1. ELZÁRNÁNAK MINKET AZ OROSZ GÁZTÓL
Magyarország és Szlovákia áll annak az új brüsszeli tervnek a középpontjában, amellyel végleg el szeretnék vágni az európai országokat az orosz gáztól. Az Európai Bizottság bejelentése szerint 2027 végére egyetlen molekula orosz földgáz sem érkezhetne Európába, a tagállamoknak pedig maguknak kéne tervet kidolgozni, miként válnak le Moszkváról. Ráadásul a javaslatot Brüsszel szerint többségi szavazással lehet majd elfogadni, vagyis sem Pozsony, sem Budapest nem vétózhatna, pedig mindkét kormány nagyon fel van háborodva az ötleten. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az orosz gázszerződések jogilag felmondhatók kártérítések nélkül, mint ahogy az sem, mi történik akkor, ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tart ki a magyar és a szlovák kormány Oroszország mellett. Sőt, 2027-ig még a háború is véget érhet és akár meg is szűnhetnek az orosz cégek elleni büntetőintézkedések.
2. SÖTÉT KILÁTÁSOK
2013 óta nem látták ilyen rossznak a gazdaságunk helyzetét a Magyarországon működő német cégek és a velük üzletelő hazai vállalatok, derül ki a német-magyar gazdasági kamara friss éves konjunktúra-felméréséből. A gazdaság helyzetét a megkérdezettek 4 százaléka tartja jónak, 44 százalék szerint kielégítő, míg 52 százalék szerint rossz. A többség úgy véli, még nem értünk a gödör aljára, 44 százalék a helyzet tovább romlására számít, s csak 14 a javulásra. A legnagyobb kockázatot a kereslet hiányában (72 százalék) és a munkaköltségekben (55), valamint a gazdaságpolitikában (53) látják. A fejlesztési kiadásaikat növelni akarók aránya a tavalyi felére, 16 százalékra csökkent – mindezek ellenére e cégvezetők 78 százaléka állítja, hogy ismét Magyarországra hozná a beruházásaikat.
3. ÁRRÉSSTOPPAL IS CSÖKKENŐ FORGALOM
Márciusban is zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom, 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól, vagyis már második hónapja csökken, februárban 0,6 százalékkal volt kisebb a januárinál. Éves bázison viszont 0,4 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen márciusi adatot a nemzetgazdasági tárca a „húsvéthatással” magyarázza: tavaly márciusra esett a húsvéti bevásárlás, míg idén áprilisra. A március közepén bevezetett árrésstop hatásának is betudható, hogy az élelmiszerboltok forgalma viszont 0,2 százalékkal nőtt. A kormány május közepén a drogériákra is kiterjeszti az árrésstopot, ami Nagy Márton miniszter szerint átlagosan 16-18 százalékos árcsökkenést hoz majd harminc termékkategóriában, így többek között az eddig 30 százalékos árréssel árult mosogatószer, mosópor, papírzsebkendő és tusfürdő árára lesz hatással. A most csak a drogériákra elrendelt árrésstop szeptemberig lesz érvényben.
4. MÚLÓ MOMENTUMRA SZAVAZ VOLT ELNÖKE
Olyannyira nem állna a Tisza Párt ellenzéket elmosó áradásának útjába a Momentum korábbi elnöke, hogy küldöttgyűlést kezdeményezett, ahol szavaznának a párt 2026-os választási indulásáról. A Nolimpia-akcióval a Momentumot egykor felemelő Fekete-Győr András immár a liberális párt háttérbe szorult politikusaként azt vallja, nem állhatnak a kormányváltás útjába, ezért nem szabad indulniuk a választáson. Fekete-Győr a megosztó kérdés miatt akár pártszakadásra is számít, s ha önfelszámoló álláspontja kisebbségben marad, kilép a pártból. Közben nyolcadszor is tüntetett a független képviselő Hadházy Ákos a Pride-betiltás ellen, mérsékelt érdeklődés mellett, ám folytatja, a Momentumnak viszont odaszúrt, hogy a hídfoglalások nem segítik ügyüket – ezúttal amúgy csak két hidat érintettek, nagyon rövid lezárásokkal csupán.
