1. AZ ELLENSÉGÜNK ELLENSÉGE IS LEHET AZ ELLENSÉGÜNK
Az amúgy hűséges bázisának számító erdélyi magyarok előtt kényszerült magyarázkodásra Orbán Viktor és a Fidesz, miután a miniszterelnök egy beszédében arra utalt, hogy egyáltalán nem bánja, ha a szélsőjobbos magyarellenes jelölt nyeri a román elnökválasztást. Az első fordulóban fölényesen diadalmaskodó George Simion örömmel reagált a példaképének tekintett Orbán óvatos biztatására, ám az erdélyi magyarok kevésbé voltak lelkesek. Az RMDSZ ugyanis Simion ellenfelét támogatja, s az erdélyi magyar egyházak is közös levélben álltak ki Simion ellen, aki pályafutását részben a magyar kisebbség elleni gyűlöletkeltésre alapozta. Orbán itthon is éles bírálatokat kapott nem csak a Tisza vezetőjétől, hanem a Mi Hazánkétól is. Ezek után előbb Kövér László házelnök magyarázkodott, hogy értik a Simionnal kapcsolatos aggodalmakat, majd maga Orbán is exkuzálta magát az erdélyi magyaroknál, hogy egyáltalán nem akarja befolyásolni a választást.
2. FOGYNAK A DIPLOMATÁK BUDAPESTEN ÉS KIJEVBEN IS
Még az eddigiekhez képest is nagyot romlott a magyar-ukrán viszony az elmúlt napok kémügyei nyomán. Miután az ukránok bejelentették, hogy lelepleztek egy, a magyar katonai hírszerzés által működtetett kárpátaljai ügynökhálózatot, amely az ukrán fegyveres erőkről gyűjtött adatokat, a magyar kormány továbbra is magyarellenes propagandáról beszél, de továbbra sem hajlandó egyértelműen cáfolni az ukrán vádakat, sőt a külügyminiszter egy nyilatkozatában leginkább azt kifogásolta, hogy miért ilyen nyilvánosan léptek fel az ukránok. Ezt tükrözte a magyar hatóságok látványos akciója is egy itt dolgozó ukrán kém elfogásáról és kiutasításáról, ám az ő esetében hiányoztak a konkrét vádak. A magyarok kiutasítottak két kémnek tartott ukrán diplomatát is, amire Kijev hasonlóan válaszolt. A magyar kormány legújabb lépése pedig az volt, hogy lemondta a mára tervezett kárpátaljai megbeszélést, amelyen a nyelvtörvényről és a kárpátaljai magyarok helyzetéről lett volna szó.
3. PUTYIN BESZÉLNE, HA KÖZBEN TOVÁBB LŐHET
Bár tűzszünet továbbra sincs a láthatáron, az orosz és az ukrán elnök a héten valószínűleg személyesen fog tárgyalóasztalhoz ülni. A tárgyalásokat Vlagyimir Putyin ajánlotta fel, de csak azután, hogy egyértelműen elutasította a Washington által szorgalmazott egy hónapos tűzszünetet. Az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij megpróbálták a fegyvernyugváshoz kötni a tárgyalások megkezdését, de Donald Trump szigorúan ráparancsolt az ukrán elnökre, hogy utazzék el csütörtökön Isztambulba beszélni Putyinnal. Aki viszont egyelőre nem ígérte meg sem azt, hogy maga megy, sem azt, hogy bármilyen engedményre hajlandó lenne egy megállapodás reményében.
4. LEÓ PÁPA UKRÁN HANGSÚLYA
Az új pápa első vasárnapi szentbeszéde hangsúlyeltolódást mutat az oroszokkal megértőbb elődjéhez képest az ukrajnai háború megítélésében. XIV. Leó vatikáni imádságán a háborúk felfüggesztésére szólított fel, a „szívében hordozott ukrajnai szeretett nép szenvedéséről” beszélt, s az oroszok által elhurcolt gyerekek elengedését kérte, ahogyan azonnali tűzszünetet Gázában is. Közben a nemzetközi sajtó egyre több részletet közöl a konklávéról, amelynek első szavazási körében állítólag – konzervatív afrikai támogatással – Erdő Péter vezetett, aztán pedig Pietro Parolin szentszéki államtitkár és a későbbi győztes amerikai Prevost bíboros küzdelme zajlott. Az már biztosan kiderült, hogy XIV. Leó nem Ferenc FIAT 500 L gépkocsiját, hanem Volkswagen Bulli kisbuszt használ majd, az előszeretettel teniszező pápa a hívekkel találkozva elárulta, hogy futballban AS Roma-szurkoló, s már azt is kiszúrták, hogy Apple Watch okosórát hord.
5. A KERESKEDELMI HÁBORÚBAN MÁR VAN TŰZSZÜNET
Már az első tárgyalásaik után áttörésről számoltak be az amerikaiak és a kínaiak, ami mutatja, milyen óriási problémákat okozott mindkét gazdaságnak a Donald Trump által kirobbantott vámháború. A Svájcban megkötött egyezség szerint kilencven napig az amerikaiak 145-ről 30, a kínaiak 125-ről 10 százalékra csökkentik a másik ország termékeire kivetett vámokat, miközben folytatják a tárgyalásokat egy végleges megállapodásról. A hírre a világ tőzsdéi szárnyalni kezdtek.
