1. MEGHALT A PÁPA
Tizenkét év pápaság után elhunyt I. Ferenc. A 88 éves katolikus egyházfő az utóbbi időben sokat betegeskedett, de úgy tűnt, sikerült kilábalnia súlyos tüdőgyulladásából, s húsvétkor már újra megjelent a hívek előtt, ám húsvét hétfőre virradóra agyvérzést kapott, s utána a szíve is leállt. Jorge Maria Bergoglio néven olasz bevándorlók gyermekeként Argentínában született, így ő lett az első latin-amerikai pápa. Próbálta a szegények, a migránsok és melegek iránt érzékenyebbé tenni egyházát, s bővíteni a kléruson belül a nők lehetőségeit. Mindezek a reformfolyamatok azonban nagyon óvatosak voltak, s folytatásuk vagy leállításuk a következő pápán múlik. Az esélyesek között ott van a magyar Erdő Péter érsek is, de az is lehet, hogy bő két hét múlva először választhatnak feketebőrű vagy távol-keleti pápát a bíborosok. Ferenc temetése szombaton lesz, a fél világ vezetőit Rómába várják, aznap Magyarországon is nemzeti gyásznap lesz.
2. VOLT EGY APRÓ TŰZSZÜNET
Bár 30 napos helyett csak 30 órás tűzszünet volt az ukrán fronton, s azt is megsértették, de azért van diplomáciai mozgás a lehetséges béke felé. A harminc órás húsvéti fegyvernyugvást az orosz elnök kezdeményezte, mintegy gesztusként a hosszabb tűzszünetet sürgető amerikaiak felé. A Fehér Ház ugyanis egyre reménytelenebbnek látja a helyzetet, s jelezte, hogy ha nem lesz nagyon gyorsan előrelépés, akkor felhagy a közvetítéssel, bár azt nem közölte, hogy ezek után nyújtana-e bármilyen segítséget Kijevnek. Az ukránok mindenesetre elfogadták az ukrajnai nyersanyagok közös amerikai hasznosításáról szóló szándéknyilatkozatot, bár a szöveg annyira általános, hogy tényleg csak az akarat meglétét jelzi. Közben Vlagyimir Putyin először jelezte, hogy kész tárgyalni közvetlenül az ukrán elnökkel, amire elvileg Volodimir Zelenszkij is hajlandó, bár az álláspontok egyelőre roppant távol állnak egymástól.
3. MINDENKI LÚZER LEHET
Az amerikai elnök most nem új vámok bejelentésével, hanem az amerikai jegybank elnökének megtámadásával váltott ki pánikot a tőzsdéken. Donald Trump óriási lúzernek nevezte Jerome Powellt, amiért az az infláció veszélye miatt nem hajlandó csökkenteni az alapkamatot, veszélyeztetve a gazdasági növekedést. A bírálat és az, hogy a Fehér Ház vizsgálja, miként tudna megszabadulni Powelltől, roppant idegessé tette a jegybanki függetlenség miatt aggódó gazdasági szereplőket. Az amerikai tőzsde esett, a dollár egy ideig még a forinthoz képest is gyengült, a vészhelyzetben menedéknek számító arany ára pedig soha nem látott magasságban van.
4. SZABÁLYTALAN ROGÁN LISTALEVÉTELE
Két vezető demokrata politikus bírálta a Trump-kormányzatot, hogy az törvénysértő módon vette le a szankciós listáról Rogán Antal minisztert. A szenátorok szerint a lépés aláássa az Egyesült Államok hitelességét a korrupcióellenes harcban, mert a listát megalapozó Magnyickij-törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt 15 nappal a végrehajtó hatalomnak értesítenie kell a Kongresszust a tervezett lépésről, így Marco Rubio külügyminiszter indoklás nélküli bejelentése törvénytelenné teszi az intézkedést. A magyar kabinetminiszter egyébként rekorder lett, miután még senkinek sem sikerült a listáról lekerülni mindössze három hónap után.
5. INFLÁCIÓBAN CSAK A ROMÁNOK ELŐZNEK MINKET
Lassult az infláció növekedési üteme az eurózónában, Magyarországon viszont nőtt és az uniós tagállamok közül ebben csak Románia előz minket az Eurostat adatai szerint. Márciusban az éves drágulási ráta Franciaországban (0,9 százalék), Dániában (1,4 százalék) és Luxemburgban (1,5 százalék) volt a legalacsonyabb. Februárhoz képest viszont az éves alapon számolt infláció tizenhat tagállamban csökkent, egyben stabil maradt, míg tízben emelkedett, az EU éves inflációja pedig 2,5 százalékra enyhült a februári 2,7 százalékos szint után. Márciusban a magyar infláció (főleg az élelmiszerek átlagosan 7 százalékos drágulása miatt) 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a januári és februári (5,5, illetve 5,6 százalék) éves adathoz képest jelentősen csökkent, de a decemberi (4,6 százalék) adathoz képest enyhén emelkedett.
