilágítással látott volna el egy katolikus templomot, a másik – amelynek egyik előterjesztője Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt – Pride-propagandával árasztotta volna el a fővárost, még a Városházára is kitűzette volna a szivárványos zászlót. Vitézy Dávid a budapesti sétálóutca-hálózat erzsébetvárosi bővítésére tett a főpolgármesterrel egyeztetett javaslatot, amit végül levettek a napirendről azzal, hogy előbb a VII. kerület vezetésével kellene egyeztetni.
10. MEGHALT AZ UTOLSÓ KIHÍVÓ
Hosszú betegség után hatvanéves korában elhunyt az a politikus, aki utoljára hívta a Fidesz-elnöki posztért versenyre Orbán Viktort. Wachsler Tamás az 1990-es rendszerváltó 22 fős Fidesz-frakció első halottja, Miskolcon nőtt fel, pannonhalmi bencés gimnazista volt, már politikusként szerzett építészmérnöki diplomát, a Fidesz egyik alapítója volt 1988-ban. Az 1994-es választási bukás után elindult a párt elnöki posztjáért, de Orbán Viktor nagy fölénnyel legyőzte, később az első Orbán-kormányban honvédelmi államtitkár lett, majd szakmájához visszatérve a Budapest Aréna projektigazgatója, 2006-ban szentendrei önkormányzati képviselőként végleg visszavonult a politikából, piaci karriert követően 2017-től a Steindl Imre Program vezérigazgatójaként irányította a Kossuth tér építészeti megújítását, s ez utóbbit nevezte élete legtesthezállóbb feladatának.