5. POLTTAL FOLTOZNÁK BE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOT
A heves fideszes cáfolatok ellenére mégis igaza lehet Magyar Péternek a legfőbb ügyész elmozdításával kapcsolatban, csak nem egészen úgy, ahogyan a Tisza Párt elnöke jósolta, vagyis Polt Péter egyáltalán nem tűnne el Orbán Viktor süllyesztőjében, sokkal inkább káderátrendeződés menne végbe politikai haszonszerzés céljából a hatalmi sakktáblán. Sajtóértesülések szerint ugyanis Polt Pétert szánják az Alkotmánybíróság új elnökének, mely poszt üresen áll Sulyok Tamás államfővé történt előléptetése óta, ráadásul a testület a törvény szerinti tizenöt tag helyett csak tizenkettővel működik, a „feltöltésre” a héten kér javaslatokat a parlamenti bizottság. A lépés nagyon is logikus lenne a kormánypárt részéről, Polt ugyanis 69 éves, még éppen alkotmánybíró lehetne tizenkét évre a 70 éves korhatár betöltése előtt, míg a legfőbb ügyészi mandátumából még hátralévő két év helyett egy új vezetőt újabb kilenc évre betonozhatnának be a pozícióba, kormányváltástól függetlenül.
6. ESŐÉRT FOHÁSZKODÓ ÚJ TÖRZS
Mintha egy indián rezervátumban járnánk, úgy szaporodnak a törzsek, de ezúttal a kormányzatról van szó, vagyis az operatív változatról: 2022 nyara után ezúttal már tavasszal megalakult az aszályvédelmi operatív törzs. Az Orbán Viktor által bejelentett testület a vízhiányos nyár prognózisa miatt jött létre, s már ülésezett is. Legutóbb áprilisban született új operatív törzs kormányzat körül, akkor a száj- és körömfájás járványra reagáló állategészségügyit állították fel, de korábban már létezett árvízvédelmi, koronavírus elleni, sőt a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs is.
7. ZÁROLTÁK A MATOLCSY-BARÁT SZÁMLÁJÁT
Zárolták a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint bankszámláját. Sajtóértesülések szerint a hatósági intézkedés összefügg az MNB-s ügyekben folyó rendőrségi nyomozással. Az előszeretettel Ferrarival járó Somlaihoz kötődő cégek komoly nyereségre tettek szert 2018 és 2022 között az MNB-s ingatlanok felújításából, ám az Állami Számvevőszék a jegybank épületeinek felújítása miatt éppen nem tett feljelentést. Somlai egyik cége viszont feltűnt az MNB-alapítvány körül is, amelynek ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik a nyomozás.
8. BUDAPEST MÉRGES PERT NYERT
A főváros megnyerte a pert a magyar állam ellen az Óbudai Gázgyár kármentesítésével kapcsolatban. A főpolgármester szerint ezzel vége az időhúzásnak, az MVM-nek most már tényleg fel kell számolnia a gázgyár területén a föld alatt lévő hét évtizednyi, kétszázezer tonna talajt érintő szennyeződést, amely gázmassza Budapest fontos ivóbázisait is veszélyezteti. Karácsony Gergely szerint az állami óriáscég nem vette komolyan a zöldek aggodalmait, s a kormányfő is csak rémhírnek nevezte az ügyet hét éve, de most a bíróság megsemmisítette a határidőket tologató állami határozatot. A Greenpeace egyébként 2018 őszi talajmintáiban a Duna alacsony vízállása mellett rákkeltő és súlyos mérgek több ezerszeres határérték-túllépését rögzítette.
9. MÉG NEM TUDNI, HOL ÁLLNAK MEG
Kerek két hétig kellett várni a kasmíri terrortámadás után az indiai válaszra, ami most megérkezett: kilenc pakisztáni célpontra lőttek ki rakétákat az indiaiak, a halálos áldozatok száma harminc körül jár. India szerint terroristákat céloztak, pakisztániak szerint civileket. A pakisztániak is átlőttek Kasmírban a túloldalra, ők eddig tíz embert öltek meg. Ez két évtizede a legsúlyosabb konfliktus a két atomhatalom között és egyelőre nem tudni, hol a vége, Pakisztán ugyanis válaszcsapást ígért, miközben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy semmi köze nem volt a terrortámadáshoz a muszlim többségű, de indiai uralom alatt álló kasmíri területen.
10. INKÁBB DÖNTETLENNEK TŰNIK
Az amerikai elnök bejelentette, hogy már meg is nyerte az első háborúját, mégpedig a jemeni lázadók ellen. Donald Trump közölte, hogy az Iránnal szövetséges jemeniek megígérték, hogy nem támadják többet a Vörös-tengeren az amerikai hajókat, cserébe Washington azonnal leállította a hetek óta tartó légicsapás-sorozatát. Amit aztán helyette azonnal Izrael folytatott a jemeni főváros reptere ellen intézett támadással. Azt a jemeni lázadók is hangsúlyozták, hogy Izraellel nincs egyezség és nem is akarnak ilyet, amíg az folytatja a gázai háborút a palesztinok ellen. Márpedig Izrael épp a napokban közölte, hogy még jobban kiterjeszti a gázai hadműveleteket és még jobban korlátozza az így is alig bejutó segélyeket.
