1. SULYOK, ORBÁN ÉS MAGYAR IS RÓMÁBA MEGY
Mintegy 150 ezer ember vett búcsút a Szent Péter székesegyházban felravatalozott pápától, de a megjelentek közül sokan arra használták fel a lehetőséget, hogy szelfit készítsenek magukról a halott Ferenccel a háttérben, amivel erős indulatokat váltottak ki világszerte. A holnapi gyászszertartásra a nyugati világ szinte összes vezetőjét odavárják az amerikai elnöktől kezdve az európai országok első embereiig, akik abban bíznak, hogy tudnak az ukrajnai háborúról tárgyalni Donald Trumppal. Magyarországról az államfő, a kormányfő és az ellenzék vezetője is jelen lesz. Itthon a szombat nemzeti gyásznap lesz, ám ez a gyászlobogókon kívül semmilyen gyakorlati következménnyel nem jár, a szórakozóhelyek ugyanúgy működhetnek, mint máskor, nem maradnak el a sportesemények sem, mint például Olaszországban. A temetést kilencnapos gyász követi, utána kezdődik az új pápa személyéről döntő konklávé.
2. AZ OROSZ TÁBORNOKOK MOSZKVÁBAN VANNAK A LEGNAGYOBB VESZÉLYBEN
Pokolgép végzett Moszkvában egy orosz tábornokkal pár órával azelőtt, hogy az orosz fővárosba érkezett az amerikai elnök különmegbízottja, hogy ismét tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal. Jaroszlav Moszkalik éppen kilépett háza kapuján, amikor felrobbant egy közelben parkoló autóba rejtett bomba. Legutóbb decemberben történt hasonló eset Moszkvában, akkor az ukrán titkosszolgálat elismerte, hogy az ő emberei végeztek egy rollerbe rejtett robbanóeszköz segítségével egy orosz tábornokkal. A mostani merénylet után nem sokkal megint Putyinhoz érkezett megbeszélésre Steven Witkoff. Az amerikai elnök különmegbízottja idén már negyedszer tárgyal az orosz elnökkel. Maga Trump úgy nyilatkozott, hogy nagyon közel állnak a megállapodáshoz, miközben ismét megüzente Kijevnek, hogy a Krím félszigetet nem fogják visszakapni.
3. VÉDJÜK MEG A RONCSAINKAT!
A gyerekeink, a rezsink és a nyugdíjaink után most az autóinkat venné célba Brüsszel: az Európai Bizottság ugyanis azt szeretné, ha a tíz évesnél idősebb járműveket évenként kellene műszaki vizsgára vinni. Mivel a hazai autópark átlagos életkora 16 év körül jár, a vizsga árát nemrég emelték meg jelentősen, s annyira leterhelt a rendszer, hogy így is sokat kell várni vizsgaidőpontra, ezért az akár már jövőre életbe lépő módosítás aligha lesz itthon túl népszerű. Brüsszel számításai szerint viszont a nem megfelelő állapotban közlekedő régi járművek veszélyesek, s a változtatás évente több száz európai életét mentené meg. A javaslatcsomag része az is, hogy szigorítsák a szennyezési normákat, s hogy a fellépjenek a kilométeróra visszatekerése ellen, ezért az óraállást minden szervizelés alkalmával be kéne táplálni egy nemzeti adatbázisba.
4. ELSZÁLLÓBAN A BÜDZSÉ
Már az első negyedévben sikerült elérni az egész évre tervezett hiány 61,9 százalékát, miután 2025 első három hónapjában 2554 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint az óriási hiány az esedékessé vált prémium állampapírok és egyes dollárkötvények után törlesztett kamatok miatt alakult ki, a kifizetések összege március végéig meghaladták az 1550 milliárdot, ami több mint 300 milliárddal magasabb az előző évinél. A hiánycél tartását nézve sok jóval nem kecsegtet, hogy már az első negyedévben 3,7 százalékkal haladták meg a kiadások a tervezett összeget, ugyanakkor a bevételek is jobban teljesültek, igaz, csak 2 százalékkal.
5. A PÉNZ IS ÁRAD A TISZÁHOZ
Hétszáz millió forint felett volt a Tisza Párt idei első negyedéves bevétele, amiből 660 millió magyar magánszemélyek támogatásából adódott össze, de webshopjuk is kitermelt majdnem 50 milliót. A párt friss „transzparencia jelentése” azt is rögzíti, hogy eközben 485 milliót költöttek, főleg bérekre (61 alkalmazottal) és produkciós költségekre, online hirdetésre pedig 19,7 millió ment el. A Tisza szervezetei további fejlesztése érdekében Második hullám nevű projektbe kezd, hogy a civil Tisza Szigetek tagságát növelje és aktivizálja. Közben tiszás aktivisták csendes villámcsődülettel tiltakoztak Lázár János pécsi utcafórumának kezdetén, de amint a miniszter elkezdte beszédét, elvonultak onnan. Lázár egy videóban pedig azt mondta, a Tisza Párt az első olyan ellenzéki erő, amely nyíltan képviseli, minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb nekik.