6. FIATALOSODÓ EXFELESÉG
Miközben Gyurcsány Ferenc továbbra is eltűnt a nyilvánosságból és hallgat hirtelen közéleti visszavonulásáról, s ezzel párhuzamos válásáról, addig a szakítást bejelentő Dobrev Klára már újrafogalmazza magát, s komoly politikai ambícióval lép fel. A DK elnöki posztját megcélzó EP-képviselő szerint „vége a gyurcsányozás korszakának”, s a „poklokat megjárva, élete legnehezebb döntésén túl” új korszakot nyitna a baloldal életében, mert nem járható út, hogy a kormány mellett a vezető ellenzék is jobboldali legyen. „Eljött az én időm”-felkiáltással Dobrev videóüzenetében kiállt Ukrajna EU-tagsága mellett, védelmébe vette az LMBTQ-közösséget, s közölte, ott lesz az idei (betiltott) Pride-felvonuláson.
7. ÚJ VILLAMOSOK HELYETT ÚJ BKV-VEZÉR
A főpolgármester kirúgta a BKV vezérigazgatóját. A budapesti közlekedési céget 13 éve vezető Bolla Tibornak azért kellett mennie, mert kiderült, hogy szoros baráti kapcsolatban áll annak a bűnszervezetnek a fejével, amely beépülve a BKV-ba, fiktív és túlárazott szerződésekkel több milliárdos kárt okozott a fővárosnak. Karácsony Gergely szerint ilyen nehéz költségvetési helyzetben nem tarthat meg olyan vezetőt, akinek magyarázkodnia kell. A valóban komoly gondokat mutatja, hogy a főváros közlekedési cége nem tud fizetni a spanyol CAF cégtől vásárolt új villamosokért. Eddig nyolc érkezett be a megrendelt 51-ből, de már 11,5 millió euróra rúg a kifizetetlen számla, s ha nem fizetünk, a CAF leállíthatja a beszállítást. A főváros három éve egy uniós program keretében rendelte meg a villamosokat. A kormány azonban később az új HÉV-szerelvényekre cserélte a villamosbeszerzést, amit átrakott a helyreállítási alapba, ennek forrásait viszont befagyasztotta az unió a jogállamisági eljárás miatt. A villamosbeszerzés visszakerülhetne az eredeti programba, hiszen ott lenne még rá fedezet, de a kormány nem siet a fővárosnak kedvező döntést meghozni.
8. AZ EGEKBEN A KÁRTYAADÓSSÁG
Márciusban már csaknem 162 milliárd forint a magyarok folyószámlahitel-tartozása, ami 9,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit és növekedése már kilenc hónapja tart. Ez azt mutatja, hogy sokan már nem vésztartaléknak, hanem rendszeres pénzügyi mankónak használják ezt a hitelfajtát. A lakossági hitelkártya-tartozás márciusban 157,4 milliárd forint volt, ami 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és éves bázison már 29 hónapja növekedett. Januárban egy átlagos hitelkártyára 134 ezer forint tartozás jutott.
9. ROSSI MARAD, KUBATOV TÁMAD
Ritka gesztusként az MLSZ egészen 2030 júniusáig meghosszabbította a magyar labdarúgó-válogatott olasz szövetségi kapitányának szerződését. Marco Rossi 2018 óta ül a magyar kispadon, 74 mérkőzéséből 1,61-es pontátlagot hozva, viszont legutóbbi 11 találkozójából csak kettőt nyert meg, s kiestünk a Nemzetek Ligája A-osztályából – következő feladata az 1986 óta hiányzó vb-részvétel kiharcolása lenne. Rossi ötéves szerződésével Baróti Lajost is megelőzheti a kapitányi örökranglistán, az olasz edző most videóelemzőként az OSC-ből visszavonuló vízilabdás fiát is beveszi szakmai stábjába. Közben az MLSZ által bevezetett (Orbán Viktor által is támogatott) új hazai bajnoki szabályokat (NB I-ben legalább öt magyar egyszerre a pályán, NB II-ben csak magyar edzők) támadja nagy vehemenciával a bajnoki címért még küzdő Ferencváros elnöke. Kubatov Gábor kifogásolja, hogy velük senki sem egyeztetett, s a magyarosítást (aminek be nem tartása átlagosan félmilliárd forintot venne ki a klubok zsebéből) „az elmúlt 14 év legnagyobb ostobaságának” tartja.
10. GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS LOKÁLIS KIVÉTELEKKEL
Miközben általában ahhoz vagyunk szokva, hogy egymás után dőlnek meg a melegrekordok a klímaváltozás miatt, a hétvégén a hidegrekord lett a múlté: a szabolcsi Nyírtasson mínusz 4,4 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet. A korábbi csúcs ennél két fokkal melegebb volt, azt még 2017-ben a Győrhöz közeli Koroncón mérték.
