1. HABEMUS PAPAM
Ma kora este felszállt a fehér füst a Vatikán Sixtus-kápolnájának kéményéből, a bíborosok konklávéja a negyedik szavazási körben kétharmados döntésre jutott. Az argentin Ferenc pápa tizenkét éves regnálása után utódja Robert Francis Prevost bíboros lett. A 267. pápa amerikai, a XIV. Leó nevet választotta. A 69 éves prefektust mérsékelt liberálisnak tartják az egyházban, Chicagóból, a legnagyobb észak-amerikai egyházmegyéből származik, sok évet szolgált Dél-Amerikában, csak 2023-ban lett bíboros-püspök a Vatikánban. A Rómában összegyűlt tömeg szerda délután óta tartó várakozása közben háromszor szavazott eredménytelenül, fekete füstöt jelezve a 133 bíboros (53 európai, 37 amerikai, 23 ázsiai, 18 afrikai és 4 óceániai), mígnem az előző két konklávéhoz hasonlóan már a második napon megszületett a szükséges többség. A pápaválasztók között két magyar volt, a vajdasági Német László belgrádi érsek és Erdő Péter esztergomi érsek, akit a konzervatív vonal egyik esélyes jelöltjének tartottak.
2. VÉGET ÉRT A GYURCSÁNY-KORSZAK
Távozik a közéletből, azaz lemond a DK elnöki posztjáról, visszadja parlamenti mandátumát és nem indul a 2026-os választásokon sem a korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Mindezt felesége, Dobrev Klára, pártjuk EP-képviselője jelentette be, ahogyan azt is, hogy magánéleti döntést is hoztak, a házaspár elválik. Dobrev egyúttal jelezte, elindul elnökjelöltként a DK tisztújításán, mert új korszakot nyitna a baloldallal. A pápai születésű, 1990 előtt KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc huszonöt év után fordít hátat újra a politikának, sikeres milliárdosként 2003-ban lett miniszter, 2004-től 2009-ig volt kormányfő, az első a rendszerváltás óta, aki választáson meg tudta őrizni székét, amelyhez a titkos őszödi beszéde miatti 2006-os őszi zavargások közepette is ragaszkodott. A baloldal 2010-es óriási bukása után 2011-ben az MSZP-t elhagyva alapította meg a DK-t, azóta volt annak elnöke, mindvégig ellenzékben a parlamentben.
3. ŐSZÖDI BESZÉD KONTRA LEPKEFING
Az Orbán-kormány őszödi beszédeként harangozta be a Tisza Párt elnöke azt a ma nyilvánosságra hozott egyperces hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter 2023-ban arról beszél, hogy ütőképes haderőt épít az ötödik Orbán-kormány, azaz „szakítsunk a békementalitással és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”. A felvételt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter „lepkefingnak” nevezte, szerinte a hadsereget a zavaros nemzetközi idők miatt jó ideje fejlesztik az ország védelme érdekében. Ezzel párhuzamosan kiszivárgott, hogy a Tisza Párthoz igazolt volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz a HM vizsgálata szerint mandátumát megszegte, mert míg hazaküldött jelentéseiben a kormány békepárti álláspontját képviselte, ám a valóságban NATO-üléseken „Dicsőség Ukrajnának!”-felkiáltással zárta felszólalásait. Magyar Péter szerint minden figyelemelterelés ellenére a hangfelvételük bizonyítja, hogy Orbánék „háborúra akarják átállítani hazánkat”, s a botrány mérséklésére lépett ki a közéletből éppen ma Gyurcsány Ferenc, de „így legalább az Orbán-Gyurcsány-rendszer felét lezárták”.
4. POLT PÉTERT TÉNYLEG ÁTHELYEZIK
Igaznak bizonyultak az információk, valóban megüresedik a legfőbb ügyész posztja, a Fidesz-frakció ugyanis bejelentette, hogy Polt Pétert jelölte alkotmánybírónak. A kormánypárt másik jelöltje pedig a korábbi honvédelmi miniszter, a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke, Hende Csaba lett. Az Alkotmánybíróság jelenleg a törvény szerinti tizenöt helyett csak tizenkét taggal dolgozik, a jelek szerint a Fidesz két üres helyet töltene most be. Így viszont Sulyok Tamás államfőnek kell új legfőbb ügyészt jelölnie, méghozzá kilenc éves mandátummal – a posztra Rétvári Bence belügyi államtitkárt emlegetik.
5. ÚJABB PERT KAPTUNK A NYAKUNKBA
Bár általában a magyar kormány az, amely migránssimogatással vádolja Brüsszelt, most éppen az utóbbi indít bírósági eljárást a túlságosan engedékeny magyar migrációs politika egyetlen szelete miatt. A nálunk lebukott külföldi embercsempészekről van szó, akiknek a magyar törvények két éve lehetővé teszik, hogy a kapott börtön helyett távozzanak az országból és saját hazájukban bűnhődjenek úgynevezett reintegrációs őrizetben. Az Európai Bizottság az unió bíróságától kéri annak kimondását, hogy ez a laza bánásmód akadályozza az embercsempészet elleni uniós fellépést, veszélyezteti az EU biztonságát, főleg úgy, hogy a magyar hatóságok nem is ellenőrzik, hogy hova mennek tőlünk a csempészek, s hogy bárhol máshol bármilyen őrizetben eltöltenek-e akárcsak egy percet is.