6. FRONTEMBERE SEM HISZ A MOMENTUMBAN
A liberális ellenzéki párt, a Momentum nem lesz ott a parlamentben 2026 után egyik vezető politikusa szerint. Bedő Dávid frakcióvezető „nem akar kamuzni”, s a felmérések alapján a realitás mondatja ezt vele, miközben azt is elárulta egy interjúban, hogy már felkészült a pártpolitikusi léten túli jövőjére is. Bedő a hegyvidéki választókerületéből Magyar Péter javára visszalépő Hajnal Miklós frakciótársával kampánytanácsadó céget alapított. A politikus szerint az elmúlt hetek momentumos tüntetései nem a túlélésükről szóltak, hanem az értékeik képviseletéről. Eközben viszont a Momentum aktivistái ígéretük ellenére ma reggel nem voltak ott a közrádiónál, hogy ismét megpróbálják megakadályozni a szokásos miniszterelnöki interjút.
7. VAGYONMENTÉSRE KÉRT 400 MILLIÓT AZ MNB-ALAPÍTVÁNY
Annyi pénzt se hagytak a vagyonkezelők az MNB Pallas Athéné alapítványában, hogy szakértőkkel fel lehessen méretni, mi maradt meg a több százmilliárdos vagyonból. Ráadásul az alapítvány jövőbeli kötelezettségei is további veszteségeket okozhatnak, ezért azt is meg kell vizsgálni, ezek miként csökkenthetők. E célra 400 millió forintot kért az új jegybank-elnök által az alapítvány élére nemrég állított új vezetés. Az új kuratóriumának elnöke is feljelentést tett az Állami Számvevőszék után hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt, erre azért volt szükség, mert a számvevők csak 2023-ig vizsgálta az alapítvány gazdálkodását.
8. APÁRÓL FIÚRA SZÁLL AZ OTP
Májustól véget ér egy korszak a legnagyobb magyar bank életében, s 33 év után már nem Csányi Sándor lesz az OTP operatív vezetője. A második leggazdagabb magyar az OTP mai közgyűlésén jelentette be, hogy szétválasztják az elnök-vezérigazgatói pozíciókat, ő maga az igazgatóság elnökeként folytatja a munkát, míg a vezérigazgatói feladatokat fia, Csányi Péter veszi át, aki eddig vezérhelyettes és igazgatósági tag volt. Csányi Péter 2016-ban érkezett az OTP-hez, negyven évével ő a második legidősebb Csányi-gyerek az öt közül, egy londoni egyetem gazdaságtudományi szakának elvégzése után Madridban szerzett pénzügyi mesterdiplomát. A bank közgyűlésén jelen volt Orbán Viktor is, neki címezve mondta beszédében Csányi Sándor, hogy reméli, a tavalyi 122 milliárd, s az idei várható 263 milliárd extra adóteher után a kormányfő nem áll elő „újabb hirtelen ötletekkel”.
9. FELGYORSULT A NÉPESSÉG-FOGYÁS
Drámai tempóban fogy a magyar. 2025 első negyedévében a KSH adatai szerint 17 945 gyerek született, 7,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez képest ugyanezen három hónapban 35 245-en haltak meg, 4,4 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Vagyis a három hónap alatti természetes fogyás 17 300 fő volt. Mintha kihalt volna Pomáz. A március hónap pedig újabb mélypontot produkált, 5885 gyerek született és csaknem kétszer ennyien, 11 198-an haltak meg. A születések száma 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól, miközben a halálozások száma 4,9 százalékkal nőtt. A teljes termékenységi arányszám márciusban 1,31-re csökkent. Ahhoz, hogy ne fogyjunk tovább, e mutatónak el kellene érnie a 2,1-es szintet.
10. TORNÁDÓ PUSZTÍTOTT SOLTVADKERTEN
Tornádónak minősítette utólag a HungaroMet azt a hatalmas vihart, amely április 18-án hajnalban csapott le Soltvadkertre. A vihar rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódott, egy vonal mentén házakat rongált meg, fákat tört ki. A három kilométernyire lévő meteorológiai állomás szélműszere pedig csak 25 km/órás széllökést regisztrált és a környéken másutt sem mértek viharos szelet. A HungaroMet szerint a pusztítása alapján a vihar egy szupercellából kialakult tornádó volt. Magyarországon évente átlagosan mintegy 70 szupercella alakul ki, ezeknek 10-20 százalékából jön létre tornádó.