6. FOLYÓSZÁMLA-REKORDER A MAGYAR
Rekordszintre nőtt a magyarok lekötés nélkül bankszámlákon tartott pénze. A jegybank adatai szerint már csaknem 11 240 milliárd forint a lekötés nélküli lakossági folyószámlabetétek összege, 16 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Annak ellenére így tartják a pénzüket bankszámláikon a magyarok, hogy a pénzintézetek a klasszikus lekötött betéteken kívül is kínálnak kamatozó konstrukciókat. Ennek ellenére jelenleg a teljes lakossági betétállomány több mint 84 százaléka lekötés nélkül pihen a folyószámlákon. A mostani kiugróan magas lekötetlen betétállomány háttér oka az lehet, hogy nemrég fizették ki a lakossági állampapírok kamatait, vagyis a mostani rekordösszegből több száz milliárd forint nem sokáig fog parlagon heverni.
7. MA IS TÜNTETÉS, BETILTÁSSAL
Ma is folytatja a szokott keddi tüntetéseket a Pride-betiltása és a kormány lopakodó technofasizmusa ellen Hadházy Ákos független képviselő. Az Erzsébet-hídra tervezett hatodik tiltakozást mára már nem engedélyezte a rendőrség, a forgalmi adatokra hivatkozva a Tabánba helyezte azt, ám Hadházy most is hídfoglalást, hídi sétát ígért. A hatóságok egyébként már megtiltották a május elsejére bejelentett hídi tüntetést is, helyette a Kossuth teret ajánlották helyszínnek. A demonstrációk kapcsán a BRFK közleményben jelezte, szankciókra számíthat, aki eltakarja arcát, lökdösi a rendőrsorfalat, az autók közé lép a járdáról vagy pirotechnikai eszközöket használ.
8. NINCS TÖBB MARIHUANA-DEMONSTRÁCIÓ
Arcátlan provokációnak nevezte a drogügyi kormánybiztos, hogy a Kutyapárt húsvét vasárnapján is tüntetett a fű legalizásásáért a budapesti Madách téren. A viccpárt azért demonstrált éppen a keresztény ünnepen, mert az április 20-ra esett, a 420 pedig a nemzetközi füves szubkultúra ikonikus száma. Horváth László fideszes képviselő szerint akciójával a viccpárt nyilvánosan kábítószer-fogyasztásra biztatott tömegeket, erre pedig utoljára kerülhetett sor, nem lesz több ilyen demonstráció. A húsvétit egyébként a rendőrség meg akarta tiltani, de a kutyák a Kúrián nyertek a fellebbezéssel.
9. TOVÁBB TERJEDT A SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS
Tovább terjedt a ragadós száj- és körömfájás járvány. Egy rábapordányi tehenészetben is igazolták a vírus megjelenését egy néhány napja megbetegedett állatnál, ezért mind a 600 jószágot leölik és elföldelik. A járványügyi hatóság szerint a rábapordányi fertőzés nem vezethető vissza a korábbi kitörésekre. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság is szigorított: elrendelte, hogy az ország összes kereskedelmi célú állattartó telepe a látogatási naplójába rögzítse minden be- és kilépő személy és a gépjármű adatait. Mindeközben Pereszteg képviselő-testülete aláírásgyűjtésbe kezdett a község melletti állattetem-lerakóhely miatt, mert a lakosság tiltakozása ellenére temettek el oda több száz leölt állatot. A járvány miatt Szlovákia és Ausztria után már Horvátország is ideiglenes határellenőrzést rendelt el a Magyarországgal közös határszakaszon.
10. VITÁK UTÁN ZENEAKADÉMIAI REKTOR
Az első áprilisi kör eredménytelensége után mégis tudott második nekifutásra, ötödik szavazási kör után új rektort választani a Zeneakadémia szenátusa. A művészeti egyetem vezetésére ezúttal hárman pályáztak, Kelemen Barnabás hegedűművész, Győriványi Ráth György karmester (korábbi operaházi vezető) és Farkas Gábor zongoraművész, tanszékvezető egyetemi tanár. Közülük a szenátus végül négy döntetlenes voksolás után Farkas Gábort választotta, akivel szemben a tárca inkább Kelement preferálta volna. Döntésük alapján most a fenntartó minisztériumon a sor, végső soron ugyanis Hankó Balázs dönt a rektori megbízásról, ajánlására pedig a vezetőt az államfő nevezi ki. A Zeneakadémia másfél éve működik rektor nélkül, háromszor is ki kellett írni pályázatot, mert a minisztérium által támogatott Keller András hegedűművész ellen tiltakoztak az oktatók, majd ő maga lépett vissza a jelöltségtől.