6. DEVIZAHITEL ÉS OROSZ GÁZ
Kiverte a magyar kormánynál a biztosítékot az az uniós terv, amellyel már idén betiltanák az orosz gáz behozatalának harmadát kitevő új gázbeszerzéseket és a határidős ügyleteket, és 2027 végétől pedig teljesen megtiltanák az orosz gáz importját. A kormány álláspontja szerint a tagállamok energiaellátásának ügye nemzeti hatáskörbe tartozik. A másik ügy az Európai Bíróságnak egy devizahitel-szerződés megsemmisítéséről szóló friss ítélete, amire az OTP úgy reagált, hogy a bankcsoportot nem érinti az ügy, mert az unió bíróságának döntése egy egyedi esethez kötődik, míg a nemzetgazdasági miniszter szerint a már lezárt perek is újraindulhatnak, viszont „a kormánynak nincs dolga a devizahitelesekkel”.
7. GÖDÖRBEN A MAGYAR IPAR
Márciusban kissé nőtt februárhoz képest a magyar ipar termelése, de éves bázison 5,4 százalékkal zuhant. A visszaesésre a magyarázat ezúttal is a „húsvéthatás”, vagyis hogy idén márciusban két munkanappal több volt mint a tavaly. Az ipari termelés tehát márciusban sem vett repülőrajtot, a 0,1 százalékos növekedés úgy jött össze, hogy a feldolgozóipari alágak többségében és az akkugyártást is magába foglaló villamos berendezések gyártásában csökkent a termelés, de valamelyest bővült a jármű-, a számítógép-, az élelmiszer-, az ital- és a dohánytermék-gyártásban. Az első negyedéves ipari termelési adat is lesújtó: 4,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól.
8. NEM MINDEN ÚT VEZET MOSZKVÁBA
A rövidsége miatt eleve nem volt sok értelme az oroszok által a második világháború végének 80. évfordulójára kihirdetett háromnapos tűzszünetnek, de eddig egyetlen órára sem hallgattak el a fegyverek. Az ukránok szerint maguk az oroszok több százszor sértették meg már a tűzszünetet, míg Kijev eleve nem is ígért semmit, lévén továbbra is az amerikaiak által követelt legalább 30 napos mielőbbi fegyvernyugvást preferálja. Washington bővebben kifejtett javaslata szerint a tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztaná be a konfliktust, s a két hadsereget biztonsági zónával választanák el. Közben már megérkezett a holnapi moszkvai katonai parádé legfontosabb vendége, a kínai elnök, az Európából Moszkvába utazóknak azonban nincs ennyire könnyű útjuk. Az uniós vezetők közül egyedül a szlovák kormányfő menne, de egyelőre se a litvánok, se az észtek nem engedik át a gépét a légterükön, a szerb elnök pedig Azerbajdzsánon akadt fent. Orbán Viktor nem utazik, mert a kormány szerint nincs mit ünnepelni a második világháború végét jelentő orosz megszálláson.
9. WILLKOMMEN HELYETT AUF WIEDERSEHEN
Az új német kormány a hivatalba lépése utáni első nap véget vetett a merkeli menekültpolitikának: mostantól kezdve a német szárazföldi határokon nem lehet menedékjogot kérni. A tíz éves gyakorlattal való szakítás nem váltott ki nagy örömet a szomszédoknál: a svájciak, luxemburgiak, osztrákok és lengyelek szerint is uniós jogba ütközik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök erről személyesen az új német kancellárnak panaszkodhatott, aki Párizsból repült Varsóba. Friedrich Merz lengyel látogatása így nem lett harmonikus, a francia annál inkább. Emmanuel Macron francia elnökkel azt demonstrálták, hogy a német-francia tengely újra együtt dolgozik egy gazdaságilag és katonailag erősebb Európán. Merz abban is szakított elődeivel, hogy kancellárként azonnal kritizálta Izraelt, annak gázai fellépése miatt.
10. OLASZ-FRANCIA BL-DÖNTŐ
Idestova húsz éve nem fordult elő a labdarúgó Bajnokok Ligájában, hogy a fináléban ne legyen ott egy angol, spanyol vagy német csapat, most azonban ez a különleges helyzet állt elő, miután a Paris Saint-Germain kettős győzelemmel (1-0, 2-1) búcsúztatta az elődöntőben a londoni Arsenalt, míg a sporttörténet egyik legkáprázatosabb párharcában az olasz Internazionale két 3-3-as döntetlen után Milánóban hosszabbításban múlta felül a Barcelonát egy góllal (4-3). A mérkőzés hőse az a 93. percben egyenlítő 37 éves hátvéd, Francesco Acerbi volt, aki korábban depresszió miatt alkoholista lett, majd kétszer is legyőzte a rákot, ez pedig élete első BL-gólja volt.
